A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1896 / 41. szám - Bolgár igazságügy. [VI. Kodifikáló bizottság és kataszteri enquéte. VII. Jogi fakultás]
292 A JOG gok, a jegyzők, a szolgabírói és vármegyei hivatalok, az ügyvédek és közjegyzők stb, kitűnő hasznát veszik, ára 3 forint. A bűnvádi perendtartás magyarázata cimü miire hirdetnek előfizetési felhívást dr. Balogh Jenő min. titkár, Edvi Illés Károly dr. nyűg ügyész és Vargha Ferenc tszéki bíró. Az uj bűnvádi perrendtartás uj korszakot nyit meg jogéletünkben. Az országgyűlés által elfogadott törvény már szentesítés alatt áll. Életbeléptetése az 1898. év január elsejére várható. Az átalakulás, melyet e törvény létrehoz, rendkivüli lesz. Az írásbeliség helyét az egész vonalon a szóbeliség s lehetőleg a közvetlenség foglalja eljabirói önkény helyébea törvény uralma, az ország vidékein fennálló különböző büntető eljárás helyébe az egységes bűnvádi perjog lép; a kinevezett bíróságok mellett az esküdtbiróságok is résztvesznek a büntető igazságszolgáltatásban. Mindez hatalmas eszközévé lehet a különböző jogvidékekre szétforgálcsolt magyar állam erősítésének, s megteremtőjévé válhatik az ország területén a jogegységnek. De hogy ez valóban megtörténjék: ehhez az uj törvény egyenlő és helyes alkalmazása szükséges. Ennek azonban két feltétele van. Egyik az, hogy a törvény oly magyarázattal kerüljön forgalomba, mely annak valódi értelme iránt minden kétséget és homályt eloszlasson, s e mellett híven visszatükrözze a törvényhozó intencióját; a másik az, hogy minden magyar jogász, különösen a bíró, ügyész és ügyvéd kellő készültséggel és szakértelemmel működjék közre e törvénynek már első alkalmgzásánál. A könyvkiadó — mint írja — hazafias missziót vélt teljesíteni, midőn az uj törvény kommentárának megírására oly férfiakat nyert meg, a kiknek egymást kiegészítő közreműködése teljes biztosítékot nyújt az iránt, hogy a mű minden tekintetben megfelel a kiemelt nagy célnak s a hozzá kötött várakozásnak. Edvi Illés Károly dr. nyug. kir. ügyész, a Büntetőtörvénykönyv ismert kommentátora, ki ujabban a bűnvádi eljárás tárgyában tartott igazságügyminiszteri tanácskozásokban is résztvett. Balogh Jenő dr. az igazságügyminiszterium titkára, egyetemi magántanár és büntetőjogi szakíró, jegyzője volt az e tárgyban tartott szaktanácskozmányoknak és résztvett a bűnvádi perrendtartás előkészítési munkálataiban. Vargha Ferenc, a bpesti büntető törvényszék ismert tanácselnöke s büntetőjogi szakíró, ki jelenleg az igazságügyminiszteriumban a bűnvádi perrendtartás életbeléptetésének előmunkálataival foglalkozik, már Szilágyi Dezső minisztersége alatt is résztvett e törvény előkészítésében és indokolásában. E három férfiú közreműködése kiválóan alkalmas arra, hogy az általuk megírandó mű, melynek kiadását szerencsés voltam megnyerhetni, ugy tudományos tekintetben, mint a gyakorlati igényeknek teljesen megfelelő legyen. Amü három, nagy nyolcadrét alakú kötetben jelenik meg: Az első kötet az általános bevezetésen kivül, mely a bűnvádi eljárás történetét, alapelveit, forrásait stb. tartalmazza, a perrendtartás tizenkét első fejezetét foglalja magában; a második kötet a XIII—XIX. fejezeteket (192—377. §§), vagyis a tanukról, a szakértőkről, a vádiratról és közvetlen idézésről és a főtárgyalás előkészítéséről és megtartásáról szóló részeket tárgyalja; a harmadik kötet a bűnvádi perrendtartás hátralevő részét (perorvoslatok, járásbirósági eljárás stb.), az esküdtbiróságok szervezetéről s a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló külön törvényeket, az ügyviteli szabályokat, s az egész műre kiterjedő tárgymutatót fogja tartalmazni. Az anyag feldolgozásánál szerzők azt a rendszert követik, a melyet Edvi Illés Károly dr. kommentárának második kiadásában találunk s a mely különösen gyakorlatiassága által tűnik ki. Az egy fejezeteket tehát jogtörténeti és dogmatikai bevezetés előzi meg, az egyes §§-at a miniszteri indokolás válogatott részei s a magyarázó jegyzetek követik. Az egész mű terjedelme körülbelül 100 ív leend. Az első kötet már az 1897. év elején jelenik meg, a II. és III. kötetek a körülményekhez képest lehető gyorsan követik az elsőt. A 3 kötetes munka előfizetési ára 15 frtban állapíttatott meg, megjegyeztetik, hogy a bolti ár valószínűleg magasabb lesz. Vegyesek. Önálló járásbíróság Kőbányán. A sommás eljárás életbeléptetése óta a kerületi járásbíróságok munkája olyannyira felszaporodott, hogy a segédhivatalnoki kar nagymérvű szaporításával sem lehetett elérni azt, hogy nagy restanciák ne legyenek. A munka felszaporodása különösen azokban a kerületekben volt óriási, a melyekben a kevésbé intelligens közönség lakik és a mely ép ezért a legtöbbet is pörösködik egymással. Nagyon természetes, hogy a VIII—X. kerületi járásbíróságnál érezték ennek az állapotnak nyomasztó voltát a legjobban. Az igazságügyi kormánynak szintén tudomása volt a dologról, és minthogy a minisztériumban is az a meggyőződés, hogy a sommás eljárás nagy előnyei csak akkor válnak igazán a k'ózönség hasznára, ha a peres eljárás minden akadály nélkül folyhat le, Erdély Sándor igazságügyminiszter elhatározta, hogy a VIII.—X. kerületi járásbíróság ügykörét kettéválasztja és a X. kerület részére Kőbányán önálló járásbíróságot állit fel, a mely — hir szerint — már január elsején megkezi működését. A járásbíróság vezetésével, mint az igazságügyministerhez közel álló körökből halljuk, egy VIII.—X. kerületi aljárásbirót fognak megbízni. f Liedemann Károly a bpesti ügyvédi kamara ügyesze a ki mind kiváló szellemi tehetségei, puritán, de egyúttal szeretetreméltó jellem tulajdonságai folytán karunk egyik kiváló alakja volt, jobb létre szenderült. Temetése f. hó 5-én ment végbe. A temetésen a család tagjain kivül nagy előkelő gyászoló közönség volt jelen, a többek között F a b i n y i Ferenc, T h y r r i n g Lajos cunai birák, Décsey Zsigmond curiai táblai tanácselnök, Wettstein Gyula kir. táblai biró, G r u b e r Lajos kir. ügyész, R o c s k o Lajos a protestáns országos árvaház igazgatója, György Aladár az evang. hittanári testület képviseletében Ka c i éíny János hittanár, G icey Samu főv. biz. tag, a budapesti ügyvédi kamara részéről Ro bicse k József alelnök vezetése alatt Pollák Illés, F.riedm a n n Bernát, K r á 1 i k Lajos, dr. N a g y Dezső, Preyer Hugó Környey Ede s még igen sok fővárosi ügyvéd, a budapesti ügyvédi kör képviseletében S z o h n e r Lajos. A halottat Horváth Sándor ev. lelkész áldotta meg, megható gyászbeszéd kíséretében. A szertartás befejezése után az «Entreprise des pompes funebres* testőrei a halottat gyönyözü gyászkocsira tették s a Deák-mauzoleum közelében temették el. A sírnál az ügyvédi kamara nevében Robi esek József alelnök a következő szép beszéddel búcsúztatta el derék kartársunkat: Mély megdöbbenéssel, fájdalomtól sajgó szívvel állunk ravatalod felett, szeretett barátunk, reszkető ajakkal kérdjük tőled, kérdjük a sötét sorstól, miért kellett ennek megtörténni, miért kellett kioltani e fényes szövétneket, melyre büszkén tekintettünk fel, miért kellett kiszakítani magadat a mi körünkből, kik annyi szeretettel, annyi tisztelettel vettünk körül, szeretett barátunk, kedves pályatársunk, Liedemann Károly ! Ha végig gondolom pályafutásodat, egy önálló, magasratörő sziláid lélek önerejéből alkotott egyenes útját, s ha nézem e lesújtó megdermeszti véget, kétkedve állok a sors végzetével szemben, szivem, agyam, lelkem minden gondolata ellentmond e keserves végzetnek. Köztiszteletben álló család sarja voltál, felnevelve szeretetben , körülvéve egy összetartó család minden rokonszenve által. Szived mindig helyén volt, hatalmas eszedet komoly törekvés sarkolta. ernyedetlen szorgalommal dolgoztál, tanultál, képezted magad, s alkottál magadból egy oly hatalmas, harmonikus lényt, mely lebilincselt, meghódított mindenkit, ki mégis mert. És lelked bájos egyensúlyát növelte az, midőn szerető hitvesedben megtaláltad életed párját a házi tűzhely melegét. Kartársaid, barátaid rajongó szeretettel vettek körül, s azon kevés kiválasztott lények közzé tartoztál, ki elmondhatta, hogy sikereit mindenkinek öröme és együttérzése kisérte. S amidőn mi pályatársad azon tanakodtunk, kinek kezébe tegyük le karunk becsületének megőrzését, kit tegyünk első birájává karunknak, átadva neki mindnyájunknak legféltettebb jogát, auethonomiánk legbecsesebb részét a vád jogát, egyhangú lelkesedéssl feléd fordultunk, összhangzó bizalmunk közfelkiáltása Téged választott. S a hogy Te ezt a bizalmat megháláltad, a hogy Te ezt a jogot gyakoroltad, ezt a nehéz, felelősségteljes hivatást betöltötted, ezért örök hálára kötelezted a kart, s mindenha ragyogó példányképe maradsz a kötelességteljesitésnek. Te kit az Isten melegen érző szivvel, jóságos érzülettel áldott meg, megtaláltad a kellő utat, a melyen a törvényparancsolta szigor a szivünk által sugallt méltányossággal megegyeztetve lett. Szigorú voltál a hol üldözni kellett, de szived mindig örült, ha a vád erőssége megcáfolya kartársunk tisztessége szeplőtlenül állott. Az a nemes vonás, hogy mindig alárendelted Ítéleted a birák ítéletének, s az authonomiát tiszteletben tartva nem kerestél véleményednek támaszt más fórumnál, hogy első voltál, ki a felmentett kartársnak kezet nyújtottál, s a lesújtott kartársat a kötelesség útjára visszavezetni igyekeztél, mindenha példányképen fog állani. Benned a vádló sohasem nyomta el az embert, mindenha melegen érző kartárs voltál, szigorú és igazságos valál mindenki irányában — szigorú és kérlelhetetlen csak önmagad iránt! Ez a kar, s a kamara választmánya emlékedet csak áldani, csak magasztalni fog,a, mert igaz barát, hűséges tanácsadó, megbízható vezető voltál. Emléked fennen fog ragyogni köztünk, kartársaid, szerető barátaid körében, kik fájdalomtól marcangolt szivvel búcsúzunk Tőled. Ugy érzem, mintha a megsemmisülés fagyos lehellete mindnvájunkat érintett volna, mintha a dermedés, mely kedves alakodat körülfogja, mindnyájunk szinét környékezné, hogy a Te megtört szemedben megtört karunk egy nagy büszkesége, erőssége is. Szeretett barátunk, kedves pályatársunk, Liedemann Károly, Isten veled, áldott legyen emléked, béke lebegjen poraid felett. Országos ünnep volt-e a június 8-iki ünnep ? Egy váltóper ben a felfolyamodási határidő június 8-án járt le, felperes azonban a felfolyamodást, tekintettel az országos ünnepre, június 9-én adta be. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék a felfolyamodást mint elkésettet visszautasította. A budapesti kir. ítélőtábla a napokban a felfolyamodást kellő időben beadottnak jelentette ki, met az 1896. évi június 8-ika köztudomás szerint országos ünnep volt, a felperes részére június 5-én kézbesített végzés ellen intézett felfolyamodás határidejének végnapja tehát a legközelebbi köznapig vagyis június 9-ig terjedt. Csendőrök bűnvádi feljelentést tettek rágalmazás miatt egy volt vádlott ellen. A pécsi kir. tábla a vádlottat az ellene emelt vad es következményeinek terhe alól felmentette. Indokok- Az elsobirosági ítélet indokaiban előadott tényállás mellett is vádlott bűnössége ki nem mondható ; mert habár a vádlottnak nem sikerült is bizonyítani azt, hogy az orvosi látlelettel igazolt testi sértéseket rajta az általa bepanaszolt csendörök okozták, mégis a kifogás ala nem eső orvosi véleménynyel megállapittatott, hogy vádlott valóban tompa tárgygyal okozott testi sértéseket szenvedett ; s valamint egyrészről az nem igazoltatott, hogy azokat más és nem a panaszolt módon kapta, vagy másrészt a bepanaszolt és így érdekeltség! kifogás alá eső csendőrök puszta tagadásával a vádlott