A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1897 / 37. szám - Fővárosi birák sérelme
Tizenhatodik évfolyam. 37. szám. Budapest, 1897. szeptember 12. Szerkesztőség: W y f\ Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal: («Z*IÓH MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLŐHT) V., Rudolf-rakpart 3. BZ. JBH» v I J 1 ^ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél « _ 3 « — « u p J ír , 4 o BKTIL1P AZ IGAZSÍGÜGy teíEIM tíPTKttíTÍM1 I16T1R ÜSTflDl BÍRÓI, OfiYÉSZi ÉS ítoTZŐI ÍAR ÍÍZLÖNTE . R v., Rudolf-rakpart 3. sz. ' Egész « _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" RÉVAI LAJOS STILLER MÓR AZ díjfizetési pénzek Felelős szerkesztő: Dr\ STILLER MÓR. Iegcéls3iríí>,ben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalvénynya) kiadóhivatalhoz intézendők. TI/T — : » I ^. „ • « ' küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Fővárosi birák sérelme. Irta: Kelemen Ernő, kir. járásbiró Kis-Várdán. — Abususok a végrehajtási eljárásban. Irta : dr. G r a b e r Gyula, bpesti ügyvéd. — A jelzálogos hitelezők jogállása a vagyonközösség megszüntetése iránti perben és bejegyzésnél. Irta: dr. Raffay Ferenc, győri tszéki jegyző. — Észrevételek a polgári pervendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta : Polgár József, pestvidéki tvszéki biró. — A budapesti kir. m. tudomány egyetem jogi fakultásának tanrendje. — Belföld. (A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatainak közlése.) — Ausztria és külföld. (Az uj osztrák perrendtartás életbeléptetésének előkészítése. Bírói egyenruha és bírói előkészítő szolgálat.) — Sérelem. (A nagyváradi igazságügyi palota. Irta: dr. Rosenthal Mór, nagyváradi ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök — Pályázatok.) Fővárosi birák sérelme Irta: KELEMEN ERNŐ. kir. járásbiró Kis-Vátdán. Ez alatt a cím alatt dr. Ödön fi Miksa ügyvéd ur cikkével ismét megkezdődött az az áldatlan vitatkozás, a mely egyszer már «A J o g»-ban meglehetős hosszas és éles vita után a szerkesztőség közbeszólása folytán befejezést nyert. Nem szólanánk hozzá most sem, ha a cikkíró ur olyan húrokat nem pengetne, a melyeknek zörgését a mult vita-cyclusban nem hallottuk. — igy azonban megengedi talán a cikk t. irója, ha egy pár szót a vidékről is megbocsátunk, nem a magunk, de az ügy érdekében is, előre is kijelentve, hogy sem azokhoz nem csatlakozunk, a kik a fővárosi bíróságok bírói személyzetét tisztán a fővárosban felnőtt nemzedékből kívánják kiegészíteni, sem azokhoz, a kik feltétlenül azt kívánják, hogy a fővárosi bírói székre aspiráló egyén előzetesen a vidéken szerezze meg a kellő gyakorlatot s csak azután mehessen az elsőfokú birák szentélyébe : a fővárosba. Nem akarjuk a fővárosi birákról feltételezni, hogy az igazságügyi kormányzás vezetőjéről olyan véleményt alkottak maguknak, mint a cikkíró ur, bár nekik imputálja ezt a véleményt, s egyátalán nem szeretnénk feltételként sem elfogadni az olyan állapotot, a milyet a fővárosi bíróságok bírói személyzetének betöltésénél a cikk t. irója festeni kezdett, de csak hál' istennek kezdett, mert később «teljesen biztos tudatában van annak, hogy nem politikai szolgálatok jutalmát képezik az áthelyezések és előléptetések», mégis helyteleníti azokat. Azt nem mondhatjuk, hogy pro domo beszél a cikkíró ur. de hogy igen erősen szivén viseli a fővárosi birák s különösen ugy látszik az albirák sorsát, az veres fonalként húzódik az egész cikkén át. De hát ezt jól teszi, mindig örömmel vesszük, ha egy ügyvéd a birák helyzetén javítani igyekszik, ha mindjárt némelyünk rovására is. Egyébként, hogy mért teszi, az az ő dolga, de az eljárása megokolásával mégis megengedi, hogy egy keveset foglalkozzunk a magunk szempontjából is. Azt mondja a cikkíró ur, hogy a budapesti bíróságok elé speciális, bonyolódott kérdések kerülnek. Hát ezt meghisszük, de ha ezzel azt akarja elhitetni, hogy a vidéken akár speciális, akár bonyolódott kérdések nincsenek, akkor azt hiszem, még a maga híveit is megtántoritja hitükben, mert a mint megvannak Budapestnek a specialitásai jogi kérdésekben, ép ugy meg van az minden vidéknek. Budapestnek a specialitásai a kereskedelmi ügyek s a végrehajtások (a polgári ügyeket értve). Ezek egyúttal lehetnek bonyolultak is. De hogy nálunk is vannak speciális ügyek, azt bizonyítják a nagy számmal lévő olyan — különösen végrehajtási ügyek — a Lapunk mai száma melyeknél a vidéki fiskálisok gárdája mellett sokszor a fővárosi ügyvédi karból egy egész liszta is olvasható. Hogy azután ezek az utak nem igen akarják egymás malmára hajtani a vizet, az természetes, védvén mindegyik a maga fele érdekét, s hogy ez azután a sokszoros felülfoglalás, igény, előterjesztés fel folyamodással cifrázva egy kis bonyodalomra vezet, azt is elhiheti a cikk t. irója, a mint hogy ezt elismerték már az ország felsőbb bíróságainak tekintélyes tagjai is. Nekünk megvan a specialitásunk a tönkre ment és tönkre menendő gentry-ben, a kiknek egyike-másika maga felér sok ezer numerussal s a hány féle természetű ügy csak elképzelhető, az mind előfordul a vég-tönkre jutásukig. Specialitásunk a buza, gabna, krumpli, alma szállítására vonatkozó kötésekből származó s az osztrák tartományokba s azonkívül az északra, délre s mindenfelé elnyúló kereskedelmi ügyletek, az ezzel kapcsolatos zsákkölcsön, szállítmányozási és egyéb ügyletek. Most pedig azt hiszem ugy nekünk, mint sok más bíróságnak specialitása lesz a még tavaszszal megkötött gabnaszállitásba burkolt uzsorás ügyletek ezre. Szóval nekünk is van egynehány specialitásunk. Azt mondja a cikkíró ur, hogy a fővárosi bíróságok ügyszáma horribilisán elütő magas a vidéki bíróságok ügyforgalmával szemben. Hát hisz isten őrizzen, hogy 3—4 biróra annyi ügyszám essék, mint pl. az V. ker. bíróságnak a vidékiekéhez mérten horribilisán magas birói létszámára, de hogy a kicsinylett vidéki birák is dolgoznak valamit, szolgálok néhány adattal a magam idei praxisából. A körülbelül hat hónapi működés (egy hónapig szabadságon voltam s augusztusban irom ezeket) eredménye ez: Van 1,024 uj sommás perem ebben az esztendőben eddig. 5,200 ügyszámmal, június végéig volt 1,0-4 tárgyalásom, befejeztem 900 pert. csináltam a megkeresésből folyó polgári ügyeket (tanuhallgatás. szemle), a magam ügyeiből folyó s a megkeresésből származó végrehajtások nagy részét, spékelve a végrehajtások nagy tömegéből folyó elsőbbségi, sorrendi, előterjesztési stb. tárgyalások s az ezekre hozott határozatokkal Egyik-másik biró szabadságon léte alatt hozzájárult ehhez még egy kis telekkönyvi, bűnügyi, fizetés-meghagyási s örökösödési és elnöki ügy; a tárgyalásoknál a jegyzőkönyvet kivétel nélkül magam írtam, joggyakornokról vagy aljegyzőről csak a magam joggyakornokságomból s aljegyzőségemből van fogalmam, vagyis a mit csináltam igy a magam feje s kezem munkája. Azt is megjegyezhetem, hogy a havi kimutatások nálam restantiát nem mutatnak s hogy az érdemi dolgaimnak 3—4%-ától etekintve. a felsőbb bíróságok is helyt adnak. Hogy hány tárgyalást tüz a pesti biró, az az ő dolga, nálam olyankép megy, hogy néha egy tárgyalást is alig birok befejezni egy nap alatt, néha meg 40—50 ügy is megy egy nap. Ennek a nyitját a budapesti birák is tudni fogják. Hogy mennyit dolgozik fel a joggyakornok az albirónak az mindig a joggyakornoktól függ. de hát a cikkíró ur elve szerint a pesti embernek sokat és jól kell dolgoznia már elejétől fogva, s igy a joggyakornok nagyon sok szalmát elcsépel abból a sok ezer blankettás dologból, nekünk pedig a blankettát is magunknak kell kitölteni, képzelje csak el, mikor azok a 40 makacsságos ítéletek megakadnak, milyen kedves mulatság ez? Ne dobja hát oda a cikkíró ur olyan könnyen, hogy ezzel «csak a joggyakornoknak és írnokoknak van dolga.» Akad itt dolga az írnoknak is, joggyakornokot pedig csak ugy minden 2—3 esztendőben látunk. (Most sincs.) Nagy súlyt fektet a cikkíró ur arra, hogy a fővárosban naponta 1 —2 illetékességi vagy hatásköri pergátló kifogást kell a fővárosi bírónak elbírálnia ! Na uram fia, ha a fővárosi bíráknak vagy ügyvédeknek ez a kérdés, az uj sommás törvényt figyelembe véve, megpróbálja a jogi tudományát: hát tessék elhinni, hogy akkor mi lenézett vidéki birák sem szé12 oldalra terjed.