A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 7. szám - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

A JOG 55 szerződések alakítása tekintetében a bizottságban, a tervezet elle­nében azon nézet emelkedett túlsúlyra, hogy azok önállóan sza­bályozandók, elvonatkozva az örökös nevezési és hason szerződé­sektől. Ennek folytán a 2,020. §. következőleg alakíttatott: »Az örökös lemondási szerződéshez bírósági vagy közjegyzői okiratolás szükséges>J-ia a szerződő felek egyike gyámság alatt van, a gyám­hatóság jóváhagyása kívántatik; akkor is, ha szülői hatalom alatt áll, kivévén, ha a szerződés házastársak vagy jegyesek közt ala­kult. Ugyanezen szabályok érvényesek a lemondást megszüntető szerződéseknél is. A 2,022. mely szerint, ha valaki bizonyos személy javára törvényes örökjogáról lemond, kétség esetében az vélelmezendő, hogy a lemondás csak azon esetre érvényes, ha azon személy örö­kös lesz, következőleg egészíttetett ki: «Ha a lemondó az örök­hagyónak leszármazója, kétely esetén felteendő, hogy az csak a többi leszármazók és az örökhagyó házastársának- javára mon­dott le.> A 2,023. §. a lemondásnak lemondó leszármazóira való hatá­lyáról rendelte, hogy ha a lemondás viszontszolgálattal jár, a le­mondó helyébe lépő törv. örökös azt örököstársaival szemben ki­egyenlíteni tartozik; s ha kötelesrész illetné, az 1,989—1,990 §§. szerint abba beszámítandó. E szöveg helyett az mondatott ki: Hogy ha a lemondó az örökhagyónak leszármazója vagy oldal­rokona, a lemondás hatálya leszármazóira kiterjed, ha csak más nem rendeltetett. Sérelem.* A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője. A «Jog>- folyó évi 9. számában Admeto Gáza ügyvéd ur által ellenem közölt támadó cikk alkalmából azon nézetemnek kell kifejezést adnom, hogy ha a t. szerkesztőség a tényállást ismerné, nem találná a szólásszabadságot, csak a szabadosságot korlátolva. Sajnálom, hogy a t. szerkesztőség a közlés előtt az iratok­ból nem szerzett magának tájékozást; ennélfogva kérem, hogy azt pótlólag megtenni szíveskedjék. Pártatlanságánál fogva számi­tok kérésem teljesítésére, annálinkább, mert befejezés előtt én nem közölhetem az iratokat. Minthogy pedig a t. szerkesztőség meg fog győződni arról, hogy én a Som. Elj. 35. §-ában előírtaknál fogva kötelesség­szerűen és helyesen jártam el (a trgy. jkvet Admetó ügyvéd ur alá is irtai, — lényegben most szükségtelen rectificálnom a támadó cikket, — csak azt említem meg, ami a tárgyi iratokból ki nem tűnik, hogy t. i. én a «maga» cimzést nem használtam isohasem szoktami, továbbá Admetó ur «szószerinti» idézetei nem élethűek; a többek közt nincs megemlítve, hogy a tárgya­landó kérdésnek hivatalból történt kijelölése után Admetó ur azt a véleményét kockáztatta, hogy: azt beszéli, amit akar. Egyébiránt még három ügyvéd is volt jelen. Arany Sándor. bpesti kir. aljbiró. A tárgyalási és bírságolási jegyzőkönyvek szószerinti szöve­gét az alábbiakban közöljük. A szóbeli tárgyalás megnyittatván : az Írásbelivel egyezően adja elő keresetét és kérelmét a felperes. Alperes a keresetet elutasítani kéri. mert felperes megbízottját Sauer János cservenkai jegyzőt terheli a mulasztás, a kit felperes az átírással megbízott; Sauernál volt letéve az a szerződés is, a melylyel alperes az ingatlant R ö c h r i c h Diener Magdolnától vette, — a ki a '2. szám alatti szerződés szerint vette az ingatlant Grundl Jánostól, a kinek adósságai miatt a kérdéses ingatlan elárvereztetett; beösmeri különben, hogy a 400 forint vételárt felvette ; arról, hogy a 2. szám alatti szerződés felperesnek átadatott, mit sem tud, — tőle azt sohasem kérte a felperes, - arra azonban, hogy a felperest abba a helyzetbe juttatta-e, hogy a 2. szám alatti szerződést és az alperesnek Röchrich Diener Magdolnával kötött szerződést használatba vehette, ismételt lel­szólitás után sem kíván nyilatkozatot tenni az alperes és kijelenti, hogy majd a felebbezési bíróságnál teszi meg előterjesztését. Felperes előadja, hogy neki alperes az előzőitől nyert vételi szer­ződéseket át nem adta. Ezek után a biróság a tárgyalást berekesztette. Dr. Kenedi Géza, s. k., felp. ügyvéd. Dr. Admetó, s. k., alperesi ügyvéd. A fenti ügyben tartott nyilvános tárgyalás folyamán dr. Admetó Géza ügyvéd, mint az alperes képviselője az eljáró biró azon kifejezett rendelkezésére, hogy előbb a ténykérdés tárgyaltassék s addig a jog­kérdés tárgyalását mellőzze az alperesi képviselő, utóbbi akként nyilat­kozott, hogy az ügy tárgyalásánál azt beszéli, amit akar. E miatt az eljáró biró dr Admetó Gézát rendre utasította. Dr Admetó a rendre­utasitás után az eljáró biróval feleselni kezdett s tiltakozott a rendre­utasitás ellen. Ezek után az eljáró biró dr. Admetó Géza előtt kihirdette a rendbirságoló végzést s ugyanannak tudtára adta, hogy a tényállást az ülés folyama alatt külön jkvbe veszi, de dr. Admetó ajkönyv elkészítése előtt eltávozván, kijelentette, hogy felebbez és semmiségi panaszt jelent be. — Felolvastatott. Arany, s. k., kir. albiró. Székely Lajos, s. k., jkvvezető. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesz­szük. ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Vegyesek. Főnöki jelentés az ügyvédjelöltekről. Az ürdts. 13. §-a értel­mében, a főnök a nála gyakorlaton levő ügyvédjelölt magavise­letéről, az ügyvédi kamarát évenkint értesíteni köteles. Miután igen sokan, ezen köteles jelentéstételről megfeledkeztek, azt az érdekelteknek ez uton hozzuk emlékezetébe, nehogy arra, bírság terhe mellett szóllittasanak fel az ügyvédi kamara választmánya által. Közigazgatási gyakornokok kerestetnek, Temesvármegye alispánjának 3,751/96. sz. a. a budapesti ügyvédi kamarához intézett átirata szerint, Temesvármegye törvényhátóságánál több, — 540 frt fizetéssel és (í0 frt lakbérrel javadalmazott — közigazgatási gyakornoki állás van üresedésben. A pályázni óhajtók szabályszerűen fölszerelt kérvényeiket, méltóságos Dr. Molnár Viktor úrhoz Temesvármegye főispánjához nyújtsák be. A kérvények benyújtására — a fent jelzett átiratban — záros határidő nincs kitűzve. Lakbérleti jog és eljárás, kapcsolatban Budapest főváros lakbérleti szabályzatával* dr. Berényi Sándor és dr. Graber Károly ügyvédek tollából 12—14 nagy nyolcadrét ívre terjedő munka van sajtó alatt és néhány nap múlva kerül a könyvpiacra. A könyv rendszeres gyűjteménye a főváros törvényhatósága és a kormány által e tárgyban kibocsátott rendeleteknek, a vonat­kozó országos törvényeknek és a hazai bíróságok gyakorlatának, melyeket a legcsekélyebb kérdést is megvilágító, hasznos és szük­séges magyarázatok fűznek össze szerves egészszé. Bár az anyag feldolgozásánál a nagy közönség érdeke adta meg a főirányt, mégis folyton a szerzők szeme előtt lebegett, hogy munkájuk, mint első e téren, ne csak a jogkereső felek, hanem a magyar jogászközönség kezeiben is, mint szakmunka, beváljon. A mü ára példányonként 3 korona (1 frt 50 kr) és az Országos Központi Községi Nyomda-Részvénytársaság, mely a könyvet sajtó alá rendezi, gondoskodni fog annak díszes kiállí­tásáról. Az előfizetések, esetleg megrendelések dr. Berényi Sándor ügyvédnek Budapest, V. ker., Alkotmány-utca 24. sz. alá, vagy dr. Graber Károly ügyvédnek Budapesten, VI. ker., Nagy mező­utca 51. sz. alá küldendők. A könyv, melyből lapunk jelen számában mutatványt is köz­lünk, e hó 18-án minden könyvkereskedésben kapható lesz. Corpus jurls hungarici. A Grill Károly cégnek lapunk mai számában megjelent hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenységéről az 1896. január hóban. Beérkezett: polgári 527, váltó 102, úr­béri 4, felülvizsgálati szóbeli 34, büntető 993, fegyelmi 51, felszó­lalás országgyül. képviselővál. jog kérdésében 2, összesen 1,713. Elintéztetett: polgári 873, váltó 150, úrbéri 3, felül­vizsgálati szóbeli 46, büntető 1,129, fegyelmi 28, felszólalás országgyül. képviselő jog kérdésében 2, összesen 2,231. Hát­ralék: polgári 5,724, váltó 1,722, úrbéri 9, felülvizsgálati szóbeli 118, büntető 4,900, fegyelmi 49, felszólalás országgyül. képviselő­vál. jog kérdésben —, összesen 12,522. Csodabogarak. Mi mindent nem követelnek ma egy jogi szaklap szerkesztőségétől, azt az alábbi kivonatosan közölt levél fényesen illustrálja. Tekintetes szerkesztőség! Tudomással bírván arról, hogy a tek. szerkesztőség többször volt szíves az ügyvédjelölteket kereső ügyvédeknek téve szíves­séget, az ügyvédjelölteknek is — szükség esetén — ügyvédi irodát keresni, illetőleg olyant tudomásukra hozni, s azért bátorkodom ezen soraimmal alkalmatlankodni. E hó 15-étől kezdve ügyvédi irodába szeretnék jutni akár a fővárosban, akár törvényszékkel biró vidéki városban. . . Mindezek alapján kérem szíveskedjék nekem egy irodát tudomásomra hozni. ... Ha szabad zárjelben megjegyeznem, ide függesztem azt, hogy olyan irodába, a hol kezdő emberre van szükség, nem igen mennék, mert ott nem kapnám meg azon díjazást, a melyhez az eltöltött gyakorlatom alapján talán méltán igényt formálhatok. . . . Kimutatás a pécsi kir. ítélőtábla ügyforgalma és tevékeny­ségéről az 1895-ik évben. Elintézendő volt u i Hátralék j dec. 31-én Szakosztályok mult évi hát­ralék 1895. évben ér­kezett Össze­sen Elintéztet i Hátralék j dec. 31-én Polgári... 837 4,931 5.768 5,628 140 Büntető ... ._. ... ._. ... 316 4,114 4,430 4,301 129 Sommás felülvizsgálat és fel­folyamodás... ... ... ... — 110 110 105 5 Összesen... 1,153 9.155 10,308 10,034 274

Next

/
Thumbnails
Contents