A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 6. szám - A büntető törvénykönyv 277. §-ához - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

A JOG 23 a K. T. oS(i. 8. bekezdése értelmében a biztosító felperesnek kártérítéssé] tartoznak. Vitás egyedül az lehet, hogy felperes alperesektől követelheti-e a kereset tárgyává tett azt a 20°/, rabatot, a melyet a 15 évre kötött szerződésben a meghatározott alapdijtétel szerint kiszámított dijakból felperes alperesek javára tényleg levonásba hozott és a mely összeg teljesen megfelel azon első 8 évre levont rabatt összegnek, mely alatt a biztosítás tényleg fennállott és a mely S év alatt felperes a kockázatot tényleg viselte is r Minthogy a K. T. 186. §. alapján megnyitandó kártérítés mérvéről s terjedelméről az A) alatti biztosítási kötvényben mi intézkedés sem foglaltatik arra nézve, hogy mi tekintessék kárnak, az általános szempontok az irányadók; ezek szerint pedig felperes alperesek emiitett ténye által annyiban mindenesetre károsodott, hogy alperesektől a 8 évre és csak a 20u/0 rabatt levonásával kapta meg a biztositások már lejárt dijait, a mi abban az esetben, ha alperesek nem 15 évi, hanem csak 8 évi időtartamra kötötték meg az ügyletet, meg nem történik, mert abból, hogy a/ A alatti kötvényben a 20°/0 rabatt nem az alapdijtétel szerint egy évre kiszámított dijból, hanem a 1 ."> évre tizenötszörösen számított összegből vonatott le, következtethető, hogy ezen 20°/0 rabatt alpereseknek csak a szerződés 15 évi időtartamára tekintettel engedtetett és okszerűen fel sem tehető, hogy felperes azon esetre is 20" „ rabattot engedett volna, ha alperesek a biztosítási ügyletet csupán azon 8 évre kötötték meg, a mely nyolc éven át az tényleg hatályában fennállott. De másrészről a 15 évi időtartamra adott 20", (> kedvezményből az is okszerűen következik, hogy azon esetben, ha alperesek a szerződést 8 évre kötötték, szintén részesültek volna bizonyos — habár nem is oly magas — rabattban, minőben a 15 évi tartamra való tekintettel részesültek. Ennélfogva a kir. törvényszék tekintettel arra, hogy a szerződés 8 éven át, tehát több mint a kikötött időtartam felén át fennállott s hogy fel nem tehető, miszerint felperes 8 évi időtartamra kötött szerződésnél 10°',, rabattot ne engedett volna, a kártérítés összegét a keresetbe vett összeg felében, vagyis 779 frt 96 krban állapította meg. A győri kir. ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsó'biróság Ítéletét felhozott indokolásánál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: A kir. ítélőtáblának ítélete, átvett indokainál fogva helybenhagyatik. 11895. dec. 12. 1,169/94. V.). Ha a közadosnak a csőd kiütése előtt részvények adattak zálogba és a közadós ezeket másnak alzálogba adta, a csőd folyama alatt pedig a tömeggondnok a részvényeket kiváltotta, a részvények tulajdonosa, ha a részvények birtokába akar jutni, azt az összeget köteles megtéríteni, mit a tömeggondnok az alzalogos hitelezőnek a zálogtárgy kiváltása fejében fizetni volt köteles. A hitelező a közadosnak jogellenes elzálogosítása folytán felmerült kárát a csődtömeg ellen érvényesítheti. IA m. kir. Curia 1895. dec. 28. 1,553. sz.i A vétel közvetítése abból áll, hogy a közvetítő az eladni szándékozónak vevőt, a venni szándékozónak pedig eladót megnevez, illetve vételre alkalmas tárgyat megjelöl. A közvetítő tehát jogosult közvetítési dijat követelni, ha ö a venni szándékozó félnek olyan eladó dolgot jelöl meg, melynek eladó minőségéről az illető azelőtt tudomással nem bírt, habár a venni szándékozó mellőzve a közvetítő további közbenjárását, a tulajdonossal közvetlen érintkezésbe lépve vette meg a vételre kinált dolgot. A m. kir. Curia 1895. dec. 13. 1,219. sz. a. i A vagyonközösség megszüntetése mindkét fél közös érdeke lévén, az ily perekben a perköltség kölcsönös megszüntetése rendszerint indokolt; ha azonban a felek egyike valamely támadó vagy védő eszközt teljesen alaptalanul vesz igénybe, az ez által okozott költség viselésére ily perekben is kötelezendő, i A pécsi kir. tábla 1895 dec. 3-án 414. sz.) A mint az egyik szomszéd tulajdonjogából kifolyólag saját háza falán ablakot nyitni, ugy viszont a másik szomszéd a maga telkén a szomszéd ház falán nyitott ablak és folyosónak tekintetbe vétele nélkül kőfalat, kerítést vagy épületet emelni jogosítva van, és szabad rendelkezésében csak abban az esetben korlátozható, ha a szomszéd telek tulajdonosa tilalmi vagy szolgalmi jogot szerzett. Nemleges, vagyis oda irányuló szolgalom, hogy valaki ne eszközölhessen saját telkén oly építkezést, mely a szomszéd telek tulajdonosa részéről élvezett kilátást, levegőt vagy világosságot megszüntetné, elbirtoklás utján csak ugy szerezhető meg, ha a szolgalmat igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, hogy ablakai előtt a szomszéd telek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás célját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben általa meggátoltatván, ezen meggátlástól kezdődően a törvényes elévülési idő alatt jogával nem élt, vagyis az igénylő tiltakozásának az egész elévülési idő alatt engedelmeskedett. Szolgalom elbirtoklásánál az eltelt birtoklási idő az ujabb tulajdonos ellen be nem számítható, i'A m. kir. Curia 1895 okt. 29. 9,894. sz. a.) Bűnügyekben. Valódi szerződéssel teljesen egyező, későbbi keletű, nem valódi szerződés készítése és annak telekkönyvi keresztülvitele, a btkv. 400. §-ában ütköző okirathamisitást képéz. A kézbesítőnek azon cselekménye, hogy elhalt egyének kézjegyével látta el a tkvi bejegyzést elrendelő végzés kézbesítéséről szóló bizonylatot és e vétiven a kézbesítés és megértelmezés megtörténtét igazolta, közhivatalnok által elkövetett közokirat hamisítást (btkv. 394. §.) képez. A nagykanizsai kir. törvényszék (1895. évi január hó 29-én 333. sz. a. B) Köz- és magánokirat hamisításának bűntettével terhelt Sz. Balázs és neje szül I. Teréz, továbbá B. Gábor és H. Mihály elleni bűnvádi ügyben következő végzést hozott: Sz. Balázs, Sz. Balázsné szül I. Teréz, B. Gábor és H. Mihály ellen a btkv. 100 $-ában meghatározott közokirat hamisítás és a btkv. 401. §. és 402, §-aiban meghatározott magánokirat hamisítás büntette miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás beszüntettetik stb. Indokok: Tekintve, hogy terheltnek azon védekezését, mely szerint Sz. Balázs és neje 1889-ik évben adták el Sz. Balázs és nejének a közvetlen és korlátlan rendelkezésük alatt állott ingatlanokat, hogy az erre vonatkozó adás-vevési szerződést, mely a helyrajzi számok téves idézése következtében, valamint a M. Ilona helyett Katalint feltüntető telekkönyvi hibának bírói kiigazítása előtt telekkönyvi jogokat szerezni alkalmatlannak bizonyult, ezek maguk látták el kezük keresztvonásával, hogy a lakás, élelmezés, ruházat, eltemettetés és némi adósságok törlesztéséből álló ellenszolgáltatás Sz. Balázs és neje által csakugyan teljesítve lőn nemcsak a B. Gábor által becsatolt eredeti adás-vételi szerződés, hanem az annak kiállításánál jelen volt s a teljesítésre is bizonyítékot nyújtó H. Mihály és D. Mihály tanuknak vallomása is igazolja, vádlottaknak azon cselekedetei, mely szerint a szerződő felek akaratát kitüntető adás-vevési szerződéssel teljesen egyezőleg későbbi dátum alatt egy új szerződést készítettek s ennek alapján bár az eladók halála után jogaikat érvényesítették, jogsértő szándék és jogsérelem lehetőségének hiányában a btkv. felhívott $§-aiban érintett köz-, illetve magánokirat hamisítás bűntettének ismérveit ki nem merítik; mihez képest utalva még arra is, hogy a jogsérelem lehetőségének hiányában B. Gábor ellen az sem incriminálható. hogy ő a S. Ágoston és neje részére kézbesítendő 1,400,'tkv. 93. sz. végzésnek vétivére ezeknek nevét reá vezette, hogy továbbá H. Mihály ellen semmi adat nem bizonyítja, hogy ő a 6,345. tkvi 90. számú végzés vétivére kárt okozó szándékkal jegyezte volna fel S. Ágoston nevét, terheltek ellen büntethető cselekmény tényálladékának hiányában a további bűnvádi eljárás! beszüntetését elrendelni kellett, stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1895. évi április hó 9-én 990. sz. a. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1896. évi január hó 9-én 8,416. sz. a.) Mindkét alsóbirósági végzésnek részben való megváltoztatásával Sz. Balázs és B. Gábor a btkv 400. §. s ezen felül B. Gábor a btkv 391. §-ba ütköző s a 394. §. szerint minősülő közokirat hamisítás büntette miatt vád alá helyeztetnek s a kir. törvényszék ennek megfelelő további eljárásra utasittatik. Az alsób'rósági végzéseknek Sz. Balázsné szül I. Teréz és H. Mihály terheltekről rendelkező része helybenhagyatik. Indokok: A határozat alapját képező vizsgálatnak két tárgya van. Az egyik az, hogy 1890. évi szeptember hó 2-án elhalt S. Agostonné szül. M. Ilona nevében 1893. év március hó 25-én Sz. Balázs és ennek neje szül Sz. Teréz javára a muravidi 176 sz. telekjegyzőkönyvben 2,125 h. r. szám alatt és az 1,650. sz. telekjegyzőkönyben 201/6 és 1,390/9 hr. sz. alatt foglalt ingatlanokról egy eladási okirat állíttatott ki s ennek alapján a vevők tulajdoni jogának bekebelezése a telekkönyvben keresztülvitetett. A másik, hogy a telekkönyvi bekebelezést elrendelő l,400'9O számú végzés kézbesítéséről szóló bizonylatot B. Gábor, B. Balázsné szül I. Teréznek, valamint az elhalt S. Ágostonnak s nejének M. Ilonának az átvételt igazoló névjegyével ellátta és a kézbesítést azzal bizonyította, hogy a végzést megértelmezte. Ezek közül az elsőnél valótlan tény az, hogy a tkvi átírásnak feltétlen kellékét képező okiratot S. Ágoston és annak neje szül M. Ilona állították ki, így tehát az ennek alapján a telekkönyvbe vezetett jogviszonyváltozás annál is inkább a btkv 400. ij-ába ütközőnek tűnik fel, mert ennek ellenében terhelteknek ama védekezésére, hogy S. Ágoston és neje ingatlanaikat csakugyan eladták s a bűnjelt képező okirat csak azért állíttatott ki, mert az eladásról kellő időben kiállított, az eladók által kézjegyeit szerződésben oly tévedések fordultak elő, melyek miatt az átírás eszközölhető nem volt, suly annál kevésbbé fektethető, minthogy ennek beigazolása esetén is fennmarad a törvény ama rendelkezésének megsértése, mely a nyilvános könyvek hitelességének és bizonyító erejének megóvására alkottatott.