A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 49. szám - A kereskedő és segédje

354 A. JOG első érdemleges tárgyalás megtartásáig beadatott. Az ily előfeltétel statuálása mellett egyrészt a contemplált újításnak előnyei a peres eljárásban érvényesülnének, mert a kitűzött cél igy is eléretnék, nevezetesen a viszontkeresetek kellékei feletti viták elkerültetnek s a biróság nem lenne köteles a viszontkeresetet minden esetben a főperrel együtt tárgyalni, másrészt ismét felperes teljesen meglenne óva mindazon meglepetésektől, a melyek perrel érvényesíttetni kivánt jogainak gyors elbírálását nemcsak alperes rosszhiszemű eljárása, hanem a biróság helytefen és a sic volo, sic iubeo elvén is alapulható subjectiv felfogása folytán veszélyeztetnék. Már pedig a tervezet, a mint az az indokolásból kitetszik, maga is ezt óhajtja az újítással megakadályozni. Egyébként ezen §. a tervezet 195. §-ával ellentétben is áll, amennyiben ez utóbbi szakasz szerint az ellenfél minden korlátozás nélkül jogosítva van a tárgyalás folyamán és idézés nélkül is uj keresetet támasztani és azért e részben, nemkülönben a viszontkereset jogi természetével biró ezen kereseteknek a főper eldöntésére vonatkozó hatályai tekintetében hivatkozunk a 195. §. valamint a részitéletek és az ítélet végrehajthatóságát szabályozó 398. és 399. §§-oknál előadott észrevételekre. 48. §. A biróság és közigazgatási hatóság között szintén fordulhatnak elő magánjogi igényeket tárgyazó peres kérdésekben illetékességi összeütközések, különösen az ipar- és cselédtörvény egyes rendelkezéseinek téves magyarázata folytán. Minthogy pedig a tervezet erről nem intézkedik, ezen hiány pótlandó. IV. Fej e z e t. A bíróságok belső szervezete. 52. §. Hosszas tárgyalásokhoz megengedi a szakasz a póttagok alkalmazását is. Hogy mennyiben felel meg ezen rendelkezés a szóbeliség és a közvetlenség elvének, az vita tárgyát ezúttal nem képezheti, mert utóvégre is elkerülhetetlen hogy kivételes esetek s elhárithatlan akadályok felmerültével a tanácsban póttagok ne al kalmaztas sanak. Minthogy azonban teljesen kizártnak kell tekinteni azt, hogy a póttagok az ügy tárgyalásánál elejétől kezdve jelen legyenek, az alkotandó törvényben okvetlenül meg kell oldani ama kérdést, hogy ily esetekben, a szóbeliség és közvetlenség követelményeinek megfelelőleg,a lefolyt tárgyalás és bizonyítási eljárás eredménye miként ismételtessék. Váljon a felek, vagy pedig a tanácselnök terjeszsze-e elő a szükséges adatokat? A tervezet 247. §-a akként intézkedik, hogy ha a biróság más tagokból alakul, a korábbi tárgyalás eredményét a feleknek kell előadni s az előadás kiigazításáról az elnök gondoskodik. Ezen szakasz intézkedéseit azonban, póttag behívása esetén már azért sem volna célszerű alkalmazásba venni, mert az a gyakorlati téren a tárgyalásnak teljes ismétlését jelentené. Szükséges tehát más, célszerűbb, de a szóbeliség és közvetlenség elveivel mégis összeegyeztethető alkalmas perjogi szabályról gondoskodni. S miután rendkívüli körülmények kivételes rendelkezések életbeléptetését indokolttá teszik, alkalmasabbnak véljük, hogy póttag alkalmazása esetén a lefolytatott tárgyalás és bizonyítás eredményét röviden az elnök ismételje s a feleknek megadatnék ama jog, hogy az elnök előterjesztése után a netán még előadni kivánt körülményeket előadhassák. Mert még az is komoly megfontolást igényel, hogy a 247. §. rendelkezései, tekintettel a gyakorlati jogélet ama tapasztalataira, hogy a képviselő ügyvédek, még kevésb é a felek, miután csak atárgyalás megkezdése előtt értesülnek a tanácsváltozásról s ennek folytán a korábbi tárgyalás eredményének előadására elő sem készülhettek, a per anyagát vajmi ritkán képesek kellőleg előadni, továbbra is fentartassanak-e ? s váljon nem volna-e indokolt ezen szakaszt is a fentebb előadottaknak megfelelőleg módosítani. Hogy ezáltal a per tárgyalása a közvetlenség és szóbeliség elvének szambavehető megsértése nélkül egyszerüsittetnék, az kétségtelen. 56. §. A felsőbb, úgyszintén a kir. törvényszék, mint első folyamodásu bíróságnál a tanácsok évenkénti alakítása akadályokba és nehézségekbe nem ütközik de a kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróságnál a jövőben is különös gond lenne fordítandó arra, hogy a tanács bizonyos állandó jelleget nyerjen az által, hogy lehetőleg minden évben ugyanazon bírák osztassanak be a tanácsba. Az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekében tehát szükséges az ennek megfelelő rendelkezést a tervezetbe felvenni. Egyébként az egész szakaszra nézve véleményünk az, hogy annak inkább az ügyviteli szabályok, vagy pedig a bírósági szervezetről szóló külön törvényben lenne helye. 58. §. A bírói és ügyészi szervezetről szóló 1891. évi XVIL t.-c. 34. §-ának rendelkezésére való tekintettel a szakasz ekként módosítandó: «a j árás b i ró s ág o k n ál pedig a járásbíróság vezetője gyakorolja, illetve látja el.» V. Fej ez e t. Bírósági személyzet kizárása. 60. §. A birói ügyviteli szabályok 154. §-a akként intézkedik, hogy semmi ügydarabot nem lehet oly bírónak kiosztani.kia felekkel vagy képviselőikkel oly viszonyban áll, hogy ennél a viszonynál fogva az ügy elintézésénél ez elfogultság színébe jöhetne. A tervezet felsorolja a felekkel való ama rokonsági és egyéb viszonyokat, a melyek kizárási okul szolgálnak, de ezek között nem emliti fel a biró és a felek képviselői között f e nforogható rokonsági viszonyokat, a melyek talán nem annyira az aggályosságra, mint inkább a teljes kizárásra szolgáltatnak kellő okot, melyre a biróság a 61. §. szerint ügyelni tartozik. Az igazságszolgáltatás magasztos hivatása megköveteli, hogy a biróság részrehajlatlanságához még a gyanúnak árnyéka se férhessen. Már pedig ez rendszerint nem lesz teljesen elkerülhető akkor, ha a fél képviselője a bíróval a 2-ik pontban felsorolt rokonsági kötelékben áll. Nem lenneazonban célszerű, mert adott viszonyok között folytonos kifogásolásra nyújtana alapot, a fél képviselője és a biró között fenforogható rokonsági viszonyt minden esetben a 62. §. rendelkezése alá vonni, hanem általános elvként kell törvénybe iktatni, hogy a biró oly ügyekben csak rendszerint nem járhat el, a melyekben a fél képviselője vele a 2-ik pontban megjelölt rokonsági viszonyban áll. Azért tartjuk szükségesnek ezen kizárási esetet csak rendszerint, tehát mint olyant vétetni alkalmazásba, melytől kivételes körülmények között eltérésnek van helye, mivel némely járásbíróságnál abirói létszám c sak e gy biró ból állván, a szükséges kivétel statuálása nélkül folyton hivatalbóli biróküldés ese t e i f or o g nának fenn, a mi lehetőleg elkerülendő. És ezért ott, a hol a birói létszám a törvény eme határozatának foganatosítását lehetetlenné teszi, az emiitett kizárási ok fennforgása nem hivatalból, hanem csakis a felek kifogásolása folytán lenne elbírálandó. 61. §. Tekintettel arra, hogy némely járásbíróságnál ez idő szerint a birói létszám csak egy bíróból áll, a szöveg kiegészitendő még azzal, hogy ilyen esetben a bejelentés a törvényszék el nőkénél történik. (Folytatása következik.) A kereskedő és segédje. Irta: SUGÁR IGNÁC a keresk. és iparkamara h. titkára Miskolcon. A «Jog» f. é. 44-ikszámának «Vegyesek» rovata (317 oldal) «Ez is turpis causa» cím alatt érdekes esetet közöl. Ez eset következő: Egy kereskedő kötbér terhe mellett szerződést kötött segédjével, hogy utóbbi három évig üzletéből ki nem lép s más üzletben alkalmazást nem vállal. A segéd a szerződést megszegte. A tábla helybenhagyta az elutasító ítéletet, mert a kikötés: «turpis causa.> Kár, hogy a két biróság ítélete egész terjedelmében nem lett közzétéve, mert betüről-betüre láthattuk, olvashattuk volna a birói felfogást. Annál is inkább érdekes lenne ez, mert judicaturánk jelzett irányban szük. Az esetek szórványosak. Azonban, a hogy kereskedelmi viszonyaink fejlődnek, hasonló esetek mind sűrűbbek lesznek. A versenyviszonyok nyomása alatt a létfeltételek nehezednek. Főnök és segéd mind élesebben állanak szemben. A megélhetést, feltételeit s biztosítékait mindegyik fél törekszik magának biztosítani. Ez korunk jellegzetes vonása, külföldön teljesen kifejlődve, nálunk most fejlődőben. Mindezek teremtették meg többek között a «KonkurrenzKlauseU-t, melynek célzata a segéd tevékenységi szabadságát a mindenkori munkaadó érdekében korlátozni. A főnök üzlete, üzleti összeköttetései és üzleti titkai érdekében igyekszik a segéddel oly megállapodásra jutni, hogy ez bizonyos helyen, bizonyos szakmában és ideig azonos üzletet nem kezd. Az tehát a kérdés, hogy biztosittassék-e ezen szerződéseknek jogérvényesség vagy nem s ha igen, mennyiben ? A fent közölt esetben a tábla az ily szerződéstől megtagadja a jogérvényességet s turpis causa okából elutasítja a munkaadót. Ami hiba. Hiba, mert a gyakorlati élet, a mindennapi viszonyok apró szükségletei elől zárkózott el a tábla a közölt esetben. S ha álláspontja a segédek hason jogigénye mellett is szól, turpis causa okából elutasító ítéletet ilyen esetben hozni nem helyes. A «Konkurrenz-Klausel» körül a Német birodalomban nagy vita volt és van, s különösen a tisztességtelen verseny törvény-