A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 22. szám - Magyarország közjoga (államjog). Irta: Nagy Ernő, Budapest, 1897

\ JOG 175 Ezen kifogásra nézve 3 elöljárósági egyén tanúvallomása forog fenn, a kik szerint az érintett egyezségi megállapodás felek közt valóban létrejött, mivel szemben azonban felperes hasonlólag jelenvolt 2 tanú általi ellenbizonyítást ajánlott arra, hogy az egyezséghez ö hozzá nem járult, s az érvényes ránézve nem lehet, a tanuk által kívánta igazolni, hogy épen egyik felperesi tanú, községi albiró avatkozott bele erőszakosan és kényszeritöleg az egyezség létrehozásába, melyet ő tanú ajánlatára kell vala elfogadjon, de ö ezt tenni vonakodott s a közs. albiró azzal, hogy neki nincs beleszólása, rárivallt s veréssel fenyegette, ha ellene szól, de az egyezséget 6' el nem fogadta. Sem az első, sem a másod és végérvényesen döntő bíróság helyet nem adott a felperesi tény tanuk kihallgatásának s a felebbezési bíróság erre azt hozta fel indokul, hogy a felperesi ellenbizonyítás mellőztetett, mert a 3 alperesi tanú egybehangzó vallomását a felperes tanúi le nem ronthatják (a kik ugyan kihallgatva sem voltak)! Ilyen önkényszerü kizárása az ellenbizonyításnak nem nagyon alkalmas az aggodalmak eloszlatására, melyek a kir. törvényszékek végső fokon való bíráskodása iránt támasztattak. X. Irodalom. Magyarország közjoga (államjog). Irta: Nagy Ernő a közjog tanára a nagyváradi kir. jogakadémián. Harmadik átdolgozott kiadás. Budapest 1S97. Eggenberger kiadása. Ára3frt80kr. A mig egyetemi tanáraink nagy része politikai babérok után áhítozik, vagy társadalmi clubbokban első rangú toastirozó müvészekkéfejlődni tartják ambitiójuk nemes tárgyának, vidéki jogakadémiáink tanárai legtöbbje egész odaadással élnek sajátlagos feladatuknak és müvelik nemcsak szóval, de irodalmilag is a szakmájukba vágó tudományos ágakat. Mondhatni, hogy a tudományos mozgalom központja nem többé az egyetem, hanem a jogakadémia, l'edig vagy megfordítva kellene ennek lenni, vagy párhuzamosan kellene a tudományos fejlődésnek megindulnia, jogakadémián és egyetemen. Jogakadémiai tanáraink egyik legkiválóbbjának Xagy Ernőnek, közjoga, mely most rövid idő alatt harmadik kiadást ért, ezen fenti állításunknak ismét fényes jele. Szerző oda törekedett, hogy a közjogi anyagot jogilag is áthassa, vagyis, hogy a magyar alkotmány jogi tartalmát kidomborítsa, de természetesen teljes tiszteletével alkotmányunk különös jellemének, hogy t. i. ezer éves történeti alakulás teremtette. Azért szerző a történeti alapot mindenütt a legnagyobb tiszteletben tartja, csakhogy mint jogász azt óhajtja, hogy a történeti fejtegetések mellett, egy jogi könyvben, az alkotmány jogi tartalma is kifejezésre jusson, vagy más szóval, hogy az alkotmány jogilag is feldolgoztassák. Egy-két tételnél azután, de kizárólag csak ott, a hol az intézmény már alapjában átalakíttatott, eltér a régi felfogástól. Mert még is csak különös azt kívánni (pedig vannak ilyen kívánalmak) hogy midőn magát az intézményt feladjuk, akkor annak jogi magyarázata továbbra is változatlanul megmaradjon, így pl. a nemzet rendi tagoltságát mai nap már nem ismerte el, dacára annak, hogy régente így volt, mert szerinte a rendiség már 1848-ban megszűnt; — a felelős ministerium intézményének jogi természetét ma egészen másnak tartjuk, mint a milyen volt a régi dikasterialis kormányé. Ahol azonban az intézmény alapjában megmaradt, ott szerző a régi közjogi felfogás iránti nagy figyelemmel van, habár azt ittott kiegészíti, jogi tartalmát kidomboritani törekszik, vagy ha az intézmény a részletekben változott, azt is tekintetbe veszi, valamint a közjogi tudomány általános fejlődését. így, hogy néhány példát is hozzunk föl: nem szerző azt mondja, hogy nincs alaptörvényünk, hanem hogy a magyar alaptörvény más természetű, mint egyéb államok alaptörvényei (8. lap); azt sem mondja, hogy a nemzetnek viszonya a dynastiához nem szerződéses viszony, hanem hogy genezisében és tartalmában az, de a miután már törvénybe iktattatott, akkor már a törvény jogi természetét veszi föl. így az u. n. államalkotó szerződések, hiszen ezek által a nemzeti, magyar állami egység jött létre, tehát a szerződők az egységben már nem maradhattak meg továbbra is szerződő feleknek, (pl. a vérszerződésben a külön törzsek, miután ép a szerződéssel egy nemzetté egyesültek) 13. lap. Azt sem tagadja, hogy Horvátország és Magyarország között szerződéses viszony van bizonyos értelemben, csakhogy ez nem nemzetközi szerződés, (mások ilyennek tartják), hanem a két országgyűlés egyezménye a törvényjavaslatra vonatkozólag (75. lapj, stb. stb. Midőn az alkotmányjogi kérdések hazánkban még sokáig fogják dominálni közéletünket, kétszeresen üdvözöljük ezt a munkát, mely alapos és mégis tömör előadásban szilárd alapokon építi fel államjogunk büszke épületét a tudomány biztos útmutatásai szerint. Nagy Ernő müve önmaga ajánlja magát legjobban. A pénzügyközigazgatási bíróság döntvényei, elvi j elen tőségüés speciális határozatai, nemkülönben a n. m. Pénzügyministeriumnak az illetékkiszabás keretébe vágó némely fontos rendeletének betüsoros tárgymutatója, a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok szakaszai és díjtételei szerint az 1884. évtől 189ö. év végéig. II. kiadás összeállította Érdeky Bdldizsár m. kir. adópénztáros Cegléden, megjelent Bazsó Lajos kiadásában Nagy-Kőrösön 340 oldal tartalommal, ára 2 frt. E tárgymutató segítségével a bélyegtörvény minden egyes díjtételéhez vagy §-ához tartozó és arra vonatkozó bírósági határozat vagy döntvény díjtétel, §§. és betüsorrend szerint a legalaposabban és leggyorsabban nyomban feltalálható a nélkül, hogy a 13 kötetet forgatni és annak egyes tárgymutatóiban keresni és kutatni kellene. E tárgymutató nemcsak a« illetékkiszabással, hanem különösen a leletezéssel foglalkozó közegeknek, főkép pedig az ügyvéd uraknak felebbezésének szerkesztése alkalmával kiváló szolgálatot tesz. Telekkönyv, folyóirat. Szerkeszti Káplány Géza kir. táblai biró Szegeden II. évv f. 2. száma megjelent gazdag tartalommal. Vegyesek. Nemzetközi kongressus Budapesten. A nemzetközi büntetőjogi egyesület utolsó teljes ülésében, mely tudvalevőleg Lissabonban tartatott, elhatározták, hogy 1899-ben az egyesület legközelebbi kongressusát Budapesten fogja megtartani. Ügyvédi képviselet szegényjogon való perlekedése mellett. T. Lujza a kalocsai kir. törvényszéknél M. Ferenc és társai ellen rendes keresetet adott be, ezt azonban a törvényszék a felperesi ügyvédnek azzal adta vissza, hogy az vagy csatolja be 30 nap alatt a kamarai végzést, mely szerint pártfogó ügyvédnek van kirendelve, vagy pedig e keresetet bélyegezze fel, indokul azt hozván fel, hogy a szegény jogon való perlekedés ügyvédi képviselet mellett csak az esetben engedhető meg, ha a felet a bíróságnak az 1868: 54. t.-c. 90. §-a alapján intézett felhívására az 1874: 34. t.-c. 27. §-ának 5. pontja szerint pártfogó kirendelt ügyvéd képviseli, az esetben azonban nem, ha az magát maga által választott s megbízott ügyvéd által képviselteti; a jelen esetben azonban a budapesti ügyvédi kamarának a pártfogó ügyvéd kirendelésére vonatkozó határozata az iratokhoz becsatolva nem lett. A budapesti kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését megváltoztatta és felperesnek a perben a bélyegmentességet engedélyezte. Indokok: Habár pártfogó ügyvéd kirendelése nélkül kérte is felperes a bélyegmentesség engedélyezését, mégis ebbeli kérelmének elutasítása okául az nem szolgálhat, mert az 1881: XXVI. t.-c. 14. §. értelmében a szegénységnek hiteles bizonyitványnyal való igazolása esetén a bélyegmentesség megadandó, minthogy pedig felperes a keresetéhez F) alatt csatolt hivatalos községi bizonyitványnyal, mely az illetékszabályok 85. b) 12. pontja értelmében lelkészi aláírással is el van látva, szegénységét is kimutatta, ennélfogva a neheztelt végzés megváltoztatásával felperes részére szegényjogon a bélyegmentességet engedélyezni kellett. (1897. április 28. 2,808.) Az igazságügyministernek 23,430/97. I. M. számú rendelete. A külföldi hazasulóktól házasságuknak Magyarországon való megkötése esetén kivánt bizonyítványok kiállítására hivatott hatóságok sorozatának folytatólagos közlése tárgyában. Az 189(i. évi július hó 11-én 37,420. IM. szám alatt kelt rendeletem kiegészítéséül folytatólagosan közlöm, hogy ujabban érkezett hivatalos értesítések szerint a külföldi házasulóktól házasságuknak Magyarországon való megkötése esetén az 1894 : XXXI. t.-cikk 113. §-ának utolsó bekezdése és az 1894 : XXXIII. t.-cikk 51. §-a értelmében szükséges bizonyítványok kibocsátására hivatott hatóságok: 1. Belgium honosaira nézve a belga követség; 2. Bulgáriában az orthodox vallás követőire nézve az egyházmegyei (püspöki) hatóságok, a többi vallások követőire nézve pedig az illető felekezetek egyházi hatóságai; 3. Olaszországban az állami anyakönyvvezetők; 4. Portugáliában a katholikus honosokra nézve a katholikus lelkész, a nem katholikusokra nézve az állami anyakönyvvezető (Administrator de Concelho) ; 5. Spanyolországban nincsenek ilyen hatóságok; fi. Svéd- és Norvégországban, még pedig: a) Svédországban e kérdés kifejezetten szabályozva nincsen, de a svéd kir. igazságügyministerium késznek nyilatkozott felvilágosításokat adni arról, vájjon egyes esetekben a svéd törvény szerint forog-e fenn házassági akadály; b) Norvégországban a szóban forgó bizonyítványok kiállítására a norvég igazságügyi és rendőri ministerium van hivatva; 7. Szerbiában a házasuló plébánosa, a ki ugy jár el, mintha a házasuló Szerbiának egy másik plébánosa előtt kívánna házasságot kötni. A hontalan egyénekkel szemben követendő eljárás. (A belügyministernek 34,848/97. sz. a. a ministerelnök úrhoz intézett átirata). Hivatkozással D. A. állampolgársága tárgyában kelt nagybecsű megkeresésére, van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni, hogy a vezetésem alatt álló belügyministerium olyan esetekben, midőn valaki a magyar állampolgárságot megszerezni (ihajtja, azonban az 1879. évi L. t. c. 8. §-ában előirt feltételeket teljesíteni nem képes, de máskülönben a honosodási szándék komoly, a kérelem teljesítése pedig méltányos, figyelmeztetni szokta az érdekeltet ugyanezen szakasz utolsó bekezdésében jelzett kedvezmény igénybe vételére, minthogy a törvényhozás a hono-