A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 32. szám - Közegészségügyi törvényhozási kérdések - Rendes perekben a másodbirósági végzés ellen felfolyamodás hány nap alatt adandó be?

128 A JOG lentett szerzőnek csupán felelősségre vonhatóságát kívánja meg s nem egyszersmind azt is, hogy tényleg megbüntettessék; és végül, mert az ifjú M. Antal irányában hozott esküdtszéki határozatnak az a felmentő része, a melynél fogva ő — tettesnek nem ismertetett fel; a tettességre vonatkozólag — sem mellette, sem ellene - bizonyító erővel nem, bir s egyedül annak jelenségéül lévén tekinthető, hogy az esküdtszék a szerzőségre nézve előtte kifejtett bizonyítékokból nem ismerte fel ifjú M. Antal tettességét — e határozat nem is eredményezheti azt a perjogi bizonyosságot, amelynek alapján a felelősségi kérdés általánosságban — vagy az eljárási szabályzat értelme szerint egyedül a szerzői minőségben terhelve volt egyén irányában — újra felvetni lehetne. Büntető ügyekben a bűnvádi felelősség vizsgálása a bíróság első feladata; s mivel az éppen előadottak szerint büntetendő cselekményre vonatkozó felelősség hijján a sajtóügyi közvádlónak L. Miklós felelős szerkesztő ellen kereshetőségi joga nincs; a további eljárás a közbevetett kifogás következtében — az 184-8. XVIII. t.-c. 13 és 33. §§-ai alapján — azért volt megszüntetendő, mivel a kifogást emelő L. Miklós által a sajtótörvény 28. §-ából s a btk. 107 és 108. §§-aiból levezetett a bűnvádi eljárást kizáró okok csak a már bűnvádi felelősséggel jogszerűen terhelt egyén irányában nyerhetnek alkalmazást. Az ezen végzéssel megállapított perköltség viselésére végül a m. kir. kincstár azért volt kötelezendő, mert e költség a közvádló hivatalból tett előterjesztése következtében merült fel. (Budapesten, a budapesti kir. bttő törvényszéknek 1897. évi május 21-én tartott sajtóbirósági üléséből. 34*589. sz. A m. kir. Curia a budapesti kir. ügyészség mint sajtóügyi közvádló keresetére izgatás vétsége miatt vádolt L. Miklós ellen a budapesti kir. bttő törvényszék, mint esküdtszéki biróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1897. évi május hó 21-én 34,589. szám alatti végzéssel elintézett sajtóügyet a sajtóügyi közvádlónak 1897. évi május hó 28-án 39,393. sz. a. beadott semmiségi panasza folytán 1897. évi június hó 22-ik napján tartott ülésében vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Az időszaki lap felelős szerkesztője csak akkor szabadul meg a lapjában foglalt büntetendő cselekményért őt terhelő felelősségtől, ha a vizsgálóbírónak a valódi szerzőt jelentette be és ezt legalább a bejelentés idejében felősségre lehetett vonni; L. Miklós azonban felelős szerkesztése alatt megjelenő — «Krestan» cimü hetilapjában közlött és izgatás vétsége miatt vádtárgyává tett cikkeknek nem valódi szerzőjét jelentette be, hanem ifjú M. Antal cipészsegédet, akiről az esküdtek a főtárgyalás adatai alapján megállapittották, hogy nem szerzője a vádbeli cikkeknek; minélfogva tekintettel arra is, hogy az esküdtek ugyanakkor a cikkek tartalmának büntetendő voltát megállapították — L. Miklós mint felelős szerkesztő perbe volt volna fogható; annál is inkább, mert 1896. évi október hó 15-én megtartott főtárgyaláson a felelősség kérdésében csak az vált ítélt dologgá, hogy ifj. M. Antal a vádbeli cikkeknek nem szerzője, tehát azokért nem felelős, ez pedig másnak törvényes felelősségét meg nem szünteti. Ez érvelés helyességét bizonyítja az is, hogy az ellenkező felfogás a sajtójogi felelősség szabályának kijátszására vezetne. Mindazonáltal L. Miklós felelős szerkesztő irányában ezúttal a bűnvádi eljárás mégis megszüntetendő volt, mert a szerző bejelentése tárgyában 1896. évi május hó 7-én történt kihallgattatásától egész a vizsgálatnak irányában 1896. november hó 22-én történt elrendeléséig hat hónapnál hosszabb idő telt el és ennélfogva a vádbeli cselekmény büntethetősége elévült. A közvádló ugyan azt állítja, hogy a bejelentett szerző eme minőségének birói megállapítása a felelős szerkesztő perbefoghatására nézve oly előzetes kérdést képez, melynek elintézéséig az elévülés a szerkesztő irányában nyugszik. Ez az állítás azonban el nem fogadható, mert a közvádló a szerkesztő ily bejelentéséhez kötve nincsen, hanem az 1868 február hó 22-én 231. sz. a kelt I. M. R. 2. és 3. bekezdése értelmében a valódi szerző kinyomozását kívánhatja és ha ez nem sikerülne, közvetlenül a szerkesztő ellen fordulhat, amennyiben álszerző nevezés egyenlő a valódi szerző felfedezésének megtagadásával és ezeknél fogva a bejelentett szerzőnek előzetes megperlése a felelős szerkesztő feleletre vonhatásának nélkülözhetetlen feltételét nem képezi. Ehhez járul, hogy a szerkesztő bejelentésének elfogadása esetén is annak valótlansága a főtárgyaláson kideríthető, még mielőtt az elévülés a szerkesztőre nézve bekövetkezhetnék, aminthogy a jelen esetben is az 1896. évi október hó 15-én megtartott főtárgyaláson kiderittetett; — és az elévülés csakis azért következettbe, mert a szerkesztő ellen a vizsgálat kiterjesztése az elévülésnek 1896 november hó 6-án történt beálltáig indítvány hiányában el nem rendeltetett; miből kitűnik, hogy a vádlott javára szolgáló elévülésnek ilyetén korlátozására a helyes jogszolgáltatás érdekében szükség sincsen. (Budapesten 1897 június hó 22-én. 6,090. sz.j A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Szinháznyitási engedély megadása csak rendészeti vagy egyéb köztekintetekböl szükséges feltételek teljesítésétől tehető függővé. [A m. kir. belügyminiszter 1897. évi 39,208/97. számú határozata.) A vármegyei és községi alapok kólesöneiröl kiállított könyvecskékben nyugtatott tőke- vagy kamattörlesztések az árvakönyvecskék kivételével, bélyegkötelesek, {h m. kir. pénzügyminiszternek 1896. évi 18,838. szám alatt kelt rendelete.) Az államvasuti állomásfőnök közigazgatási hivatalnok. Az államvasuti üzletvezetőség közigazgatási hatóság Az államvasuti üzletvezetőséghez intézett beadványban az állomásfőnök ellen használt sértő kifejezés miatt indított üry elbírálása nem a kir. biróság hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1897. évi március 24-én hozott határozata.) Drótos segédnek drótos házaló ellen hátralékos munkabér iránt indított ügyében való eljárásra a biróság illetékes. (A m. kir. minisztertanács 1897. márc. 31-én hozott határozata.) Felszaporodott hidvámdij megfizetése iránt indított ügyben eljárásra a közigazgatási hatóság illetékes. (A m. kir. minisztertanács 1897. március 31-én hozott határozata.) Ideiglenes alkalmaztatásukat közvetlenül megelőzőleg végleges minőségben alkalmazva volt állami tisztviselők ellátásánál nem a végleges, de az ideiglenes alkalmazásban húzott javadalmazás veendő számítási alapul. (A minisztertanács 1897. évi június hó 2-án hozott határozata.) Féláru vasúti menetjegy váltására jogosító arcképes igazolvány kiállítási dija, a magán fél terhére teljesített utazás alkalmával, nem érvényesíthető. (A m. kir. belügyminiszternek 57,150/97. sz. rendelete.) Szent-István napján mezei munka végzése nem az 1891. évi XIII. t.-c, hanem az 1879. évi XL. t.-c. 52. %-a alapján bírálandó el. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 870. sz. határozata ) Az a tény, hogy a felek a házasságot elhálással be nem fejezték, a H. T. 80. §-ának a) pontja alá esik. és mint ilyen a házastársi kötelesség oly súlyos megsértését képezi, a melynek alapján a házasság felbontása kérhető. (A m. kir. Curia 1897. évi máj. 20. 1.946/97.) A malomüzlet nem tekinthető a víz folytonosságát igénylő oly iparvállalatnak, mely a vasárnapi kártalanítás nélküli öntözést akadályozhatná. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 69.251. számú határozata.) Az államtisztviselő állás I. fizetési fokozatában beállott üresedés a II. és III. fizetési fokozatból való előléptetési igényt is megállapítja. (A m. kir. pénzügyministeriumnak 1897. évi 1,915. P. M. számú határozata.) Mezörendöri kihágási ügyben az elévülést azon körülmény, hogy károsult kár követelését magánjogi uton igyekezett érvényesíteni, meg nem akadályozza. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 22,041. szám alatt kelt határozata.) Ha a közigazgatási biróság csak az adófelszólamlási bizottság határozatát semmisiti meg, az előző eljárást pedig nem: ez esetben a kir. pénzügyigazgatóság az adót saját hatáskörében nem töröltetheti. A m. kir. pénzügyministernek 1895 évi 81,387. szám alatt kelt határozata.) 24. életévében álló házasulótól, ka a születés hónapja és napja ismeretlen, a szülői, illetőleg törvényes képviselői beleegyezést mindaddig követelni kell, míg le nem telt az a naptári év, melyben 24. életévébe lépett. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi június hó 25-én 61,523. szám aíatt kelt határozata.) PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. tszék S°?,?Voo0n,gÍn° Sfbe^y<5n e. Körmöcbánya, aranyosmaróthi ^iASf.29-' ^ 2&> «b. Hazai" Gyulaftmgg. dr. A ^^^^Ttí^t^6'á,L aug-16' -