A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 33. szám - Közegészségügyi törvényhozási kérdések - Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére [18. r.]

132 A JOG árukból állott üzletét a kelleténél drágábban vévén át, ezt jóval tul fizette meg. Végül a btk 416. §-ának 2. pontja szerinti vétkes bukás vétségének vádja alól vádlottat azért kellett felmenteni, mert kitűnt, hogy könyveit, melyekbó'l vagyoni helyzetét elvégre is meglehetett állapítani, hamisan egyáltalán nem vezette, ez irányban tehát öt büntethető tényálladék korántsem terheli stb. A budapesti kir. itélő tábla (1896. márc. 3. 10,741. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat csak is a btk 414. §. 3. pontja alapján s a 95. §-nak alkalmazásával és a a 92. §. alkalmazása folytán a 24. §-nak tekintetbe vételével csalárd bukás vétségében mondja ki bűnösnek, és ezért őt a btk 415. §. alapján a 92. §-nak alkalmazásával 3 havi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre ítéli stb. Indokok: Vádlott fivérétől M. Simontól 700 frt kölcsönt vett fel 1892. februárban, melyre márciusban 300 frtot, ápr. 30-tól május 13-ig 4 részben 350 frtot fizetett vissza. Minthogy vádlott a vizsgálat alatt beismerte, hogy már márc. végén ismerte fel fizetésképtelenségét, de a szakértők kellő indokolással a fizetésképtelenségnek tudatát már február hóra tették; vádlott az egész 65) frtot abban a szükségszerű tudatban fizette testvérének, hogy ez által többi hitelezőit megkárosítsa; a megkárosításnak mint kétségtelen eredménynek előrelátása pedig a kárositási célzatot szükségszerűen magába foglalja. Vádlottnak a btk 414. §. 3. pontja alapján való elitélése azért is indokolt és pedig annyival inkább mert vádlottnak azt a védekezését, hogy a 700 frt letét volt, megcáfolják saját könyvei; a vizsgálat alatt tett beismerésére végtárgyaláskor tett az a beismerése, hogy a letétet elköltötte, a fizetést tehát sajátjából teljesítette. A 416. §. pontjai közül a 4. pontot a kir. itélő tábla is megállapitandónak találja a szakértőknek kellően indokolt véleménye alapján; nem állapítja meg azonban a 416. §. 1. pontját, mert a szakértők, de a közönséges tapasztalat szerint is az, hogy egyes adósok fizetésképtelenek vagy fel nem találhatók, minden üzletnél előfordul, vádlottnál pedig a szakértők az arányt túlságosnak nem találták, gondatlan üzletvezetéssel tehát vádlott nem terhelhető. A minősítést illetőleg a btk 414. §. 3. pontja és a 416. §. 4. pontja nem állapítanak meghatalmazatot, mert mindkét cselekménynek közös Ismérve a bukás csak egyszer létesülvén csak egy büntetendő cselekményről lehet szó, melynek meghatározásánál a btk 95. §. irányadó. Vádlott cselekménye a btk 415. §. nem első, hanem második büntetési tétele alá esik, mert a csalárd bukást megállapítható cselekménye által okozott kár 2000 frtot meg nem halad. A büntetést alkalmazandó tétel meghatározásánál pedig a törvény határozott rendelkezése szerint ez a kör, nem pedig a cselekvő és a szenvedő vagyoni állapot között mutatkozó különbözet irányadó. Tekintve a kár mely csekélyebb voltát, vádlottnak büntetlen előéletét, a kir. itélő tábla a 92. §-nak alkalmazását indokoltnak találja s a büntetés kimérésénél súlyosítóul figyelembe vette azt, hogy vádlottat a 416. §. 4. pontjának megsértése is terheli stb. A m. kir. Curia (1897. május 11. 7,409. sz. a.) a kir. itélő tábla Ítélete helyben hagyatik, mindazonáltal mellőzésével az Ítélet ama rendelkezésének, mely által vádlott ellenében a btk 95. §-nak alkalmazásával a 416. §-nak 4. pontja szerinti vétkes bukás is megállapittatott; továbbá a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése iránti rendelkezés mellőzésével stb. Indokok: A büntetendő bukás egy és ugyanazon bukásnál mindenkor egy és oszthatlan, magában véve mindig csak egy tényálladékkal bir. Vádlott a bűnvádi eljárás adatai alapján helyesen mondatván ki a btk 414. §-nak 3. pontja alá eső bukásban bűnösnek, nem volt ellenében a btk 416. §-nak 4. pontjába ütköző vétkes bukás is külön megállapítható és ezen oknál fogva ezen megállapítást a btk 95. §-nak idézésével együtt mellőzni kellett. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést szintén mellőzni kellett azért, mert e mellékbüntetés a btk 415. §-nak 2. bekezdése szerint csak csalárd bukás büntette miatt elitélés esetében állapitható meg, vádlott pedig vétségben mondatott ki bűnösnek stb. Ha az őrizettel megbízott egyén az éjjeli tolvajra lő s azt megsebesiti, a Btk. 79. §-ában megjelölt jogos védelem esete forog fönn, mert a puszta kiáltással való elriasztás esetén a tolvaj a lopott dolgot magával elviheti s ekként a vagyon sikerrel megvédhető nem lenne. (A m. kir. Curia: 1896. évi december hó 11-én 749'B. szám alatt.) A m, kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Fia jón történt születések anyakönyvezésére azon anyakönyvvezető illetékes, a kinek kerületében az anya és gyermek kiszállása történt. (A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi jun. hó 28-án 24.801. szám alatt kelt határozata.) Az ország címerével ellátott nemzeti szinü zászlónak kitűzése nemzeti szinü lobogó helyett kihágást nem képez. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 1,358. sz. határozata.) Anyakönyvvezetök részére szabadságidő engedélyezése a közvetlen felügyelő hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. belügyminiszternek 1897. évi június hó 22-én 60,182. szám alatt kelt határozata.,) Az 1890. évi I. t-c. 102. §-a értelmében a vámsredésböl felmerülő panaszok elintézése minden kivétel nélkül a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. {A m. kir. minisztertanács 1897. évi március 31-én hozott határozata.) Ha politikai párt szervezése céljából ugyan, de nem országgyűlési képviselőválasztás idején hatósági bejelentés nélkül tartatik pártgyülés, az esetben az 1874. éviXXXIII. t.-c. 104. §-a nem alkalmazható. (A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 4,127. sz. határozata.) Az 1895. évi október hó l-ig közhitelességgel vezetett felekezeti anyakönyvek kiigazítási eljárása hivatalból is megindítandó. Ezen anyakönyvekben a törvényes vagy törvénytelen gyanánt bejegyzett származási minőség administrativ uton is kiigazítható. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1897. évi 28,902. szám alatt kelt határozata.) Házbéradó alá azo': a mellékjárulékok is bevallanűók, melyeket a tülajdonos vízvezeték, éjjeli világítás s szemétkihordás cimén huz. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1895. évi 76,296. szám alatt kelt határozata.) Magánut használata, ha az tilalmazva, illetve az itt tilalom-jellel ellátva nincs, az 1894. évi XII. t.-cikk 95. §-a f) pontjába ütköző mezőrendőri kihágást nem képez. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1896. évi 80,595. szám alatt kelt határozata.) A tanítók özvegyei és árvái, a tanitó halálozási napjától számított féléven át az egész fizétés és lakás élvezésére feltétlen igényttyel bírnak. (A belügyminiszteznek 57,063/97. sz. rendelete.) Kisebb polgári peres ügyekben a helybeni végrehajtások a községi bíróság által díjtalanul tcljesitendők; az 1I% mértföldnél távolabb fekvő pusztán, réten, mezőn, stb. teljesített végrehajtásért azonban napi- és fuvardíj állapítható meg. (A belügyminiszternek 60,523/97. sz. rendelete.) A községjegyzői földek használatának kérdésében való intézkedésre a vármegyei törvényhatósági bizottság illetékes. (A belügyminiszternek 47,712/97. sz. rendelete.) Hatvan koronát meghaladó kárdijkövctelés megítélésére a közigazgatási hatóságok nem illetékesek. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1897. évi 21,259. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Izrael K. e. Nagyvárad, kir. tszék, bej. szept. 16., félsz, szeptember 29., csb. Tóth Imre, tm<;g. dr. Waliner Ödön. — Fok és Steiner e. Budapest, ker.- és váltó tszék, bej. szept. 20., félsz. okt. 14., csb. dr. Stájer Gyula, tmgg. dr. Tóth István. — Schlesinger Ferenc e. Apatin, zombori tszék, bej. szept. 15., félsz. okt. 14., csb. Ke méndy Béla, tmgg. dr. Greber Lajos. — Nemoján Hilárius e. Mirkovác, fehértemplomi tszék, bej. szept. 20., félsz. okt. 16., csb. Horváth Géza, tmgg. dr. Coca Sándor. — Steimnitz Gyula és Szirmai Lajos e. Német-Palánka, újvidéki tszék, bej. au?. 23., félsz, szept. 20., csb. Galamb Zoltán, tmgg. Mezey Károly. — Günszberger József e. Budapest, ker.- és váltó tszék, bej. szept. 20., félsz. okt. 14., csb. dr. Szaffka Dénes, tmgg. dr. Reichfeld Izor. — Forray Sándor e. Zenta, szabadkai tszék, bej. szept. 9., félsz, szept. 20., csb. Oláh Ferenc, tmgg. Matkovics József. — Spitz Mór, Hlinik, trencséni tszék. bej. okt. í., félsz, okt. 18.. csb. dr. Brandisz Pál. tmgg. dr. Holczmann Lajos. Pályázatok : A perlaszi jbiróság területén közjegyzői áll. aug. 29. — A veszprémi tszéknél jegyző áll. aug. 22. — A szabadkai ügyészségnél ügyészi áll. aug. 22. — A brassói tszéknél aljegyzői all. aug. 24. — A kolozsvári tszéknél bir ói áll. aug. 24. — A pestvidéki kir. tszéknél aljegyzői áll. aug. 25. — Az egri tszéknél j e g y201 all. aug. 25. - A török-kanizsai jbiróságnál albirói áll. aug. 25. — A veszprémi jbiróságnál albirói áll. aug. 25. — A muraszombati jbiróságnál albirói áll. aug. 23. — A mátészalkai jbiróságnál albirói all. aug. 29. — A cs. szentmártoni jbiróságnál albirói áll. aug. 29. — Az antalfalvi jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 29. - A kis-várdai jbiróságnál albirói áll. aug. 29. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN