A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 23. szám - A kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége 1896. évben

Tizenhatodik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1897. június 6. Szerkesztőség: ^ST J /\ /"^ Előfizetési árak: v.!RUdol,rakpart3.s, f\ _j (J ix Helybeirksrb" ^ ^ W Negyed évre _lfrt 60 kr. Kiadóhivatal- (ezel5tt MAGYAR ÖGYVÉDI KÖZLÖNT> Féi « _ s« - « HETILAP ÍZ ICAZSÍGÜGY tWEMl ffÉP71SELETÉRB1 HÁGTAK ÜSTTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÍS ÍÖZJECTZÓI KAR ífóLÖNYB. E . , _ e « - « V., Rudolf-rakpart 3. sz. „ „, , „ . ... . .. .... Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR AZ előfizetési pénzek Kéziratok vissza nem adatnak. űgyvtdek. leecélsKrü^ben bérmentesen u AUT^L^U v Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Jsüautalványnyal Megrendelések, felszólalások a w ^ ^„^ kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM : A kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége 1896. évben. Irta : dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd. — A bányatulajdon jogi minősége. Irta : Lányi Bertalan igazságügyi ministeri tanácsos Budapest. — A bűnjeleknek a rendőrség által történt lefoglalása elleni jogorvoslat kérdéséhez. Irta: Eiserth István, lőcsei kir. ügyész. — A bérből való kimozditás kérdéséhez. Irta : dr. S o n n e ns c h e i n Simon ügyvéd, Eperjes. — Belföld. (A pécsi ügyvédi kamara közgyűlése. — Szüneti tanácsok a budapesti kir. Táblán. — A magyar jogász-egylet közgyűlése.) — Irodalom. (A pécsi jogakadémia múltja és jelenje. Szerk. dr. Kopcsányi Károly pécsi nyilv. rend. jogtanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : Ujabb irányzatok a büntető jog elmélete terén. Irta : V á r n a \ Sándor. Budapest. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. — Kelsöbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ból (Csődök. — Pályázatok;. A kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége 1896. évben. Irta : Dr. SZOKOLAY ISTVÁN bpesti ügyvéd. Elismerendő, hogy korunk nagymérvű, minden téreni fejlődöttségének egyik főtényezőjéül szolgálnak astatistikai tanulmányok. Azt józanul senkisem gondolhatja ugyan, hogy az azokból nyert adatok csalhatatlan igazságokat képviselnének; mert hiszen csalhatatlanok e maguk a positiv törvények is, midőn oly változó magyarázatokat engednek meg, s az alkalmazásban oly különböző, még ellentétes irányú eredményekre is vezetnek? De az meg éppen csak zavart, extravagáns elme szüleménye lehet, a mit nemrég szaksajtónkban egy német tudósnak tulajdonítottak : miszerint a statistika colossális hazugságok palástolására szolgálna. A statistikai adatok lehetnek hibásak, az előállításuk tökéletlen, ki nem merített, ami a kormányzati, közigazgatási cultura alacsonyabb fokánál, a milyen még a mienk is, legkevésbé sem csodálható ; de azért még mindig nagy s üdvös szolgálatokat tehetnek mind az állam-kormányzati szervezet tökéletesbitésére, mind a társadalmi jólét emelésére, midőn feltárják előttünk az akadályokat, a hiányokat, a melyek állami s társadalmi fejlődésünk útjában állanak ; s rávezetnek azon eszközök s intézmények felismerésére, a melyek az állami erő. s közboldogulás előmozdítására, megszilárdítására vezetnek. Mind a szellemi életben, mind a közgazdászat terén, az előhaladás reformintézményeinek nagyrésze ezen adatok által nyújtott felvilágosodásnak, útbaigazításnak köszönhető. Nagyon sokat lehet azoknak köszönni a jogéletben, különösen a jogszolgáltatás terén is. A tökéletesb jogszolgáltatás általában a társadalmi jólét leglényegesb eleme, s feltétele ; és pedig különösen a felsőbb fórumon, a hol véglegesen döntetnek el ugy a magánjogi vitás kérdések, mint a közbiztonságra vonatkozó ügyek. Ezen létfontosságú érdekben nagy megnyugvásul szolgálhat azon tapasztalat, a melyet legfelsőbb fórumunk 1896 évi működésének s ügyforgalmának adataiból meríthetünk. Rámutattunk már több izben azon abnormis helyzetre, a melyben Curiánk évtizedek óta szenved s a melyhez hasonló az európai műveltebb államok egyikében sem található. Ezen abnormitás mindenekfelett a birák tulterheltetésében, a mit az ügybejövelelnek nagy tömege idéz elő s az évi hátralékok szokatlan nagy számában nyilvánul. Az utóbbi körülmény igazságügyi súlyossága nemcsak az elintézések késedelmességében, tehát a jogszolgáltatás gyorsaságának hiányában rejlik, hanem az képviseltetik a felsőbb judicatura alaposságának gyöngülésében is. j Lapunk mai száma Ezen szomorú igazságügyi viszonyok kétségbevonhatlan adatai méltán felhívták a kormány s törvényhozás figyelmét, azokat már eddigelé is a szükséges reformok létesítésére vezették, a melyek egyrészl a törvényhozási rendszer és szervezet javításában, másrészt a bírói létszám emelésében összpontosultak. Sajnos körülmény, hogy az utóbbi mint szükségbeli, de kétes értékű segélyeszköz tulnyomóságban van, a rendszer reformja pedig még csak megkezdetett, de be nem fejeztetett. Mindamellett a Curia lefolyt évi működésének adatai fényes eredményeket, nagy előhaladást, igazságügyi helyzetének tetemes javulását tüntetik fel. Különösen a hátralékok tekintetében ezt joggal mondhatjuk ; de a mi még nyomatékosabb — az évi ügybejö vetél szempontjából is. Mert mi a legnagyobb jelentőséget az évi ügybejövetelek alakulásának tulajdonítunk'. A hátralékok — a jogszolgáltatás gyorsaságának s alaposságának ezen rémei — a lefolyt évtizedben egészen az 1896. évig folytonos szaporodásban voltak — túlságos nagy összegig. Míg 1886 előtt 4 — 8 ezer számot képviseltek, azontúl egészen 13 ezerig felszaporodtak. 1886. évben hátralékos ügy 4,988 volt, 1890-ben 8 ezerén felül, 1892-ben 10,663, 1893. évben 13 ezer, 1894-ben 13.872 és 1895-ben is tul a 13 ezerén. Ezen roppant nagy összeg 1896. évben lefogyott: 9,200 ügyre. Összhangban volt ez ugy az ügybejövetellel, mint az elintézendő k alakulásával. A bejövetelek kedvező alakulása 1894 után állt be, habár az 1886. évi 20 ezrest s 1887-iki 22 ezres bejövetelt nem érhettük is el. De mig a bejövetel 892-ben még 27,736 volt, 1893-ban már meghaladta a 29 ezret, 1894-ben is 29,532 volt. Ellenben 1895. évben 27,529-re leszállt, 1896-ban pedig 23.094-re. Az elintézendők összege — befolyásolva az előbbi év hátralékai által — 1886 óta folyvást emelkedett; azon évben 252/3 ezer volt, 1887. évben 26,451, 1888-ban 31,804, 1889-ben 32 ezer, 1890-ben 33Vs ezer, 1892-ben 36 ezer, 1893 ban 40 218, 1894-ben 42,700, 1894. évben is még volt 41,402. a lefolyt évben azonban ez is leszállt: 36,135 összegre. Az elintézések összegének is nagyobbodni kellett, hogy kedvezőbb helyzet állíttathassák elő. Utolsó 10 év elején csak 21 ezer ügy intéztetett el, — mig a lefolyt 1896. évben megközelítette a 27 ezret (26,935) — azonban 1892-ben 27 ezer — 1894. és 1895-ben 28 ezer ügy nyert elintézést. Mindamellett, miután az ügybejövetel 1896. évben 23 ezer volt, és elintézést nyert majdnem 27 ezer: a bejövetelen felül néhány híjával 4 ezer ügy lett elintézve. Ezen eredmény kétségbevonhatatlanul nagyrészt az elnökök ritka, önfeláldozó buzgalma és az előadóbirák szokatlan nagy tevékenysége mellett — a birói létszám rendkívüli felemelésének köszönhető. Mig 1883. évben a birák száma 71 és 1887. elején 65 volt — 1895. és 1896. években az 93-ra növekedett. A törvényhozás éveken át ez uton kereste a Curia visszás állapotának javítását és pedig különösen a kisegítő birák intézményének használatával, a melynek tagadhatlanul erős árnyfoltjai vanuak. így már 1888. évben az előadóbirák száma 76-ra lett felemelve, — 1890-ben 83 ra és 1891-ben 90 re, — 1892— 1893-ban csak 83—82 volt a birói létszám, — 1894-ben ismét emelkedett 86-ra, — 1895 ben pedig 93-ra — mint a lefolyt évben is. A polgári és bűnvádi előadók az elmúlt évtized első éveiben egyenlő számban jelentek meg a Curián; — 1887-ben 32—33 s 1888-ban 38-38. Ezentúl a polgáriak száma tetemesen felülmulta a bűnvádi előadók számát; 12 oldalra terjed.