A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 10. szám - Jóhiszeműség és telekkönyv

40 A J Indokok: J. Vláda vádlott, a sértett félnek ragályos betegségét nem bántalmazásra irányzott cselekménynyel okozta, hanem a ragályos betegség vádlott által végrehajtott nemi közösülésnek az eredménye, minélfogva a vádlott terhére a megfertöztetés bűntettén kivül és ezzel bűnhalmazatban a súlyos testi sértés bümette meg nem állapítható, hanem az, hogy a sértett a nevezett vádlottal való közösülés eredményeként betegségbe esett és huzamosabb ideig orvosi gyógykezelés alatt állott, a büntetés kiszabásánál csak mint súlyosító körülmény mérlegelendő' stb. A m. kir. Curia, (1897. február 4. 4,456. sz. a.) Mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletének megváltoztatásával vádlottak a megfertőztetés büntette miatti vád alól felmentetnek. J. Vládának a súlyos testi sértés büntette miatt emelt vád alól felmentésére nézve a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az alsóbbtoku bíróságok vádlottak ellen azért állapították meg a megfertőztetés bűntettét, mert sértett, ki 1879. évi dec. 9-én született, a vádbeli cselekmény elkövetésekor, 1893. évi szept. 28-án 14. évi életkorát még be nem töltötte és mert dr. O. Béla orvos az 1895 okt. 19-én eszközlött tárgyaláson azt a véleményt nyilvánította, hogy sértett nő korához képest teljesen nem volt kifejlődve és az iránt, hogy 14 éven alóli, senki sem tévedhetett. Ez a nézet azonban szemben azzal, hogy ugyancsak a nevezett orvos 1893. évi szept. 28-án kiadott látleletében, a különben is az elkövetés idején már 13 éves, 9 hónapos és 18 napos sértett nő testi, különösen nemi részeinek oly mérvű fejlődését állapította meg, mely a korra nézve a tévedést ki nem zárja, annál is inkább indokolatlan feltevésnek tűnik fel, mert a kir. törvényszék az 1895. június 18-án tartott végtárgyaláson az akkor még 15 és féléves sértettre nézve hivatalból azt állapította meg, hogy annak fejlettsége 17—18 éves korúnak felel meg. Ez oknál fogva vádlottaknak a M. Helén korának nem tudására alapított védelmüket el kellett fogadni és őket a vád alól a btk. 82. §. első bekezdése alapján fel kellett menteni és ennek a felmentésnek következtében nem lehetett figyelembe venni a J. Vláda ellen súlyos testi sértés büntette miatt emelt vádat sem, mert a takárral való közösülésnek átháramló következménye büntetőjogi megtorlás alá nem esik. Ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel az'utánképzés joga még átengedettnek nem tekintetik. (1884XVI. t.-c. 64. §.) A budapesti kir. törvényszék (1894. évi szept. 2(>. 9,746. sz. a.I Püspöky Emil ügyvéd által képviselt M. H. O. bécsi lakos műkereskedő- és kiadónak, dr. Liedemann Károly ügyvéd által képviselt gr. K. István, a Magyar Sálon» kiadója, alperes ellen szerzői jog bitorlásából folyó 8,000 frtnyi kártérítés, bírság és elkobzás iránt indított perében következő ítéletet hozta: Alperes köteles felperesnek 300 frt kárösszeget stb. megfizetni, valamint az 1892. évi 27. t.-cikkben jelzett célra 100 frt büntetéspénzt az államkincstár részére megfizetni stb. A 100 frt büntetéspénz behajthatlansága esetében ezennel 10 napi fogházbüntetésre változtatik át. Egyúttal a kérdésben forgó s «I. Ferenc József a hadgyakorlaton* című képnek alperes által sokszorosított s «A király a hadgyakorlaton» címet viselő példányai, valamint az ezek előállítására szolgáló lemezek elkobzása elrendeltetik. Felperes kárkövetelésének 300 forintot meghaladó részével elutasittatik stb. Indokok: A kérdésben forgó kép eredetije kétségtelen, hogy nem arckép s igy ennek akár ezen, akár más műfajban való átvitel mellett való többszörösités és forgalomba helyezési joga az 1884. évi XVI. t.-c. 60., illetve 64. tj§-ainak megfelelőleg a szerző azaz A. F. kizárólagos jogát képezi. Most nevezett ezen jogát, hogy felperesre ruházta át, a D ) alatti okmánynyal minden kétséget kizárólag igazolva van, de az E) alattival az is igazoltatott, hogy a kép eredetijének tulajdonosa () cs. és kir. Felsége I. Ferenc József megengedte a nevezett festőnek, hogy a képet többszörösithesse. Ezek szerint felperes tekintendő egyedül jogosítottnak arra, hogy a képet sokszorosíthassa és forgalomba hozhassa. Alperes tehát akkor, a midőn a képet más műfajban többszörösitette és 1892. évi június havában megjelent lappéldányában forgalomba hozta felperes engedelme nélkül, a fent hivatkozott törvény 61. §. szerint a szerzői jogot bitorolta, és igy ebből kifolyólag a 19. §-ában érintett következményeket viselni köteles. Felperesnek, alperes jogtalan és most érintett cselekményéből, hogy kára származott, a szakértők megállapították. A kárösszeg a meghallgatott szakértők véleménye alapján állapíttatott meg 300 frtban s ennek megfizetésére alperes az előbb mondottak alapján kötelezendő, ellenben az ezt meghaladó kárigényével elutasítandó volt. A 100 frtban megállapított pénzbüntetésbe alperes a hivatkozott 19. § alapján marasztaltatott. A pénzbüntetés összege a kár összegének megfelelőleg állapíttatott meg. A kérdéses kép többszörösitésére szolgáló eszközök és a készletben levő példányok elkobzásának elrendelése a hivatkozott törvény 21., illetve 39. §-ain és felperes kérelmén alapul stb. A budapesti kir. ítélőtábla i!895. nov. 27. 12,591. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. PAILA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG OG Indokok: Felperes nem vonta kétségbe alperesnek azt az állítását, hogy a 7. alatt mellékelt kép eredetije O Felsége a király megrendelésére készitett arckép. Ez a körülmény e szerint a peres felek közt vitás nem lévén, kétségtelen, hogy az 1884. XVI. t.-c. 6í. értelmében az utánképzés joga O Felségét illeti; azon az alapon tehát, hogy alperes ezt a képet utánképeztette és a Magyar Sálon 2. 7. alatti füzetében közzétette, a felperest szerzői jog bitorlása címén kereseti jog csak akkor illetné, ha alperes tagadása ellenében kimutatta volna, hogy eme kép utánképzésének és többszörösitésének joga már akkor ő reá, vagy jogelődére ruháztatott, mikor alperes azt utánképeztette és a «Magyar Sálon»-ban közzétette; minthogy azonban a per folyamán kiállított E) /. alatti okiratban a jog átruházásának ideje nincs kitüntetve, a felperes jogelődének A. Tádé festőművésznek D) alatti nyilatkozatával és a G) alatti bejelentéssel pedig nem tekinthető bizonyítottnak, hogy az utánképzés joga felperes jogelődének már 1892. évi június hó előtt átengedtetett, ennélfogva felperest kereshetőségi jog hiányából keresetével elutasítani kellett stb. Am.kir. Curia (1897. január 26. 960. sz. a.jálial a budapesti kir. Ítélőtáblának ítélete megváltoztatik, felperesnek kereseti joga megállapíttatik és ehhez képest a másodbiróság a per érdemének a perköltségre is kiterjedő megvizsgálására utasittatik. Indokok: Magából a keresethez mellékelt képből és a per egyéb adataiból nem volt megállapítható, hogy az megrendelésre készült arckép volna; minthogy pedig az 1884. évi Ki. t.-c. 64. §. szerint, ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel az utánképzés joga még átengedettnek nem tekintetik:ennélfogva felperesnek kereseti jogát a D) alatt csatolt és A. Tádé, mint a bemutatott kép szerzőjének az utánképzést átengedő bizonyítványa alapján annyival inkább megállapítani kellett, mert felperes, ha szükségesnek vétetnék is, az E) alatti okmány által bizonyítékot szolgáltatott arra nézve is, hogy a kép tulajdonosává vált király O Felsége is megengedte a kép szerzőjének, hogy a kép utánképzését és sokszorosítását eszközölhesse; alperes pedig még csak nem is állította, hogy utánképzésre a jogot bárkitől is megszerezte volna. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Gyümölcsbornak forgalomba hozatala miatt a kihágást eljárás nem az 1892: évi 53.236. sz. pé7izügymin. rendelet, hanem az 1893. évi XXIII. t.-c. alapján teendő folyamatba. lA ni. kir. belügyminiszter 1896. évi 4,131. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Fried Emánuel e. Nagy-Szalonta. nagyváradi tvszék. bej. ápr. 12., félsz, május 11.. csb. Geleta G<!za. tmgg. dr Barta Ferenc. — Lipjanecz Miklós e. M.-Sziget, m.-szigeti tszk. bej. márc. 31.. feisz. ápr. 11.. csb. Breznay Lajos. tmgg. dr. Máris Illés. — Paul, szül Klein Cecília e. Vágsellye, nyitrai tvszk. bej. márc. 30., félsz. ápr. 30.. csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Sándor Ferenc. — Guttmann Feibis e. Mármaros-Sziget. m.-szigeti trszk. bej. márc. 20.. félsz. márc. 29.. csb Breznay Lajos, tmgg. dr. Mán Aurél. — Steiner Sámuel e. Öcsöd, uyulai trszk. bej. ápr. 21., félsz. máj. 19.. csb. Balogh Samu, tm<>g. dr. Reismann Adolf. — Dely László e. Eger, egri trszk, bej. máj. 14., félsz. jun. 2.. csb. Buza Endre. tmgg. dr. Barchetti Károlv — Simon Endre e. Kolozsvár, kolozsvári trszk, bej. ápr. 22.. félsz. ápr. 28., csb. Becsek Lajos. tmgg. dr. Iszákú Aurél. — Weisz József utóda Végh Lajos e. Kolozsvár, kolozsvári trszk, bej. ápr. 22., félsz. ápr. 28.. csb. Becsek Lajos. tmgg. Dobál Antal. — Schwartz Soma e. Eger. egri trszk, bej. márc. 30., félsz. ápr. 20.. csb. Singer Lajos, tmgg. Szokoíay Lajos. — Feldmeyer Bernát e. Ujkécske. kecskeméti trszk, bej. ápr. 28., félsz. máj. 14., csb. Kapy Lajos, tmgg. Magyar Pál. — Tihanyi Adolf e. Kolozsvár, kolozsvári trszk. bej. máj. 1., félsz. máj. 7., csb. Becsek Lajos. tmgg. dr Weisz Miksa. — Pajdusák András e. Babró. rózsahegyi törvényszék, bej. ápr. 15.. félsz. ápr. 28., csb. Vilcsek Alfons, tmgg. Országh Pál — Kramolin Emiiné. szül. Albanich Emília e. Szegzárd, szegzárdi trszk, bej. ápr. 5., félsz, ápr 7., csb. ifj. Zárady Albin. - Epstein Emánuel e. Ó-Kanizsa, szegedi trszk. bej. ápr. 17., félsz. máj. 8.. csb. dr. Kecskeméthy Dániel, tmgg. Kelemen István. — Vállay János e Ada. szabadkai trszk. bej. márc. 27., félsz. ápr. 14., csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Hadik János. — Becsei Hugó e. Kolozsvár, kolozsvári trszk. bej. máj. 3., félsz. máj. 12., csb. Becsek Lajos, tmgg. dr Menyhárt Gáspár — Rosner Simon és társa e. Budapest, budapesti törvényszék, bej. márc. 30., félsz. ápr. 29.. csb. dr. Tomcsányi László, tmgg. dr Lehoczky Antal. — Epstein Márton e. Mező-Kovácsháza, szegedi trszk, bej. ápr. 17., félsz. máj. 8 , csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. Kelemen István. Pályázatok: A szabadkai kir. trszknél albirói áll. márc. 17. — A zsolnai kir. jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 17. — A győri kir. trszéknél aljegyzői áll. márc. 17. — Az újvidéki kir. törvényszéknél aljegyzői áll. márc 17. — A győri kir. trvknél jegyzői s a helyette esetleg betöltendő aljegyzői áll. márc. 17. — A lugosi kir. trszknél jegyzői sa helyette esetié'.: betöltendő aljegyzői áll. márc. 17. — A győri kir. ítélőtábla kerületében több jog gyakornoki áll. ... — A gyönki jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 18. — A lipló-ujvári jbiróságnál aljbirói áll. márc. 18. — A mátészalkai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 18. — Az ungvári jbiróságnál albirói áll. márc. 20. NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*