A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 16. szám - Törvényszékeink mint polgári felebbviteli biróságok

122 A JOG Ezzel szemben áll az A. és C. táblázat, melyek főbb ada­tait a következőkben foglaljuk össze. A. táblázat (Z.-E g e r s z e g) I.) A feljelentések száma. 1895. év végével elintézetlen maradt 15J,.,.,. 1896. « -ben folyamatba tétetett 651>* ebből elintéztetett: elutasítás által 731 « « : vizsgálat megindítása, illetve / tárgyalás elrendelése által 497, 660 « « : más hatósághoz való áttétel által 901 580 1896. ev végével elintézetlenül maradt a kir. tvszéknél II) A vizsgálatok száma. 1895. év végével elintézetlenül maradt 83^ 1896. évben indíttatott ebből az eljárás megszüntettetett elutasítás által, vád alá helyezés által, közvetlen végtárgyalásra idézés által, más hatósághoz való áttétel által. p61 88 327 20 2 1 4971 242) 44[ 190 488 1896. év végével befejezetlenül maradt 92 Q Kimutatás. A tárgyalásra utasítottak száma. 1895. év végén tárgyalásra utasítva maradt H)6) 1896. évben « « lett 455 a tárgyalás alkalmával 96. évben leimentetett « « « « « elitéltetett « « « « « vád visszavonatott vádlott meghalt « megszökött 1896. év végével tárgyalásra utasítva maradt 123 Ezen adatokból kitetszik, hogy az ügyész urnák azon állítása, hogy nem 73 hanem 174 félretétel inditványoztatott volna, tévedésen alapul. Mert ha az A) táblázat szerint a félretételekhez, melyek száma 73, az áttételeket is hozzáadjuk, melyek száma 90, — akkor is csak 163 az eredmény. Bizo­nyításra sem szorul, hogy félretétel és áttétel egy kalap alá nem vonható. Hogy nem 433 hanem 497 vizsgálat indíttatott, ezt az A) táblázat világosan kitünteti. Lehetséges hogy itt különbség van a vizsgálat megindítása iránti indítványok (melyek a sze­mélyes tevékenységi kimutatás szerint 433-ra rúgtak) és az ezekre hozott bírósági határozatok között, — de ezek tekinte­tében is túlságos a különbözet, vagyis nem 433-1-174 félretétel és áttétel = 607, hanem 497+73 félretétel és 90 áttétel = 660. Kiemeli az ügyész ur továbbá, hogy a 415 főtárgyalásra vitt vádlott közül csak 80 lett felmentve. Evvel szemben a C) táblázat az mutatja, hogy 1896-ban tárgyalásra utasíttatott 455 és ezek közül felmentetett 88. Emellett pillanatnyira sem akarjuk kétségbe vonni, hogy az arány — a feljelentéseken kivül — ezen ügyészségnél tényleg minden másban kedvező és a végzett munka szép eredményre vall. Felber ügyész ur a legértelmesebb, leg­szakavatottabb és legbuzgóbb ügyészeink egyike és megvagyunk róla győződve, hogy jövőre a vezetésére bízott ügyészség versenyezni fog a budapestivel az elsőbbség pálmájáért. * * * Még egy kis helyesbíteni valónk van a szolnoki ügyész­séggel szemben is. Midőn az országos statisztikai hivatalban a zala-egerszegi ügyészség kimutatásait megtekintettük, hírét vet­tük egyúttal annak, hogy a szolnoki ügyészség saját beküldött kimutatásait másokkal kicserélt e. Kötelességünknek ismerjük ezen most már rectificált adatokat újból közölni. De nem hallgathatjuk el az országos statisztikai hivatal abbeli panaszát, hogy a beküldött statisztikai kimuta­tások nagyobbára teljesen hasznavehetőnek és megbizhatlanok. És ha felszólalásunknak nem lesz más sikere, mint az, hogy ezen kimutatásokra jövőre nagyobb gond lesz fordítva, akkor is bőségesen megjutalmazottaknak fogjuk magunkat érezni, mert ezen kimutatások hü, nem pedig torzképét fogják adni igaz­ságszolgáltatásunknak, és aki ezen adatokkal ex professo fog­lalkozik, egészen más képét fogja élénkbe állithatni a magyar joggyakorlatnak, mint ez a mai hasból készült kimutatások mellett lehetséges. «Mert ezen kimutatások ma már nemcsak theoretikai értékkel bírnak, hanem a gyakorlati jogéletre ki­ható elhatározásokra (bíróságok és hivatalnokok létszámának apasztása és szaporítása, a helyes munkásság megbirálása stb.) döntő befolyást gyakorolnak.» (főügyészi körrendelet). A szolnoki A) és C) táblázat második javított kiadású adatai a következők. A) Táblázat. I) A feljelentések száma. 1895. év végével hátralékban maradt 1896-ban folyamatba tétetett ebből elintéztetett elutasítás által 881 « « a vizsgálat megindítása és / a tárgyalás elrendelése által 895 « más hatósághoz való áttétel áltai 571 1,040 I.0Í0 II) A vizsgák 1895. év végéve! elintézetlen tok 1,144) 895J 742 42 2.039 1895. év « befejezetlenül maradtak 1896. évben indíttattak befejeztettek 1896. évben az eljárás megszün­tetése által « « « vád alá helyezés által « « « közvetlen végtárgyalásra idézés által « « « áttétel által befejezetlenül maradt 1896. év végével C) Kimutatás. 1895. év végével tárgyalásra utasítva maradt 1896. évben utasíttattak tárgyalásra ebből felmer.tetett a tárgyalás alkalmával « elitéltetett « « « « vád visszavonatott « « vádlott meghalt 1896. év végével tárgyalásra utasítva maradt Hát bizony ezen adatok sem igen változtatják vélemé­nyünket a szolnoki kir. ügyészség működéséről. A hol 88 elutasítás mellett 712 félretétel (azaz a vizsgálat teljes be­fejezése utáni indítvány), továbbá 488 elitélés mellett 255 felmentés szerepel, ott bizony ugy a törvényszék mint az ügyészség működése sok kívánni valót hagy hátra. És ez annál feltűnőbb, mert a szolnoki ügyészség élén nem csekélyebb egyéniség áll, mint Tóth Mór, az elméleti és gya­korlati criminalistika egyik főbajnoka. «Értse a ki tudja !» Dr. Révai Lajos. \ 1.398 931 137) 643 532) . 23j 699} • 255 488 5 8 475 Törvényszékeink, mint polgári felebbviteli biróságok Irta: KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. Igazságügyünkön 1867. óta veres fonálként húzódik végig a reformtörekvések láncolata. A mit a nagy emlékű Horváth Boldizsár az 1868. évi LIV. t-cikkel meg­kezdett, azt utódai lankadatlan buzgalommal folytatták, a magyar igazságügy rozoga épületébe a meglazult régiek helyett itt egy-egy uj alapzatot, amott egy-egy uj gerendát állítva be. Ekként az egész épületet gyökeresen átalakító, folytonos, szakavatott munka megtermetté gyümölcsét, s ma — hála isten — a magyar igazságügynek nemcsak egyszerű háza, hanem büszke palotája van. Hogy ebből a palotából immár csak a tetőzet hiányzik, azt talán a legmakacsabb scepticismus sem tagadhatja. Vita tárgyává tehető, hogy a magyar igazságügynek 67-től napjainkig terjedő renaissance-korszaka a rohamos átalakulásokkal nem vett-e magába kelleténél több idegen szellemet, de egy bizonyos és ez az, hogy egy oly polyglott nyelvű országnak, mint hazánk s egy olyan, az igazságszol­gáltatás terén is mérföldekkel visszamaradt nemzetnek, a minő a magyar volt, akkor, midőn az évtizedes tespedésből és elnyomatásból a szabad verseny és alkotmányos haladás szekerére felkapott, mindenekelőtt arra kellett törekednie, hogy a civilisatio előtte addiglan jóformán elzárt széles országutain minél nagyobb távolságot fusson be, de arra nem volt ideje ügyelni, hogy szekerére az ut pora : az idegen szellem bizo­nyos mértékben le ne rakódjék. Ha majd a lázas tevékeny­séget a higgadtabb megállapodás és körültekintés váltandja fel, bizonyára könnyű lesz lerázni az idegen szellemet s akkor — reméljük — a sokat hánytorgatott. de részben nélkülöz­hetlen receptió esküdt ellenségei is be fogják látni, hogy igazságszolgáltatásunk mégis csak az, a minek nagynevű ujjá­alkotói szánták s a minek lennie kell: egységes és nemzeti. A szóbeliség és közvetlenség nagy elveinek keresztül vitele törvényszékeinkre is nehéz kötelességeket, súlyos hatás­köri teendőket ró. A járásbirósági peres ügyek egy részének, a melyek hozzájok fellebbvitetnek, mint végső fórum, ők az urai. Legyünk tisztában a dologgal s lássuk be, hogy végtelen nagy jelentőségű fordulat ez, mert igaz ugyan, hogy a járás bíróságoktól fellebbvitt peres ügyek száma 2/, részszel keve-

Next

/
Thumbnails
Contents