A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 42. szám - Orvosolható birói tévedés?

A. JOG 167 talmazási szerződés cl.[' pontja értelmében nem terjedt ki arra is, hogy az alperes nevében hitelbe bevásárlásokat tehessen, nem pedig azért, mert egyrészt az eladó fél a kereskedelmi megbizotttól csak annak igazolását követelheti, hogy az üzlet megkötésére jogosítva van, az a jogosítványa az üzletet megkötött Sch. I )ávidnak pedig már üzletvezetői minősége által jogosan vélelmeztetett igazoltnak felperes által, míg ezzel szemben az eladó a dolog természeténél fogva nem lehet kötelezve, de nem is állhat módjában megvizsgálni azt, hogy a meghatalmazótól nyert utasítás minden pontját betartja-e vagy sem, azt pedig alperes nem is vitatta, hogy felperesnek tudomása lett volna arról a korlátozásról, a melylyel alperes a 4 .'• alatti szerződés c.) pontjában Sch. Dávid üzletvezetőt a hitelben való vásárlástól eltiltotta, másrészt pedig azért, mert az alperesnek a kereseti áruk vételára erejéig való felelősségét már magában véve az a körülmény is megállapítja, hogy ezek az áruk az alperes tulajdonába tartozó üzletébe, tehát az ö vagyonába beruháztattak, azt pedig nem is állította, hocry azoknak értékét akár a megrendelő Sch. Dávidnak, akár másnak megtéiitette volna. Mindezek alapján mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztásával felperest a kereseti tőke, ennek a keresk. törv. 281., 283. illetve az 1895. évi XXXVI. t.-c. 1. §-a alapján megállapított késedelmi kamatai és a költség megfizetésében is feltétlenül marasztalni kellett. Ha a kereskedelmi üzlet másnak tulajdonába megy át és a jogutód a kereskedősegédet folytatólag megszakítás nélkül alkalmazza, akkor a segéd az üzletet átruházó előbbi főnökétől felmondási időre járó fizetést nem követelhet még akkor sem, haz ez az üzlet átruházása előtt neki felmondott. (m. kir. Curia 1896. szeptember 3. 77G. sz. a.) Helyi ügyleteknél az árunak rendelkezésre bocsátása nem szükséges, im. kir. Curia 1896. szept. 3. 788. sz. a.) A díjrészlet esedékessége után a biztosítás hatályának fentartása céljából a neki kiszolgáltatott és általa elfogadott díj" nyugta ellenértékeként, tehát nyilvánvalóan fizetés fejében kiállított váltónak kifizetését a biztosított meg nem tagadhatja (m. kir. Curia 1896. szeptember 3. 1,114. sz. a.). Bűnügyekben. A kihágások iránti eljárásban a tárgyalást megelőző bünvizsgálat és rendes vizsgálati határozat nem kívántatván, azon körülményből, mely szerint a terhelt ellen ily határozat nem hozatott és nyilatkozatáról tárgyalás előtt külön önvallomási jegyzőkönyv fel nem vétetett, elévülési kifogás nem meríthető. A budapesti kir. büntető járásbíróság (1896. évi március hó 10-án 11,241. sz. a.) Védjegybitorlással vádolt B. Bernáth, W. Jakab. M. József, B. Zsigmond, U. Ferenc és B. József elleni bűnügyben következően itélt:I. r. v. B. Bernát büntetlen előéletű II. r. vádlott W. Jakab büntetlen előéletű, III. r. vádlott M. József büntetlen előéletű és IV. r. vádlott B. Zsigmond büntetlen előéletű, mind_ négyen az 1895. évi XLI. t.-c. 8. §-ára alapított védjegybitorlás kihágás vádja alól felmentetnek, ellenben V. r. vádlott U. Ferenc büntetlen előéletű valamint VI. r. vádlott B. József büntetlen előéletű mindketten mint az «U. és B.» bejegyzett cég beltagjai bűnösök az 1895. évi XLI. t.-c. 8-ába ütköző védjegybitorlás kihágásában és ezért a hivatkozott törvény és szakasz alapján egyenként két-kétszáz korona (200—200) pénzbüntetés jogerőre emelkedéstől 15 nap és végrehajtás terhe alatt büntetésre ítéltetnek, ezen pénz befizetendő az 1892-ik XXVII. t.-c. 3. §-ában jelzett célokra fordítandó és behajthatlanság esetében egyenként tiz-tiz (10—10) napi elzárásra átváltoztatandó, stb. Indokok: R. Viktor, tisza-ujlaki gyógyszerész 1895. évi június 14. a budapesti kir. ügyészségnél néhány megnevezett ugy ismeretlen tettesek ellen panaszt tett a miatt, mert az ő debreceni kereskedelmi iparkamaránál belajstromozottés így törvényes oltalmat élvező utánzott vignettjával ellátott úgynevezett «közkedvelt magyar bajuszpedrö'-jét hozzák forgalomba. A vizsgálat még az 1890. évi II. t.-c. hatálya alatt a kir. törvényszéknél megfordulván, a házkutatás több helyen foganatosíttatott. Nevezetesen B. Bernát, W. Jakab, B. Zsigmond, K. Fülöp kereskedőknél és M. József fodrásznál kisebb-nagyobb mennyiségű összesen mintegy 30 tucat doboz oly bajuszpedrő találtatott, mely a valódi R.-téléhez teljesen hasonló, de mégis utánzott védjegy és címkével van ellátva. A házkutatás panaszos kérelmére «U. és B.» droguista cégnél foganatosíttatott, hol azonban dobozba töltött R.-íéle bajuszpedrő nem találtatott, hanem csak oly üres dobozok, melyek teljesen azonosak az R. által használtakkal és melyekre a védjegy és címke alkalmazva még nem volt. A mai tárgyaláson kiderült azon tényállás, hogy mindazon hamisított bajuszpedrő, mely vádlottaknál találtatott, nevezett droguista-cég üzletéből került ki; ugyanis W. Jakab ki «parthie» áruk eladásával foglalkozik, nevezett U. és B. cégtől mintegy 40 tucat dobozt, tucatját 1 frtért vásárolván, azt tucatját 1 frt 20 kiért tovább eladta. B. Bernáth, W. Jakab, M. Józset, B. Zsigmond vádlottak ugy K. Fülöp, ki ellen magánvádló panaszát visszavonta, határozottan tagadták, hogy nekik arról tudomásuk lett volna, miszerint az általuk továbbeladásra vásárolt bajuszpedrő hamisított védjegygyei van ellátva, annál kevésbbé, mert amint az a mai tárgyaláson történt összehasonlításból kitűnt, a hamisított védjegy oly hü utánzata az eredetinek és oly subtilis külömbséget mutat, hogy az nekik, mint nem szakértőknek fel sem tűnhetett, de a nagybani vásárlásnál oly árt adtak (1 frt 20 krt tucatjáért i, hogy már azon körülmény is megerősítette bennük a hitet, hogy valódi R.-léle bajuszpedrőt vettek. W. Jakab különösen azzal védekezett, hogy ő egy Andrássyuton levő nyilt üzletben és még hozzá szakmabeli üzletben vásátolván a hamisított védjegygyei ellátott árut, benne az áru hamisított volta iránti tudat fel sem ébredhetett. A bíróság a most nevezett vádlottak ezen védekezését elfogadta és minthogy védekezésük nemcsak megcáfolva nem lett. de sőt U. Ferenc vádlott társuk által támogattatott, őket a vád alól fel kellett menteni. Ellenben bűnösnek volt kimondandó az «U. és. B>--cég mindkét tagja, mert U. Ferenc beismerte, hogy az egész menynyiség R.-féle bajuszpödrőt ő adta el W.Jakabnak csomagját 1 frtért. U. Ferenc szintén jóhiszeműséggel védekezett, mig B. József üzlettársa ezen ténykedéséről egyáltalán semmit sem akar tudni. A biróság azonban ezen vádlottak rosszhiszemű védekezését minden kétségen kívülinek találta, sőt kétségtelen ténynek tartja, hogy nevezett vádlottak nemcsak tudva hamisított védjegygyei ellátott bajuszpedrőt hoztak forgalomba, de sőt magát a pedrőt készítették is, a mennyiben ők hivatásuk és előkészültségük folytán iparszerüleg foglalkoznak ily nemű áruk készítésével és elárusitásával, de B. József egyidőben alkalmazva volt R. gyógyszertárában és igy módjában állott a R.-féle bajusz pedrő előállítását megtanulni. De eltekintve ettől nem az képezi a vád tárgyát, hogy hamis bajuszpedrőt csináltak, hanem hogy akár saját, akár más által készített pedrőt az R,-féle hamisított védjegyével látták el. U. Ferenc jóhiszeműségét akkép akarta feltüntetni, hogy ő maga is a kérdéses árut, mint valódit vásárolta. Ezen védekezése azonban bírói figyelmet nem érdemel, mert nem tudta megnevezni, de közelebbről meg sem jelölni azon egyént, kitől ő állítólag a pedrőt vette, már pedig egy bejegyzett kereskedő tudja — különösen nagyobb bevásárlásnál, — kitől veszi az árut, továbbá üzleti könyveivel sem tudta igazolni, hogy ő egyáltalán ilyen bevásárlást tett. Bizonyítja végül rosszhiszeműségüket azon körülmény, hogy ők az általuk állítólag 80 krért vásárolt pedrő tucatját W. Jakabnak 1 frtért eladták, holott ők, mint szakértők tudhatták, hogy valódi R.-féle bajuszpedrő tucatját kapni nem lehet, mert ezt R. maga nagybani eladásnál csak 1 frt 44 krért adhatja, a házkutatásnál talált üres vignettával még el nem látott dobozok kétségtelenné teszik, hogy ezen az R. által használt dobozhoz teljesen hasonló dobozok megtöltése és védjegygyei való ellátása az «U. és B.»-cég üzletében történt. Ezek alapján ezen cég mindkét tagja bűnösnek volt kimondandó, mert kétségtelen, hogy az ő kisebb üzleti forgalmuk folytán mindkettőjüknek tudomása volt a hamis védjegyű áru forgalomba hozataláról, annál is inkább, mert B. József is tevékeny részt vesz az üzletben és éppen ő ismeri legjobban az R.-féle valódi bajuszpedrő kelendőségét. Ami az elévülési kifogást illeti, ezt a biróság figyelembe nem vehette, mert az eljárás a cég ellen, tehát annak mindkét tagja ellen indíttatott meg, a házkutatás is a cég üzletében történt és éppen U. Ferenc irta alá az erről felvett jegyzőkönyvet, hogy pedig a kir. törvényszék áttételi végzésében csak B. József nevét említi, abban leli okát, hogy utóbbi mint a cég tagja kérte az ügy áttételét ezen kir. bírósághoz és igy már nem volt ok arra, hogy U. Ferenc a kir. törvényszéknél kihallgattassék. A büntetés kimérésénél a biróság figyelmébe vette a vádlottak büntetlen előéletét és súlyosító körülmény hiányában őket a törvényileg megengedett legkisebb büntetéssel sújtotta, stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1896. évi április hó 23-án 3,687. sz. a.). A kir. ítélőtábla a kir. járásbíróságnak ítéletét U. Ferencre vonatkozólag megváltoztatja,ezt a vádlottat akbtkv. 31. §-a alapján a vád és következményeinek terhe alól felmenti. Egyebekben a kir. járásbíróságnak ítéletét helybenhagyja. Indokok: U. Ferenc ellen 9. v. u. sz. szerint 1895. évi június hó 15-én foganatosított házkutatás után további bírósági intézkedés nem történt egészen 1895. évi december hó 30-ig, mely napon a kir. törvényszék az ügyet illetékességből a kir. járásbírósághoz tette át. Minthogy pedig június hó 15-től december hó 30-ig hat hónapnál hosszabb idő telt el. Ü. Ferenc ellen a büntető eljárást a kbtkv. 31. §-a értelmében az elévülés kizárja. B. Józsefnek, az «U. és B.»-cég beltagjának, az 1895. évi november hó 4-én történt kihallgatása a btkv. 108. §-ának zárbekezdése értelmében az elévülést csakis B. Józsefre nézve szakitotta félbe annál a körülménynél fogva, hogy B. József az «U. és B. közkereseti társaság beltagja, B. József kihallgatása U. Ferencre nézve az elévülést nem szakítja félbe, mert közkereseti társaság, mint jogi személy ellen bűnvádi eljárásnak helye nem lehetvén, bűn-