A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 10. szám - Az 1897. évi igazságügyi budget. Kir. törvényszékek és járásbiróságok [4. r.]

Tizenhatodik évfolyam. 10. szám. Budap e st, 1897. március 7. Szerkesztőség: Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal' (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLŐNT) V., Rudolf-rakpart 3. sz. (gm}\ _ | I 1 -V Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « ,r o j ir i .o HETILAP AZ IGiZSÍfíOGY ÉRDEfrEPJEK ÍÉPY1SELETÍR8 A MASTAR ÜGTiÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÖUBGTZŐI KAR ÍÖZLÖNYR. „ , ft. V., Hudolf-rakpart 3. sz. 1 Egész « _ 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dn RÉVAI ^AJ%~édT STILLER MÓR AZ előfizetési pénzek Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélsa-.rü'/ben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a poamutalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Az 1897. évi igazságügyi budget. Irta: dr. Révai Lajos budapesti ügyvéd. — A perujitás jellege és helyzete perjogorvoslati rendszerünkben. Irta; dr. Plopu György, gyulai kir tvszéki biró. — A birák fizetése körüli anomáliák. Irta: T r e nc s é n i Csák Trencsénben. — Jóhiszeműség és telekkönyv. Irta : Csipkés Árpád, csíkszeredai kir. tvszéki biró. — Belföld. (A bűnvádi eljárás életbeléptetése.) — Ausztria és Külföld. (Tőzsdebirósági Ítélet végrehajtása Franciaországban.) — Nyílt kérdések és feleletek. (I. A váltóóvás érvényességének kérdéséhez. (Felelet.) Irta: dr. Kovách Elek, kir. közjegyző Nyíregyházán. — II. Visszapillantás az alzálogjog rangsorozata kérdésére beérkezett válaszokra. Irta : X.) — Irodalom. (A bűnvádi perrendtartás magyarázata. írták: dr. Balogh Jenő. dr. Edvi Illés Károly és Vargha Ferenc.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények —Kivonat aoBudapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok Az 1897. évi igazságügyi budget. IV. Kir. tőrvényszékek és járásbíróságok. V (Folytatás.) A budapesti járásbirós ágok ujabban egy fordulóponthoz érkeztek; egyesítésük most már — a kir. Tábla azon határozatával szemben, hogy a főváros területe illetékesség dolgában egységesnek tekintendő és igy bárki bármely budapesti járásbíróság elé idézhető, — hacsak vele szemben a budapesti illetékesség fennáll, — elodázhatlannak tekintendő. Azon szempontok, melyek annak idején a járásbíróságok különválasztására vezettek, — és akkor teljes jogosultsággal is bírtak, — ma már nem irányadók többé. Az uj sommás eljárás az ügyvédi karra oly nagymérvű terhet rótt, mely ezen kar eddig rendszerint mellőzött érdekeinek figyelembe vételét sürgősen parancsolja. Ha az ügyvédnek most több helyütt van ugyanaznap tárgyalása, akkor Pontiustól Pilátusig fordulhat, mig talál egy alkalmas helyettest, — a mellett örökös lótás-futás a sorsa, ha egymaga akarja tárgyalásait elvégezni. Segíthetne talán e bajon több bejegyzett ügyvédsegéd alkalmazásával, ha keresete nem volna manapság oly sovány, hogy saját megélhetését is alig biztosítja. A félnek viszont egész mindegy, akár ebben, akár egy másik kerületben lesz ügye tárgyalva, — hiszen számla, könyvkivonat vagy önkéntes alávetés folytán úgyis rendszerint a felperes tetszésétől függő bíróság előtt kell^megjelennie. De viszont nem szabad félreismernünk ezen egyesítés nehéz és kényes voltát. A legnagyobb nehézség az iktató és kiadóhivatalok egységesítéséből keletkeznék, melyek valószínűleg nem volnának képesek az óriási anyaghalmazt idejekorán feldolgozni és igy bábeli zűrzavar keletkeznék az értesítés és kiadmányozás körül. Könnyebb volna a megoldás a bírói 1 ajstrom rend szer behozatala mellett, midőn minden biró az ítélkezése tárgyát képező pereket és egyéb kiadványokat önállóan mindaddig kezelné, mig azok mint elintézettek irattárba nem kerülnek. Ez azonban nagy költségtöbblettel járna, mert a biró oldala mellett nem működhetnék egy egyszerű, felelősségnélküli, sőt fel sem esketett díjnok, hanem csakis egy fegyelmi uton is felelősségre vonható irodatiszt. Azonfelül minden egyes bírónak külön dolgozószobára is volna szüksége, — mert ott, a hol a felek minden percben értesítésért sürögnekforognak, bírói munkát végezni teljes lehetetlen. Nehezíti a kérdés sikeres megoldását még a budapesti járásbirózágok óriási ügyforgalma is. Nincs oly vidéki törvényszék, de még a fővárosban is kivételes azon törvényszék, mely az V. vagy a VI. kerületi járásbíróságok ügyforgalmát megközelítené, vagy éppen felül haladná. Érdekes lesz e tekintetben mindkét bíróság ügymeneteléről néhány adatot elősorolni. Az V. kerületi járásbíróságnál a beadványok száma volt: ! Lapunk mai száma 1894-: 154,627; 1895: 170,063; 1896: 211,063. A keresetek száma : 1894: 13,725; 1895: 14,395; 1896: 14,512. A tárgyalások száma : 1894: 28,457; 1895: 27,944; 1896: 27,771. Végrehajtási megkeresések száma : 1894: 19,531; 1895: 23,338; 1896: 31,703. Elnöki ügy : 1894: 1,019; 1895: 1,104; 1896: 1,363. A kézbesítések száma, ide értve már a hatóságok részére teljesitendőket és az árverési hirdetéseket is : 1894: 379,825; 1895: 415,474; 1896: 536,663. Hagyatéki ügy érkezett 1896-ban: 139, ebből elintéztetett teljes átadással: 45, folyamatban maradt 94. A járásbíróságnál működik összesen 20 biró, kik közül 5 egyenkint: 13,023—13,403; 4: 12,753—12,978; 3: 11,267 11,604; 1: 10,895 ügydarabot intézett el —tehát egymaga annyi munkát, a mennyit némely vidéki törvényszék együttesen. Egyességi kísérlet iránt előterjesztetett 1896-ban 98 kérelem, mely csak 3 esetben vezetett eredményre. — Fizetési meghagyás iránt előterjesztetett 912 kérelem ; ebből elutas'ttatott 51, hely adatott 861 kérelemnek ; ebből 281 esetben lett ellentmondás előterjesztve és 210 esetben idézési kérelem. — A fizetési meghagyások iránti törvény ugy az itt, mint a többi bíróságoknál szerzett tapasztalatok szerint, semmiben sem felelt meg a belé helyezett várakozásoknak ; fizetési meghagyás csak azon okból lesz kérve, hogy elkerültessék a kerületi elöljáróságok előtti odiozus bagatell-eljárás, ezen cél azonban alig lebeghetett a törvényhozás szeme előtt. Szükséges tehát ezen ma teljesen céltalan és csakis a járásbíróságok amúgy is nagy munkakörét még jobban megterhelő törvényt novellaris uton mielőbb átalakítani és újra életképessé tenni. Érdekes a végrehajtók működésének kimutatása is ezen bíróságnál. 1896. évben érkezett ingatlanokra és azok haszonélvezetére 656 leltározás és becslés, és 11 árverés; ingókra 34,720 foglalás és becslés, és 25,186 árverés, — ebből foganatosíttatott 27,152 végrehajtás. A felsorolt adatokból látható, hogy az ily nagy ügykörü bíróság vezetése mily nagy és nehéz feladat, és hogy az ügyforgalom rendes menetének ellenőrzése és lebonyolítása különös szakértelmet és buzgalmat igényel. Mindkettő teljes mértékben megvan Boronkay fgnácban. a bíróságnak sok évi vezetőjében, a ki ernyedetlenül azon van, hogy az óriási apparátus akadály nélkül működhessék. Valóban meglepő, hogy az itteni, a feldolgozandó anyaghoz semmi arányban sem álló csekély számú segédszemélyzet a folyó ügyeket, ugy a hogy ellátni képes, — de ha nem jön mielőbb szaporítás, akkor majd itt is beáll a chaos. Boronkaynak még az is köszönhető, hogy az árverési hiénákkal nem kell többé az igazságügyi palotában léptennyomon találkoznunk, — erélyesen ajtót mutatott nekik, az ügyvédi kar és a jogkereső közönség őszinte örömére. Dacára az igazságügyi palota nagy dimensióinak, az már ma is szűknek bizonyul a sok bíróság és hivatal befogadására : legérzékenyebb a baj éppen az V. ker. járásbíróságnál, a hol végrehajtók, ügyvédek és felek az előszobákban torlódni kénytelenek, és a hol főleg a reggeli órákban oly zsibvásár rögtönöztetik, akárcsak bármely vásárcsarnokban. Elkerülhetlen lesz tehát egy uj járásbirósági épületnek mielőbbi felépítése és akkor újból előtérbe fog lépni a járásbíróságok egyesítésének annyi idő óta elodázott kérdése. Az árverési hiénák ellen is szükséges volna annyi sürgetés után valami gyökeres irtószert alkalmazni; a fővárosunkra nézve annyira szégyenitő, a végrehajtást szenvedettek és záloghitelezők érdekeit egyaránt annyira sértő, napról-napra ismétlődő állapotoknak mielőbb végét kell vetni, — legyen 12 oldalra terjed.