A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 47. szám - A birák egyenruhája - A kényszer nélkül való kézbesítés joghatálya

Tizenötödik évfolyam. 47. szám. Budapest, M96 november 22. Szerkesztőség: JT T Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. SZ. _ | I <v Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Negyed évre _ 1 frt 50 kr. V., Rudolf-rakpart 3. sz. BmiiP 1Z ,GiZS** ^MM KÉPVISELETÉRE 1 MAKYAR ÜGTÍÉDI, BÍRÓI. ÜGYÉSZI ÉS ÍÖZJECTZŐI ÜK Í&ZLÖNÍB. ™sz [ ~ 6 ] I " Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr- KÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek ügyvédek. v. , «T7, „ t Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. n« - . . , küldendők Megjelen minden vasárnap. fcuiaenao* TARTALOM: A bírák egyenruhája. Irta: Ruttkay Aladár szepesszombati kir. járásbiró. — A kényszer nélkül való kézbesítés joghatálya. Irta : dr. G a á r Vilmos igazságügyminiszteri segédtitkár. — Eljárás a rövid utu birtokperekben a volt határőrvidék területén. Irta : Kovács Béla karánsebesi kir. járásbiró. — A Btk. 116. §-ában megszabott határidő megrövidítésének kérdése. Irta: dr. Darócy Elek beregszászi kir. alügyész — Belföld. (A Magyar Jogászegyesületnek teljes ülése. — Választási felszólamlás! tanácsok a Curián). — Ausztria és külföld. (A külföld és a magyar bűnvádi eljárási törvény. — Vasárnapi munkaszünet az osztrák közjegyzői irodákban. Külföldi judicatura). — Sérelem. (A szavatosságról az állatvásárlásnál. Irta. Komáromi Sindor.) — Irodalom. (Az avatkozás. Irta: dr. Baint ner Hugó kassai kir. jogak. ny. r. tanár. — Felsőbíróságaink elvi határozatai. Irta : dr. Márkus Dezső kir. tszéki biró. — Felsőbíróságaink elvi határozatai 1870 — 189(5. Zsebkiadás. Irta . dr. Márkus Dezső tszéki biró. — A magy. kir, honvéd- és csendörtisztek nösülési ügyei körüli eljárás. Irta: Gerő Gyula m. kir. honv. százados hadbíró. — A magyar biztosítási törvényjavaslat az életbiztosítás szempontjából. Irta : dr. H a v a s s Rezső. A magyar köz- és magánjog közlönye. Szerk : dr : S g a I i t z e r Gvula és dr. S z a k o 1 c a i Árpid bpesti ügyvédek. — Jegyzéknapló ügyvédek, közjegyzők, bírák és bír. végrehajtók számára 1897. évre. Szerk : dr K e n e d y Géza bpesti ügyvéd.) — Vegyesek. Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. TÁRCA : A badeni bűnvádi javaslat. Részlet dr. F a y e r László akadémiai előadásából. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-ből (Csődök. — Pályázatok) A birák egyenruhája. Irta: RUTTKAY ALADÁR szepes szombati kir. járásbiró. Az országos ügyvéd-gyűlés tárgysorozata közé felvétetett a többi közt az is : óhajtandó, hogy a birák. ügyészek és ügyvédek a társas bíróságok előtti nyilvános tárgyalások alkalmával az igazságszolgáltatás méltóságának megfelelő és lehetőleg egyforma hivatalos öltönyben jelenjenek meg. A midőn pedig valóban a milleniumi alkotások közé sorakozható, maradandó és nagyon becses emlékül szolgálható modern bűnvádi perrendtartásunk e napokban az országházban tárgyaltatott, ennek egyik számbavevő tagja e tárgyról, mint annak összefüggő külső képéről a Háznak általános helyeslésével szintén megemlékezett, és az igazságügyi kormánynak figyelmébe ajánlotta e kérdés megoldását. Ali a magunk részéről szintén felöleljük e kérdést és az illetékes factoroknak hasonlóan ajánljuk a megfontolásra. Miután a modern államok öltönyeit magunkra öltjük és minden irányban haladunk, civilizálódunk, e tekintetben is járulhatunk a fontos igazságszolgáltatás méltóságának külsőségekbeni emeléséhez. Mert való az, hogy az egész művelt világban s nemcsak a Nyugot-Európában. hanem még a keleti államok egyike vagy másikában az igazságszolgáltatási tényezők, a birák méltósága kifejezést nyer a ruházatban is. Való igaz az is. hogy ugy az egyes, mint a társas bíróságok előtt folyó tárgyalások digtiitását, a fontos missziót teljesítő bíráknak itteni toalettje nem emeli, sőt lehet állítani csökkenti. Általános, uralkodó nálunk is ama nézet, hogy azok az állami tisztviselők, a kiknek hivatalos functiója a néppel való érintkezést feltételezi — annak emelése céljából egyenruhát viselni tartozzanak. Már pedig az egyes bíróságok hivatalos ténykedése csaknem kizárólag a felekkel való folytonos érintkezésből áll; a társas bíróságoké pedig szintén ugyan abból fog állani, miután a szóbeliség az egész vonalon behozatni céloztatik. A mikor pedig minálunk uralkodóvá kezd válni az az irányzat, hogy a szóbeliség és nyilvánosság necsak az egyes bíróságoknál legyen meg. hanem hogy azt a társas Lapunk mai száma és a felsőbbb bíróságoknál is behozzuk, vagyis az egész törvénykezési vonalon valóban előtérbe lép a bíróságok egyenruházatának kérdése. Minden gyakorlati jogász előtt ismeretes tény, hogy különösen az egyes tárgyaló biró előtt lefolyó tárgyalások legkevésbbé sem lélekemelők, vagyis oly méltóságosak, mint a milyeneknek szükségkép lennie kellene. Az egyes bírónak megadott fegyelmi joga nem eléggé hatékony és nem egy esetben illuzoriussá is válik, miként ezt e becses lap keretén annak idején előadni alkalmam volt. így szükségkép gondoskodni kell oly eszközről, mely közre hathat ahhoz, hogy a teljesített hivatalos functió méltósága külsőségekben is kifejezést nyerjen. Mert tagadhatatlan, hogy emberi természetünkre a külsőségek is nagyon hatnak. Ha az O Felségét nap-nap mellett emlegető biró egyszerű s a szerény dotátióját tekintve talán nagyon is egyszerű öltönyben functionál s ahhoz még a hivatalos helyisége is tulszerény, oly annyira, hogy annak a legfőbb birónak, kinek nevében ítélkezik, még az arcképe sem függ a falon, bizony a hely és az eljárása méltóságát nem emeli; ellenben ha mindkettő helyes megfelelő összhangzatban áll, természetünkre megkapó hatást gyakorol, s külsőleg figyelmeztet már arra, hogy a hely, hol vagyunk, nem vásárterem ; és igy a hely helyes felismerése folytán eleje vétetik olyan külső jelenségeknek, melyek a fontos hivatalos aktust profanizálhatnák. Hogy a népünkre, még az intelligensebb elemeire is, mily hatással vannak a külsőségek, illusztrálni vélem azzal, hogy birói gyakorlatomban nem egyszer nyílt alka'mam olyan megjegyzéseket is hallani, hogy a tanú hamisan esküdött, mert a feszület elébe nem tartatott, és több hasonlókat. A felvetett kérdéssel kapcsolatosan talán szóvá lehetne tenni a hivatalos helyiségek külső csínját és berendezését, de erről mint a cim alá nem tartozó tárgyról majd más alkalommal szólunk. Hogy voltaképen milyennek kellene lenni a ruházatnak, erre nézve egy concret javaslattal nem állunk elő. Ez a magas igazságügyi kormány bölcs belátására hagyandó fel. Azonban mi is megjegyzendőnek találjuk, hogy lehetőleg olyannak kellene lennie, mely ősi hagyományainknak megfelelne, vagyis ha magyar jellegű lenne, s igy a magyar államegység is kifejezést nyerne. Ezen röviden elmondottakkal oda concludálunk: hogy a felvetett kérdés megoldása az egyenruházat behozatalára vezessen. De ezen kérdésnek ezen értelembeli megoldását a magunk részéről nagyobb terjedelemben óhajtanok, vagyis, hogy ne csak a társas bíróságoknál, hanem az egyes bíróságoknál is hozassák be a megfelelő egyenruházat, de csak a bírákra kötelezően. Mert a kivétel statuálásának indokait nem ismerjük. Az egyes bíróságok functiója szintén oly fontos, s kell. hogy megtelelő méltósággal birjon ; az egyes biró pedig épen azért, mert egyes biró, inkább reá szorul arra, hogy külsőségekben is emeltessék, mint az amúgy is nagyobb apparátussal működő társas biró. A kényszer nélkül való kézbesítés joghatálya Irta: dr. GAÁR VILMOS igazságügyminiszteri segédtitkár. A külföldön eszközlendó' kézbesítések posta utján rendszerint nem foganatosíthatók, mert általános nemzetközi jogszabály az hogy valamely állam bírósága más állam területén csak ezen állam bírósága utján vehet foganatba valamely jogcselekményt. Amaz államok bíróságai, a mely államok irányában e tekintetben viszonosság áll fenn, (ide tartoznak Ausztria, a megszállott tartományok, Olaszország, Szerbia, Románia, Waadt svájci kanton) a magyar bíróságoknak határozatait kényszer utján kézbesitik; amaz államok bíróságai azonban, a mely államok irányában a kényszer 12 oldalra terjed