A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 24. szám - A m.-szigeti kamara az ügyvédségről - Osztrák kartell-törvény - A sommás eljárás a gyakorlatban

A JOG 191 ismeri. Ha már most az egyik biró netán megbetegszik, az igazságszolgáltatás valódi vacatiója áll be. S ilyen az állapot majdnem minden egyes bíróságnál, a minek aztán a 3—i hónapos határidők a természetes folyományai. Tehát a sommás keresetek 70° o-a rendes eljárás mellett gyorsabb eldöntésben részesülne, mint az jelenleg történik. Oka pedig a munkaerők hiánya. Hiába jó a törvény, ha annak keresztülvitelére a személyzet képtelen. Ausztriában aránylag is egyharmaddal több a birák száma, mint minálunk, tehát egy biró munkája egyharmaddal kevesebb mint minálunk. Természetes azután, hogy, a mi Ausztriával való benső összeköttetésünknél fogva mindennapi dolog, ha osztrák ember nálunk perel, nem tud eléggé méltatlankodni igazságszolgáltatásunk lassúságán. A honvédelmi miniszter által benyújtott, a magyar katonai akadémia felállításáról szóló törvényjavaslat az egész ország által lelkesen üdvözöltetik, pedig évi 500,000 forint kiadással jár. Vájjon nem lehetne-e még évi 500,000 frtot az igazságszolgáltatás oltárára áldozni ? Ennyi pénzzel az ország minden járásbíróságánál egy uj birói állást lehetne létesíteni, s vájjon mi járna hazánkra nézve nagyobb előnynyel? Adlcr Sándor ügyvéd Malackán. Helyiségmizéria a nagyatádi járásbíróságnál. Nagyatádról levelet kaptunk, melyben ijesztő színekben festik le az ottani járásbíróság helyiségeit. A bíróság alacsony, piszkos, korhadt épületben van elhelyezve, melynek dohos levegőjét még a legedzettebb ember sem bírja ki huzamos ideig. Innen van, hogy a hivatalnokok egy része folyton betegen fekszik, s még azok a bírósági szolgák egészsége is megrendül, kik napjában csak 2—3 órát töltenek a hivatalos helyiségekben. Pondrók és élősdi férgek nagy számban hullanak alá az épület korhadt gerendázatáról, nem ritkán a tisztviselők nyakába is s a nedves falak bőven termik a miazmatikus gombafajokat; szóval a helyiségmizéria elérte tetőpontját, s azon segíteni már csak az igazságszolgáltatás méltósága szempontjából is elodázhatatlan szükséggé vált. Irodalom. A váltótörvény magyarázata. Irta: Grecsák Károly, a m. kir. Curiai váltótanács kirendelt itélő bírája. Budapest, Athenaeum kiadása, 1897. Ára 4 frt 50 kr. Igen örvendetes jelenség, hogy felsőbb biráink jelesebbjei, kik közé Grecsák is tartozik, mindinkább érezni kezdik, hogy ők is hivatvák a jog-irodalom terén a szerzett bő gyakorlati tapasztalatokat értékesiteni. A címben megnevezett műben szerző a váltótörvénynek rendszeres magyarázatát adja különös tekintettel a m. kir. Curia birói gyakorlatára. Szerző e müvében, a tudományos szempontok kellő és alapos feldolgozása mellett, különösen a gyakorlati igényeknek megfelelő segédkönyvet bocsátott a jogászvilágnak rendelkezésére, melyben ezek ugy a váltóforgalomban, mint a birói gyakorlatban egyrészt a váltó helyes kiállítása s a váltói jogok fentartására szükséges cselekmények teljesítésére, másrészt a váltói jogok érvényesítésére szükséges és hasznos tudnivalókat, rendszeresen és szakavatottan feldolgozva, könnyen feltalálhatják. A szerző a rendelkezésére állott bő anyaghalmaz feldolgozásában dicséretes gondot fordított arra, hogy lehető világossággal és nagy alapossággal nyújtson felvilágosítást ugy arról, hogy az egyes törvényszabályok létesítésénél mi volt a törvényhozónak intentiója, valamint arról, hogy a birói gyakorlat mily irányban fejlesztette e szabályokban foglalt jogelveket. A szerző e célból munkájának beosztásában azt az eddig leghelyesebbnek bizonyult rendszert követte, hogy a váltójog minden szabályának tudományos ismertetése és fejlesztése mellett, a törvény minden egyes szakaszához nagy alapossággal készült magyarázó szöveget irt és e mellett minden egyes szakasznál nemcsak a m. kir. Curiának egészen 1897. évi május haváig hozott vonatkozó elvi határozatait közli, hanem az eredeti A p á t h y-féle törvénytervezet, a tervezet megvitatására összehívott volt szaktanácskozmány, a ministeri törvényjavaslat, a képviselőház s a főrendiház tárgyalásainak mindamaz adatait :s ismerteti, a melyeknek ismerete a törvény helyes magyarázatára szükségesek lehetnek. A munkának ezen beosztása s a benne feldolgozott gazdag anyag e művet nem csak a gyakorlatijogász nélkülözhetlen segédkönyvévé minősíti, hanem kitűnő tankönyvvül is kínálkozik mindazoknak, kiknek hivatásszerűen kell a váltójoggal foglalkozni. Ha még kiemeljük, hogy e valóban becses munka értékét nagyban emeli a függelékül adott váltóeljárás és az erre vonatkozó birói határozatok közlése és hogy használhatóságát pedig igen megkönnyíti egy részletes betűrendes tárgymutató, mindent elmondottunk, hogy ezen könyvnek megszerzését melegen ajánlhassuk. Vegyesek. A budapesti kir. ítélőtábla szüneti tanácsainak megalakítása Vértesy Sándor, a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke, a szüneti tanács megalakítása tárgyában egy körrendeletet adott ki, a melyből adjuk a következőket : A folyó évi törvénykezési szünidő folyó evi július 4. napjától folyó évi augusztuz 29. napjáig fog tartani. A szüneti tanács következőként lett alakítva : A szünidő I. felében, vagyis július hó 4. napjától bezárólag július 31. napjáig dr. Hérics Tóth János tanácselnök elnöklete alatt tagjai lesznek a szüneti tanácsnak: Csiky József (büntető), Makay Dezső (büntető), dr. Belus Győző (közpolgári). Dessewffy Marce) (büntető), dr. Szalacsy Zoltán (közpolgári és váltó), II orv áth Béla (büntető) és Ma 11 y as o v s z ky Miklós (közpolgári) bírák. — A szünidő II. felében, vagyis augusztus hó 1. napjától bezárólag augusztus hó 28. napjáig Sárkány József alelnök elnöklése alatt tagjai lesznek a szüneti tanácsnak : H a 1 m ágyi Sándor (büntető), Burg Lajos (büntető), Csiky József (büntető), dr. Nyevickey Antal (közpolgári), Zubovics Román (büntető), Wettstein Gyula (közpolgári és váltó) és Mattyasovszky Miklós (közpolgári) birák. A fent nevezettek közül Dessewffy Marcel, dr. Nyevickey Antal, dr. Szalacsy Zoltán és Horváth Béla a kir. ítélőtábla fegyelmi bíróságának rendes, illetve póttagjai s így a szükséghez képest a törvénykezési szünidő alatt is tartandó fegyelmi ülések az 1887 : XXX. t.-c. 8. §-a értelmében a nevezettek közreműködésével tartatnak meg. . A budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak folyó evi január hó 14 én tartott teljes ülésén elhatároztatott, hogy a bizottság tagjai bármely szakból két-két írásbeli feladványt fognak dr. István ffy Lajos bizottsági tag kezéhez juttatni. Az előállott szükség következtében felkéri Veszprémy János, a bizottság elnöke, az ügyvédvizsgáló bizottság tagjait, hogy az Írásbeli feladványokat küldjék be mielőbb dr. István ffy Lajos kir. táblai elnöki titkárhoz. Az ügyvédi határidő-naplóba való téves bevezetés. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését indokainál fogva és azért hagyja helyben, mert a kitűzött tárgyalási határnap elmulasztása a mulasztó félre nézve esetleg a pervesztés következményével járván, a tárgyalási határnapnak az ügyvédi határidő naplóban tévesen való kitüntetése a megbízott ügyvéd részéről vétkes gondatlanságot képez, ugy hogy az ezáltal okozott mulasztás az 1881. évi 59. t.-c. (il. §, második bekezdése értelmében vétlen mulasztásnak nem tekinthető. (1897 május 3. E. 137.) A Curia két elvi jelentőségű döntvénye. A királyi Curia folyó hó 8-án délelőtt Szabó Miklós kir. curiai elnök vezetése mellett teljes ülést tartott, a melyen a törvénykezési szünet és két elvi jelentőségű döntvény fölött tanácskoztak. A törvénykezési szünet dolgában azt határozták, hogy a nyáron július hó 4-től augusztus 21-ig fog tartani. A szünet alatt egy polgári és egy büntető tanács fog működni. Ennek elhatározása után hitelesítettek egy döntvényt, melyet a Curia május 7-én tartott ülésében hozott s melyre azért volt szükség, mert egy kérdésben a kassai és győri kir. tábla homlokegyenest ellenkező határozatot hoztak. Az ekként vitássá vált kérdés ez volt: «Abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 200 frtot meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 200 frtot meghalad, felülvizsgálatnak a S. E. 180. §. a) pontja értelmében van-e helye ?» A Curia ugy döntött, hogy van helye felülvizsgálatnak. Egy más esetben a Curia a szegedi és a pozsonyi tábla közt észlelt elvi ellentétes álláspontot. E tekintetben ma hozott a legfőbb biróság Mezey Albert curiai biró előadása mellett elvi jelentőségű határozatot. A nézeteltérés e kérdésben támadt: «A végrehajtási eljárásban a kir. törvényszékek előtt, ha ezek nem mint megkeresett telekkönyvi hatóságok járnak el, a feleknek magukat ügyvéd által kell-e képviseltetniük ?» A ma keletkezett döntvény a szegedi kir. táblának ad igazat, kimondva, hogy kell az ügyvédi képviselet. ígérvény törvényellenes kibocsájtása által elkövetett jövedéki kihágás. Egy feloszlott budapesti banküzlet egyik volt tagja egy drb osztrák földhitelintézeti sorsjegyre szóló ígérvényt hozott forgalomba, holott az a sorsjegy már előzőleg a törlesztési húzáson ki lett sorsolva. A fővárosi pénzügyigazgatóság panasza folytán, a budapesti kir. büntető törvényszék a bevádolt bankárt nyeremény-igérvény jogtalan kibocsájtása által elkövetett jövedéki kihágás miatt 500 frt pénzbüntetésre Ítélte. A budapesti kir. Ítélőtábla a napokban felmentő határozatot hozott, indokul a többek között a következőket hozván fel: A jövedéki keresetnek első sorban az az alapja, hogy vádlott az 1889: 9. t.-c. 4. §-ának b)pontjában foglalt tilalom ellenére oly nyereménykötvényről bocsájtott ki igérvényjegyet, mely már előbb a törlesztési húzáson kihúzatott s beváltatott, az ígérvényt kibocsájtó cég birtokában nem volt és nem lehetett. Megállapított tényként előrebocsájtandó az, hogy a kérdéses nyereménykötvény azok közé a sorsjegyek közé tartozik, amelyeknek a két széle u. m. törlesztési és nyereményhuzásnak vannak szánva s melyeknél a törlesztési húzáson kihúzott s beváltott nyereménykötvény a beváltás illetve a tőke-érték visszafizetése alkalmával kiszolgáltatandó nyeremény-élvezeti jegygyei a törlesztési tervezet nyeremény tételeire éppen ugy játszik, mint a többi ki nem húzott eredeti sorsjegyek. A vádlott azzal védekezik, hogy nem ugyan a már kihúzott nyeremény-kötvény, de az ahhoz tartozó s illetve annak beváltása alkalmával kiszolgáltatott nyeremény-élvezeti jegynek tulajdonában és birtokában volt. Jövedéki kihágást igérvényjegynek oly kibocsátása képezvén, amely az 1889 : 9. t.-c. 4. §-ában