A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 9. szám - Uj belga törvény a házasságra vonatkozó némely rendelkezések módosítása tárgyában

A JOG 71 ségi folyamodványt lakhelyének vagy állandó tartózkodási helyé­nek polgári tisztviselője által állíttathatja ki. Ezt a folyamodványt az atyával vagy anyával nyolc nap alatt kell az utóbbiak lakhelye vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes polgári tisztviselő vagy helyettese utján közölni. E végből a tisztességi folyamod­ványt felvevő polgári tisztviselő adott esetben annak hitelesített másolatát haladéktalanul az atya vagy anya lakhelye vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes polgári tisztviselőhöz tartozik áttenni *.A vagyontalan házasulótól tisztességi folyamodvány nem követeltetik, ha az atya vagy az anya, a kinek tánácsát kérnie kellene. Belgiumban nem bir ismert tartózkodási helylyel. E tényt azon házasulónak, kinek felmenője Belgiumban ismert tartózkodási helylyel nem bir. eskü alatt és azonfelül négy nagykorú — bár­mily nemen levő — tanúnak kell tanúsítania. »E tanúsítást az egyik házasuló vagy az egyik tanú lakhe­lyének vagy állandó tartózkodási helyének polgári tiszviselője veszi át. A tanúsítást a házasuló és a tanú akár egyidejűleg tehetik meg, akár mindegyikük külön-külön. «A polgári tisztviselő jegyzőkönyvet vesz föl az eskü leté­teléről és ugy a házasuló, mint a négy tanú vallomásáról. «E jegyzőkönyv másolatát három nap alatt a kir. ügyésznek kell megküldeni. A házasság csak az utolsó tanúsítást követő egy hónap elteltével köthető meg.» 5. cikk. A Code civil 155. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép: «Az atyának vagy anyának, avagy mindkettőjüknek halotti bizonyítványát nem kell felmutatni, ha az első esetben az anya vagy az atya, a második esetben pedig a nagyatya és a nagyanya tanúsítják e haláleseteket. E tanúsításokat akár az atya, anya vagy nagyszülők beleegyező nyilatkozatában, akár a házasságkötésről fölvett okiratban meg kell említeni. • Azon fölmenőnek távollétét, a kinek beleegyezése vagy tanácsa szükséges, oly határozat felmutatásával lehet igazolni, a mely a távollét megállapítása végett hozatott, vagy ha ily hatá­rozat még nem hozatott, azon határozat felmutatásával, a mely e tárgyban az eljárást elrendelte. Ilyen határozatok hiányában elegendő a házasulónak, a kinek felmenője távol van, — eskü alatt tett, — valamint négy nagykorú — bármely nemen levő — tanúnak nyilatkozata. E nyilatkozatban tanúsítani kell, hogy a felmenő tartózkodási helye isme-retlen és hogy több mint hat hónapja hirt nem adott magáról. A nyilatkozat a házasságkötés alkalmával a polgári tisztviselő előtt tehető, a ki azt a házassági okiratban megemlíti. ^E nyilatkozatot a házasságkötés előtt is átveheti a háza­sulok egyikének avagy a tanuk egyikének lakhelye vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes polgári tisztviselő. A nyilatkozatot a házasuló és a tanuk akár egyidejűleg tehetik meg akár mindegyikük külön-külön.­6. cikk. A Code civil a következő 155/bis cjkkel egészítte­tik ki: • A polgári tisztviselőknek a 148., 150., 153. és 155. cikkek­ben adott hatáskört a külföldön Belgiumnak diplomáciai ügyvivői, consulai és alconsulai gyakorolják.« 7. cikk. A Code civil 160. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép: «Ha sem szülők, sem nagyszülők nincsenek, ha akaratuk nyilvánítására képtelenek, vagy ha az a felmenő, a kinek bele­egyezése szükséges, távol van, a 21. évnél fiatalabb fiuk és lányok nem köthetnek házasságot a családtanács beleegyezése nélkül. 8. cikk. A beiktatásról ienregistrement) szóló, a VII. év fri­maire 22. napján kelt törvény 70- cikkének 3. §-ához 17. pont gyanánt a következő teendő hozzá: «A Code civil 148., 150., 153. és 155. cikkei értelmében a polgári tisztviselők vagy Belgiumnak diplomáciai ügyvivői, consulai és alconsulai által felvett jegyzőkönyvek és más okiratok, valamint a 148. és 150. cikkekben említett tiltakozó levelek.» 9. cikk. Az államtanácsnak a XII. év thermidor 4. napján a házasságra vonatkozó alakszerűségek tárgyában kelt határozata hatályon kívül helyeztetik. Nyilt kérdések és feleletek. Egy Curiai határozat. (Kérdés.) X. 40. éven keresztül háboritlanul birtokolt néhány nöl földterületet, a mikor a szomszéd birtokos J. mesgyeigazitás iránt keresetet indított a városi földkönyv és felosztási térkép alapján. Az eljárt bíróság a keresetnek helyt adott, annak értelmében a mesgye vonalát kitűzte, s ezzel az elbirtokolt területrészt felpe­res birtokához csatolta. Erre X. nyomban megindította J. ellen a tulajdonjog iránti keresetet elbirtoklás cimén. Miután a perben kihallgatott tanuk által bebizonyítást nyert, hogy felperes több mint 40 éven át békésen szakadatlanul birtokolta az alperesnek mesgyeigazitás utján birtokába adott területet, az elsőbiróság felperesnek oda ítélte azt, a mely Ítéletet a másodbiróság is helyben hagyott. Ezen két egybehangzó ítélet ellen alperes felebbezéssel élvén, a Curia azokat megváltoztatta azon hivatalból észlelt indo­kolással hogy «a kereset megindítása idejében a kér­déses ingatlan birtokában felperes nem volt, ezért elbirtoklásalapjánatulajdont, abirtokotrészére megítélni nem lehetett.* Két dologra nézve óhajtanám a t. jogász társak vélemé­nyét bírni: 1. Törvényes alapon nyugvónak tekinthetik-e a Curiai Íté­letet, a mikor az elbirtoklásra megszabott 32 év a kereset megin­dítását előzőleg —befejezést nyert, — sa mikor a tény­leges birtoklást (tehát nem e 1 birtoklást) a mesgyeigazitás iránt kereset folytatásául szolgáló tulajdonjog iránti kereset szakitottamegr 2. Lehetne-e oly jogorvoslati utat keresni, a melyen az elbiri toklással szerzett törvényes jog érvényesíthető lenne? Sz. E. ügyvéd. Vegyesek. Az eperjesi collegium Tanrendje Az 1896—97-ik tanév má­sodik felére. Aj Kötelezett tantárgyak. I. évfolyam. Római jog, het. 8 óra. Előadó tanár: Dr. H or o v i t z Simon. Európai jogtör­ténet, het. 5 óra. Előadó tanár: Glós Károly. II. évfolyam. Magyar közjog, het. 6 óra, Előadó tanár: Dr. Horváth Ödön. Magyar magánjog, het. 5 óra. Előadó tanár: Schulek Gusztáv. Pénzügy­tan, het. 4 óra. Előadó tanár: Glós Károly. Tételes európai nem­zetközi jog, het. 3 óra. Előadó tanár: Dr. Horváth Ödön, III., vagyis jogtud. évfolyam. Magyar állam statisztikája, tekintettel Ausz­triára, het. 5 óra. Előadó tanár: Dr. Sarudy Vilmos. Peres és perenkivüli eljárás, het. 5. óra. Előadó tanár: Dr. SchulekGusz­táv. Büntető jog, het. 5 óra. Előadó tanár: Dr. H o ro v i t zSimon. IV., vagyis államtud. évfolyam. (Ez a félév csak azokra a joghall­gatókra kötelező, a kik egyéves önkéntesi szolgálatot nem telje­sítenek s illetők a szükséges heti óraszámot főkép a tételes jogi tárgyakból választandó speciál-collegiumok sorából hallgatják.) Bj Speciál-Collegiumok. * Művelődés-történet, het. 4 óra. Előadó tanár: Dr. Horváth Ödön. * Európai államok legújabb törté­nete, het. 4 óra. Előadó tanár: Dr. Szlávik Mátyás. * Bölcse­leti ethika, het. 4 óra. Előadó tanár: Dr. Szlávik Mátyás. * Böl­csészettörténet (II. rész: Új-kor), het. 4 óra. Előadó tanár: Dr. S z 1 áv i k Mátyás. * Törvényszéki orvostan, h. 2 óra Előadó tanár: Dr. Breyer Adolf. * Közegészségtan, het. 2 óra. Előadó tanár: Dr. Lakner Árpád. A család, magántulajdon, állam a történet előtti korban, het. 2 óra. Előadó tanár: Glós Károly. * Bányajog het. 2 óra. Előadó tanár: Schulek Gusztáv. A közigazgatási biróságról szóló 1896. XXVI. t.-c. magyarázata,het. 2 óra. Előadó tanár: Dr. Sarudy Vilmos. * Államszámviteltan, het. 2 óra. Elő­adó tanár: Dr. Sarudy Vilmos. Az idegen váltóról, het. 2 óra. Előadó tanár: Dr Sztehlo János. Váltó- és kereskedelmi jogi gyakorlatok, het. 2 óra. Előadó tanár: Dr. Sarudy Vilmos.Jog­bölcseleti nemzetközi jog, het. 1 óra. Előadó tanár: Dr. Hor­váth Ödön. Törvényszéki elmekórtan, het. 1 óra. Előadó tanár: Dr. Pelech E. János. A találmányi szabadalmakról szóló 1895: XXXVII. t.-c. magyarázata, het. 1 óra. Előadó tanár: Dr. Sarudy Vilmos. Jegyzet. A *-gal jegyzett Special-Collegiumok olyanok, a melyek a fennálló szabályok értelmében a négy évi tanfolyamon keresztül egyszer okvetlenül hallgatandók. A -Törvényszéki orvos­tan" a jövő tanév alatt nem fog előadatni. Az egri érseki jogliceum tanrendje 1896/97. évre. A tantár­gyak átnézete. A) Rendes tantárgyak. Az 1. évi tanfolyamon: 1) Európai jogtörténet; het. 5. óra; tanár: dr. Udv a r dy László. 2) Római magánjog: het. 8 óra; tanár: dr. Rátvay Géza. 3) Bölcsészeti ethika; het. 4 óra; tanár; dr. Mac ki Valér. A II. évi tanfolyamon: 1) Magyar magánjog ; het. 5 óra; tanár dr. Csutorás László. 2j Magyar közjog: het. 6 óra; tanár: dr. Kiss István. 3j Pénzügytan; het. 4 óra; tanár: Kerekes Arvéd. 4) Európai nemzetközi jog; het. 3. óra; tanár: dr. Kiss István. A III. évi tanfolyamon: 1) Magyar büntetőjog és eljá­rás; het. 5 óra; tanár: dr. M artinovich J. 2) Peres és perenkivüli eljárás; het. 5 óra; tanár: dr. Hubert János. 3) Magyar állam statisztikája tekintettel Ausztriára; het. 5 óra; tanár: dr. Fa lesik Dezső. A IV. évi tanfolyamon: a hallgatók collegiumaikat a kellő óraszámban a B) alattiakból válogatják össze. A szabályzat által határozott tanfolyamhoz nem kötött köte­lező tantárgy. A legújabb kor története; het.4óra; tanár:Mic h a­lek Manó. B) Rendkívüli tantárgyak. 1) Törvényszéki orvostan; het. 2 óra; tanár: dr. Glósz Kálmán. 2) Nemzetközi magánjog; het. 1 óra; tanár: dr. Kiss István. Bányajog; het. 2 óra; tanár; dr. Csutorás László. 4) Államszámviteltan; het. 2 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. 5) Észjogi repetitorium; het. 2 óra; tanár: dr. M artinovich József. 6j A büntető ítéletek végrehajtása; het. 1 óra; tanár: dr. M artinovich J. 7) A kihágási büntetőtör­vénykönyv; 1 óra; tanár: dr. Martinovich J. 8)Csőd-és telek­könyvi rendtartás; het. 4 óra; tanár:dr. H u be rt János. 9) Állam­adóság; het. 2 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. 10) Mezőipar; het. 2 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. 11) Kánoni büntetőjog; het. 1 óra; tanár: dr. Udvardy László. 12) A statisztika elmé­lete; het. 1 óra; tanár: dr. Falcs ik Dezső. 13) A hazai gazda­sági élet igazgatása; het. 4 óra; tanár: dr.Facsik D. 14)Magyar magánjogi praktikum; het. 2 óra; tanár; dr.Csutorás L.Római magánjogi praktikum; het. 2 óra; tanár: dr. Rátvay Géza. 16)

Next

/
Thumbnails
Contents