A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 52. szám - Büntetés és fogházügy Angolországban az utolsó évtizedben

A JOG E törvényszakasz értelme szerint az a szerződő fél, ki a szerződéstől elállani akar, erről a másik telet értesíteni s a mennyiben az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik, vagyis, ha a késedelemben levő fél utólagosan teljesíteni kiván s evégből idő engedélyezését kéri, ezt a szerződéstől ellállani kívánó fél meg nem tagadhatja. .A fennforgó esetben az alperes vevő a C.) alatti levelezőlap szerint arról értesítette az eladó céget, hogy miután az ügylet megkötésekor meghatározott határidő (1894. évi június hó közepe) eredménytelenül eltelt, az árut csak az esetben fogadja el. ha az a levélnek felperes kezéhez jutása idejéig, ami a felek beismerése szerint 1894. évi június hó 27-én következett be, alpereshez jut, illetve annak megérkezéséről értesíttetni fog. Ez az eset nem következett be, mert felperes az árut a becsatolt árujegyzék s foglalt értesítés szerint csak 1894. évi június hó 28-án küldte el az alperesnek anélkül, hogy erről előbb alperest értesítette s az utólagos teljesítésnek a módjához az ügyletből már elállott alperes beleegyezését kikérte volna, mit annyival inkább megtennie kellett, mert abból a körülményből, hogy az árumegrendelést az alperes cég már 1894. évi ápril hó vége felé tette s szállítási határidőül a 2) alattiban foglalt elismerés szerint 1894. évi június hó közepét kötötte ki, továbbá abból, hogy alperes cég üzletköre női felöltők előállítására terjed ki, a mely árusnak mint idényszerűnek elkészítése a feldolgozandó anyagnak kellő időben való készenlétét feltételezi, felperes pedig nem tagadta alperesnek azt az állítását, hogy a kereseti követelésnek alapját képező áruk (kelmék) éppen női felöltőknek elkészítése céjlából rendeltettek, valamint azt sem, hogy alperes a feldolgozás céljából 1894. évi június hó közepén várt anyag helyett más árut volt kénytelen beszerezni, — megállapítható, hogy a felperes és az alperes között létrejött ügylet természete a majdnem két héttel később eszközölt utólagos teljesítést kizárta. Tekintve már most, hogy felperesnek az áru szállítása iránti kötelezettsége már 1894. évi június hó közepén beállott s ha a teljesítésben akadályozva volt, a vevő alperestől ujabb teljesítési határidőt kérni ő tartozott, az a körülmény tehát, hogy az alperes által nyilvánított elállással egyidejűleg jelzett idő aközben járt le, míg az elállást tartalmazó levél felpereshez uton volt, a késedelmes felperesnek előnyére nem szolgálhat, sőt teljesen közönbös; tekintve, hogy felperesnek a C. alatti levél tartalmát ismerve nem volt joga a vevő engedélyének kikérése vagy ennek beleegyezése nélkül az árut az ügylettől már a fentebb mondottaknál fogva jogosan elállott alperesnek elküldeni, nyilvánvaló, hogy az alperes az elkésve küldött árukat elfogadni nem tartozott és azok vételárának megfizetésére nem kötelezhető, ugyanazért stb. > <^ Bűnügyekben. / <5J / A Btk. 351. $-ába ütköző zsarolás vétsége megállapíthatott v\*>sízon alapon, hogy a hitelező a közönséget figyelmeztető hírlapi ' közzététellel fenyeget. (M. kir. Curia 1896 okt. 23. 10,080. sz. a.) A Kbtk. 41. §-a nem foglalja magában a fenyegetés fogalmának, a veszély bekövetkeztének idejére vonatkozó olyan megszorítását, mint a minő a Btk. 167, és 347. §-aiban előfordul s ennélfogva a fenyegetés alkalmával távollevő ellenében is — egyéb feltételek mellett — elkövethető a fent körülirt kihágás. De szükséges, hogy a fenyegetés félelmet gerjesztett legyen a megfenyegetettben. (A m. kir. Curia 1896 okt. 23. 9,511. sz. a.) Vagyoni kérdésekben a büntető bíróság hatósági körének tulhágása nélkül csak valaki bűnösségét megállapító ítélettel kapcsolatosan határozhat, sőt vitás és bűnügyi uton kontradiktorius eljárás mellőzésével el nem bírálható vagyoni kérdések rendszerint akkor is a polgári útra tartozóknak mondatnak, ha bűnösséget megállapító ítélet hozatott. (A m. kir. Curia 1896 január 29. 147. sz. a. 1 Az esküdtek magukat, a kir. törvényszék jelentése szerint esküdtképes egyénekkel egészítvén ki, az ezek ellenében netalán fenforgó bizalmatlanság egyedül a visszavetési jog keretében érvényesülhet és semmiségi panasz tárgyául nem szolgálhat. 1 A m. kir. Curia 1896 november 17. 10,475. sz. a.) Csalás esetében, ha terhelt kifogásokkal élt a váltóbiróság előtt, az inditványi határidő nem a kifogások, hanem a kifogások fölött hozott elutasító ítélet kézbesítése napjától számíttatik. (M. kir. Curia 1896 nov. 6. 9,612. sz.i A bizalommal való visszaélés, a sikkasztás tényálladékához tartozó levén, ezt vádlott terhére, mint súlyosító körülményt külön számba venni nem lehet. (M. kir. Curia 1896 okt. 22. 9,803.) Gazdasági termények szérüs kertből való elvitele az 1894. évi XII. t.-c. 95. §. ai pontjában meghatározott mezőröl való lopásnak lévén tekintendő s annálfogva mezőrendőri kihágást képezvén, ez akkor is fenforog, ha a betakarítás már megtörtént. (M. kir. Curia 1896 szept. 30. 9,219. sz.) A btkv. 85. i;. 4. pontjában foglalt rendelkezés a btkv. 84. tj-ban megjelölt kiskorúak büntetésére nézve csak annyiban tartalmaz kivételes intézkedést, hogy a terhükre megállapított vétség nem fogházzal, hanem rendőri büntetéssel sújtandó ; de ki nem zárja a törvényben megállapított pénzbüntetés alkalmazását; a kbtkv. 32. §. rendelkezéséből is az tűnik ki, hogy a kiskorúakkal szemben ott, hol a törvény kettős büntetést szab, a pénzbüntetés nem mellőzhető, a mennyiben ezen szakasz kiskorúak elitéltetése esetén a pénzbüntetést annyiban korlátozza, hogy az 1,000 frtot meg nem haladhat. (M. kir. Curia 1896 okt. 13. 8,764. sz. a.) Ha a kir. ügyész az elévülés félbeszakítása végett vádlott ellen ujabb körözvény-kibocsátást indítványoz, tekintve, hogy a kir. ügyész a jogerős ítélet végrehajtására szükséges minden intézkedés szorgalmazására jogosult, a törvényszék által indítványozott körözés elrendelendő. ÍM. kir. Curia 1896 október 14. 6,820. sz.) Képviselöválasztási curiai döntvények. Tekintet nélkül jövedelmükre, csak azon községi iskolai tanítók bírnak választói joggal, akik tényleges hivatali alkalmazásban vannak; mint nyugdijasok azonban csak azon esetben, ha legalább 500 írt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót. (1895. november 11. 37. sz. a.) Az adásvételi szerződéssel megvett ingatlannak tulajdonosa a felebbező április lö-ig még nem lévén: az ingatlan adásvételét I megelőző időben azon ingatlan után maradó adóhátralék az ő választói jogosultságára befolyással nincsen (1895 november 11. 38. sz. a.) Az összeíró küldöttség felől feltételezendő lévén, hogy az illetőket a tőrvénynek megfelelő jogosultság alapján vette fel: a felvétel helybenhagyandó, mig nem bizonyittatik, hogy a felebbezettek a választói névjegyzékbe való felvételre jogosultsággal nem bírnak (1895 november 11. 39. sz. a.j A névjegyzékbe felveendő, a kire nézve az adófőkönyvi kivonatból nem is tűnik ki, hogy mint föld-vagy háztulajdonos vagy I ily ingatlan örököse közvetlenül mennyi adót fizet, de az sincs bizonyítva, hogy nem fizet annyi adót, a mennyi a választói jogosultság érvényesítésére elégséges. (1895. november 11. 40. sz. a.) Az adókulcsnak —censusnak — megállapítása ellen irányuló felebbezés a kir. curia által figyelembe nem vehető. A valamely községben legkevésbé megrótt egynegyed úrbéri telek adójának kinyomozása, illetve megállapítása kérdésében használandó felebbezés nem a kir. curiához, hanem a belügyminiszterhez intézendő. (Vál. törv. 26. és 34. §.) (1895. november 11. 5" sz. a.) A hivatalos iratokból kitűnvén, hogy bizonyos tisztviselő ellen adóhátralék miait foglalás intéztetett s ennek alapján a hátralék a fizetéséből tényleg levonatott s az illető pénzügyigazgatóságának megküldetett kellő időben; az átküldésnél felmerült ! késedelem pedig a felszólamló terhére felróható nem lévén: a név| jegyzékbe felvétel elrendelendő. (1894. évi 43. sz. a.) Értelmiséget igazoló oklevél alapján adófizetés kimutatása I nélkül a névjegyzékbe csak azok vehetők fel, akikre adó még I kivetve sem volt. (1894. évi 2. sz a.) * 1 A felebbezőnek a feleségével közös adókönyvben adóhátralék I levén kitüntetve, ily esetben az adótartozás közös és egyetemleges I lévén: az nem tekinthető olyannak, a ki adóhátraléktól való mentességét kimutatta, s igy a névjegyzékbe felvétethetett volna. (1895. november 11. 14. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Rosenfeld Károly e. Siófok, veszprémi tszék. bej. 1 1897. feb. 15., félsz. márc. 2., csb. Berky Károly, tmg. dr. Rosenthal 1 Sándor. — Royel János és Kunc Fridolin e. Temesrékás, temesvári I tszék. bej. 1897. tebr. 8., félsz. febr. 20., csb. dr. Rosenfeld Béla, tm«. | Lázár Szilárd. — Klein Jakab e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. 1897. : jan. 18. félsz. jan. 30., csb. Würtzler Ödön, tmg. dr. Gombai Izsó. I Halász Lajos e. Bonyhád, szegzárdi tszék. bej. már. 1.. félsz. márc. 15., I csb. ifj. Závody Albin, tmg, dr. Müller János. — Jos. Krámer e. Temes1 kubin, fehértemplomi tszék, bej. dec. 28., félsz. 1897. jan. 25., csb. I Horváth Géza, tmg. Mázor János. — Engelmann Jakab e. Baja, szabad, kai tszék. bej' jan. 18., félsz. febr. 3., csb. Oláh Ferenc, tmg. Skultéty I János. — Lichtenberg Lipót e. Thurdossin, rózsahegyi tszék, bej. febr. 1.. félsz. febr. 17., csb. Vilcsek Alfonz, tmg. dr. Perlstein Sándor. — Fuchs Chaim e. Trebusa. m.-szigeti tszék. bej. 1897. jan. 31., félsz febr. 15., csb. Breznay Lajos, tmg. dr. Mátis Illés. — Csiky Lajos e. Csíkszereda, csíkszeredai tszék. bej. febr. 3., félsz. febr. 19.. csb. Weér György, tmg. Nagy Sándor. — Nenádovics Szvetolik e. Indjia. mitrovicai tszék. bej. jan. 4. tmg Szretkovics György. — Cinner Mór e. Kecskemét, kecskeméti tszéki tszék, bej. febr. 18. félsz. márc. 18., csb. Kazincy L.. tmg dr. Lestár A. — Steiner Kernátné e. Rimaszombat, rimaszombati tszék bej. dec. 30.. félsz. 1897. jan. 9., csb. Medvecky Sándor, tmg dr. Szeless Ödön. Pályázatok : Nagybecskereki ügyészségénél ügyészi áll. 1897. I jan. 2. — Palánkai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. 1897. jan. 2. — Pancsovai I jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 2. — Módosi jbiróságnál a 1 j e g y z ö i j áll. jan. 2. — Losonci jbiróságnál albirói áll. jan. 2 —Soproni jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jan. í. — Pestvidéki tszéknél b i r ó i áll. jan. 4. Szabadkai tszéknél albirói áll. jan. 5. PALCA9 «É8ZvéNVTÁR8ASÁ« HYOMOÁjA BUBAPESTc*-