A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 15. szám - Tapasztalataink a törvénykezés terén. (A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből)

A. JOor 119 az ezen törvények által létesített jogintézményt eltörülte, hanem megszűnt a 'változott viszonyok folytán.» Midőn a kir. Curia ezt tette, oly tág magyarázatot adott az 1881. évi L1V. t.-cikk 7. §-ának, mely közjogi szempontból veszedelmes. A «vitás elvi kérdések* eldöntése csak a törvény keretén belül mozoghat, s az ezt a keretet a bíráskodás alkotmányjogi természeténél fogva tul nem haladhatja. Az alaptörvény természetével biró lMiS). évi IV. t.-cikk 19-ik szakasza félreérthetetlen szabatossággal vonja meg e tekintetben a határokat, midőn kimondja, hogy «a biró a törvények, a törvények alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és itélni>, de e mellett világosan és parancsolólag kimondja, hogy a biró «rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti*. Nem veheti tehát kétségbe elavulás cimén sem, a mit a hivatkozott alaptörvényi rendelkezés félreérthetetlenül kizár. A biró a törvénymagyarázat keretén belül határozhat a felett, hogy egy régebbi törvény egy ujabb törvény által hatályon kivül helyezettnek tekinthető-e, de nem mehet odáig, még az 1881. évi LlX. t.-cikk 4. §-a alapján sem, hogy egy jogszabályszerű általános kijelentésben «a változott viszonyoknál fogva» elavultnak jelentsen ki oly törvényeket, melyeket későbbi törvényes intézkedés meg nem változtatott. S még aggályosabbá válik a kir. Curia döntése akkor, ha meggondoljuk, hogy egy jogintézményt «a változott viszonyokra» való hivatkozással törült ki jogrendszerünkből, holott a nemzet közvéleménye és jogi tudata a megváltozott viszonyok dacára is azt még mindig fentállónak és érvényben lévőnek tartotta, de sőt a létező társadalmi és közgazdasági viszonyoknál fogva annak, mint korszerű intézménynek fejlesztése felé tör. S talán, épen a változott viszonyok folytán, a kir. Curiának is inkább az lett volna a természetszerű feladata, hogy ezen ősi s még mindig időszerű jogintézményt egyes részleteiben a mai jogrendszerrel hozza összhangzásba, ugy, a mint azt a régi magyar magánjog elvein alapuló családi és örökösödési joggal megtette. A holtkézi vagyonról szóló eme teljes ülési döntvénynek a kir. Curia által leendő megváltoztatását semmi törvényes akadály nem gátolja ugyan; de ez az eset is intő példa arra, hogy mily kényes dolog a magánjogi kodifikáció körül elkövetett mulasztásokat oly természetszerűnek éppen nem mondható intézmény által pótolni, mely a birót alkotmányszerü és közjogilag megillető hatásköréből eltereli. A kir. Curia felülvizsgálati bíráskodása sommás ügyekben örvendetes fejlődést vesz. Azon kezdetben tapasztalt iránytól, mely a jogkérdés fogalmát és ezzel kapcsolatosan a határozatok revisibilitását igen szük térre szorította, helyesen eltért, s e tekintetben szabadelvűbb felfogásnak adott helyet, a mi különben egyéb európai államok birói gyakorlatával és a törvényhozás e tekintetben való ujabb irányával is összhangzásban van. A kir. Curia kitűnő vezetés alatt álló felülvizsgálati tanácsának ítélkezése ugy alaki tekintetben, mint tartalmilag magas színvonalon áll. Irodalom. Adalék mezőgazdasági hitelpolitikánkhoz. Jelzálog-hitel, személy-hitel és földbirtok-politika, irta Dr. F e 11 n e r Frigyes. Budapest 1897. Eggenberge r-féle könyvkereskedés. A fiatalabb közgazdasági irói gárda egyik legszorgalmasabb tagjának munkája jelent meg a napokban, mint a 'Közgazdasági Szemle* külön-lenyomata könyvalakban. Fellner ama fiatal irók közé tartozik, a kik nem nagyhangú lármás reclámmal, hanem szorgalmas kitartó munkával kütdik ki maguk számára az elismerést, a kik nem a külső felületes sikerekben keresnek ambitiójuknak kielégítést, hanem a kik előtt a tudomány müvelése már magában véve cél, melyért küzdeni érdemes. Jelen munkája is fáradságos böngészések, lelkiismeretes kutatások gyümölcse. Gondos minuciositással sok minden helyről van összehordva e munka anyaga, melyben szerző igyekszik a járadékhitel intézményének jogrendszerünkbe való állításának szükségességét kimutatni. A tanulmány két részből áll. Az elsőben, melyben mezőgazdasági hitelügyünk jelen állása tárgyaltstik, előbb a jelzálog- és a személyhitellel, majd mezőgazdaságunk eladósodottságával foglalkozik, melynek kapcsán egybevetve azt a külföld egyéb államainak viszonyaival, kimutatja, hogy Magyarország jelzálogi eladósodottsági viszonyai éppen nem mondhatók kedvezőtlennek. A második rész mezőgazdasági hitelügyünk fejlesztését taglalja, szólván a járadékbirtokról, járadékbankról s végre a személyhitel országos szervezéséről, melyet szerző fokozatosan, tervszerűen, de óvatosan szervezte/ni óhajtana. Kétségtelenül sok érdekeset és megszivelendőt találnak e müvecskében a közgazdaság manapság oly nagyszámú kedvelői, de érdeklődéssel olvashatják el mindazok is, kik barátai a komoly és tudományos izü olvasmányoknak. Dr. R. B. Vegyesek. Irodalmi esemény. (Magyar Jogi Lexikon.) A Pa Has irodalmi és nyomdai részvénytársaság, mely Nagy Lexikonának kiadásával a hazai művelődés körül elévülhetetlen érdemeket szerzett magának, most — mint értesülünk — egy ujabb, fontossá- I gára nézve nem kisebb hordejerü irodalmi vállalatot indit meg, melylyel ugyancsak valóban régóta érzett hézagot fog kipótolni. Egy nagy Magyar Jogi Lexikon megalkotásáról van szó, egy olyan munkáról, amely egymagában képes legyen pótolni minden magyar jogász számára egy egész kézi könyvtárt. E Lexikon célja ugyanis az, hogy a használhatóságot annyira megkönnyítő betűrendes alakban a magyar jog minden ágának minden részletéről — kizárólag eredeti cikkekben — feltétlenül megbízható és lehető legteljesebb fölvilágosítást nyújtson, törvény, szokás, rendelet és joggyakorlat alapján, megismertetve egyúttal az illető kérdésnek történelmi fejlődésével, valamint irodalmi müvelésével - folytonos tekintettel a legfontosabb európai törvényhozásokra, valamint a római jog tanítására. A Lexikon azonfelül fel fogja ölelni az általános jogi ismeretek egész körét, a jog bölcsészetét, fejlődésének összes kérdéseit és hazai, valamint külföldi művelőinek életét és működését. Tájékoztatni fog a fontosabb jogrendszerekről és törvényhozásokról s kiváló gondja lesz mindama reformkérdéseknek beható megismertetése, a melyek ez idő szerint a jogtudomány terén mozgásba hozták minden ország legjelesebb jogászait. De legfőbb célja a Lexikonnak minden egyes kérdés tárgyalásánál az leend, hogy azt, ahol csak lehet, első sorban a hazai viszonyok szempontjából világítsa meg és hogy a folytonos összehasonlítás mindenkor a magyar jogi élet, a magyar jog történelmi fejlődése, a magyar jog jelenje és múltja körül forogjon. Különös figyelemmel lesz a Lexikon hazánk különböző jogterületeire és ezek közt a társországok jogára is. Hasonlókép részletesen kiterjeszkedik majd a Lexikon — a nemzetközi jogi érintkezés kérdésein felül — a megszállott tartományok jogviszonyaira is, amelyekkel ez ideig nálunk még nem foglalkoztak önálló jogi munkában. A Lexikont, a mely öt nagy kötetben egyszerre fog a jövő évben megjelenni, a hazai jogászok legkiválóbbjainak közreműködésével dr. Márkus Dezső kir. törvényszéki biró szerkeszti. A hírlapi pellengérre állítás bűnügyekben fájdalom még mindig dívik és a tisztességes napi sajtó e részben ép oly közmegbotránkoztaló módon jár el, mint a minden nyelvű és fajú revolver-journalistika. Elég egy zsarolásszülte vagy bosszú sugallatu bűnvádi feljelentés, hogy a szerencsétlen áldozat — és minél magasabb állású, minél kiíogástalanabb hírnevű az, annál biztosabban — hirlapilag meghurcoltassék, erkölcsileg és anyagilag tönkre tétessék És ha a lapok szerkesztőit ezért kérdőre vonjuk, — vállvonogatva azt válaszolják: «Hjah, a közönség ezt igy kívánja*. Bizony máskép beszélnének, ha róluk is époly alaptalanul azt irnak, hogy ezüst kanalat loptak vagy sikkasztottak. (Lapunk e részben kivételt tesz. Keletkezése óta következetesen követi azon gyakorlatot, hogy a felek, tehát a vádlottak neveit is, csak kezdő betűkkel jelzi — még jogérvényes elmarasztaltatásuk után is.) E bajon nemsokára segítve lesz. Ugy értesülünk, hogy a főügyészség körlevelet intézett a hatósága alatt álló ügyészségekhez, melyben minden e részbeni indiscretiót, — melynek forrása gyakran a vizsgálóbíró vagy ügyész csupa reklámhajhászata — a legszigorúbban megtiltja. Hasonló erélyes intézkedést várunk a törvényszékek elnökeitől, a vizsgálóbirák és a segédhivatali személyzettel szemben, és akkor journalistikánk egy szenyfoltjától szabadul meg és sok ártatlannak nyugalma lesz helyreállítva. (Olet.) Az Alkotmány-utcai törvényszéki palota tisztasága ujabb időben sok kivánni valót hagy hátra. Van ott állítólag egy, a ház felügyeletével megbízott gondnok, a ki e cimet valószínűleg azért viseli, mert nem gondol semmivel, legkiváltkép pedig az illemhelyek nélkülözhetlen tisztaságával. Az illemhelyeken p. o. a rondaságon felül oly bűz van, hogy az ember kénytelen az orrát bedugva tartani, ha azokat felkeresi. Annak idején gúnyolódtak néh. Bogisich elnökön, mert figyelmét ezekre is kiterjesztette, — most a guny elismeréssé változnék, ha az itt székelő törvényszékek elnökei és járásbíróságok vezetői hébe-hóba erre is ügyelnének. Reméljük, hogy ezen egyszeri felszólalásunk is elegendő lesz arra, hogy a gondnok ura kiérdemelt alapos dorgatoriumban részesüljön és a status quo ante helyreálljon. Honny sóit, qui mai y pense! A telekkönyvi elintézések és kézbesítések egy idő óta oly késedelmesek, hogy szükségesnek látjuk ezekre a budapesti kir. törvényszék elnökének figyelmét újból felhívni. Vannak egyszerű zálogjog bekebelezési kérvények, melyek három hónap alatt sincsenek kézbesítve. Oka ennek a telekkönyvi bevezetőknél torlódó óriási munka. Ha tudjuk is a baj okát, ugy ebből még korántsem következik, hogy ennek kárát szükségkép a jogkereső közönségnek keljen vallania. Ez már a tiszta anarchia! Egyelőre ennyit! Igazságügyi kinevezések A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ó Felsége által kineveztettek: Vavrik Antal curiai biró a budapesti Ítélőtáblához tanács elnöké Pap Farkas kolozsvári kir. ítélőtáblai elnöki titkár a kolozsvári kir. ítélőtáblához bíróvá. A m. kir. igazságügyminister Schulb Sándor nagyváradi kir. közjegyzői helyettést Abád-Szalókra, Schnell Károly brassói gyakorló ügyédet Brassóba, Szakáll Adorján zombori gyakorló ügyvédet Gyöngyösre, Polgár József bácsalmási gyakorló ügyvédet, Bács-Bodrogh vármegye tiszteletbeli ügyészét, Hatvanra, dr. Mattiassich Dezső kir. verseci kir. közjegyzői helyettest Lúgosra, dr. Kik indái Győző nagy kikindai kir. köz-