A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 3. szám - A végrehajtási kérvény példányainak száma

A JOG 23 res fél ismeretlen tartózkodásu — az 1863. évi 15,940 sz. udvari kancelláriai rendelet 22. §-a alapján panaszló házastársnak alperes által történt gonosz elhagyása miatt felbontotta. Ezt az Ítéletet a budapesti kir. tábla indokolása alapján helybenhagyta. Az 1894: XXXI. t.-c. hatályba lépte után a kir. Curia felülvizsgálata alá kerülvén a per, az a másodbirósági ítéletet szintén helybenhagyta, mindazáltal azzal a módosítással, hogy a házassági kötelék az idézett t.-c. 77. §-a alapján bontatik fel, hogy az alperes a 85 §. értelmében vétkesnek nyilvánittatik és hogy a jogerős ítéletek az illetékes rabbinatus helyett az illetékes állami anyakönyvvezetővel közlendők, az 1894. évi XXXIII. t.-c. 67. §-a rendelkezéséhez képest. A harmadbirósági ítélet indokolásában első sorban a H. J. T. 139. §-ára történik hivatkozás; a mit azonban különösen kiemelendőnek tartunk, az a legfelsőbb bíróságnak az indokokban határozott kifejezést nyert ama felfogása, hogy az 1891. évi XXXI. t.-c. 77. §-a b) pontjában előszabott felhívás a per folyamán eszközölt bírói idézés által pótoltnak tekintendő. S ez vezetett arra, tekintettel a felmerült hasonló esetben meghozott s e lapok mult évi november 2-iki számában ismertetett felsőbirósági határozatna, hogy a kir. Curia emez álláspontjáról megemlékezünk. Megjegyezzük még, hogy az izraelita felek között s igy házasságvédő közbenjötte nélkül lefolyt ezen házassági perben a kir. Curia meghozta jogérvényes ítéletét, a nélkül, hogy házasságvédő pótlólag leendő kirendelése iránt intézkedni szükségesnek látta volna. A tanító fegyelmi joga. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. tábla a kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja, M. Ferenc vádlottat a btkv 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánítja, ezért őt a btkv 261. §-a alapján az 1892. évi 27. t.-cikkben előirt célokra 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetendő s behajthatlanság esetében a btkv 53. §-ához képest három napi fogházra átváltoztatandó 15 frt pénzbüntetésre ítéli stb. Indokok: A tanítót az iskolába járó gyermekek irányában a házi fegyelmi jog nem illeti meg, de nincs jogosítva oly fegyelmezési mód gyakorlására sem, mely a tanítványával szemben meggyalázó. Vádlott tehát ama általa is beismert cselekményével, hogy panaszosnak 93/4 éves fiát az iskolában a kezével kétszer fejbe vágta, a tanitó fegyelmezési jogát messze túllépte s a gyermek irányában meggyalázó cselekményt követett el, ezért őt a btkv 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánítani s figyelemmel rovatlan előéletére, beismerésére és ingerült kedélyállapotára, mint enyhítő körülményekre, a bűnösséggel arányos fenti büntetést reá kiszabni és egyúttal őt a költségekben is marasztalni kellett. (1895 november 26-án. 6,000.) Az a körülmény, hogy a házasfelek a törvényszerűen megkötött házasságról felvett anyakönyvi bejegyzés (jegyzőkönyv) aláírását megtagadják, a házasság érvényességére befolyással nincs. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi december 9-én 104,137. szám alatt hozott határozata. A házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőnek feladata felvilágosítani a házasfeleket arról, hogy a házasság törvényszerű megkötése teljesen be van fejezve akkor, midőn a polgári tisztviselő a házasulókat, a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítja Í1894. évi XXXI. t.-c. 49. §-a), ennélfogva a polgári tisztviselő ezen kijelentése után a házasulok immár törvényes házastársak. A mennyiben a házasok ezen felvilágosítás dacára is megmaradnak vonakodásuk mellett és a házassági anyakönyvi bejegyzés (a házasság megkötéséről felvett jegyzőkönyv) aláírását, illetőleg írástudatlanság esetében kézjegyük odahelyezését vallási meggyőződésükre való hivatkozással továbbra is megtagadják, a polgári tisztviselő a házassági anyakönyvi bejegyzés (házasságkötésről felvett jegyzőkönyv) záradékában jegyezze meg, hogy a házasfelek a bejegyzés (jegyzőkönyv) aláírását vallási meggyőződésükre való hivatkozással megtagadták. — A házasság megkötéséről szóló tanúsítványt a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselő azon esetben is köteles kiszolgáltatni, ha a házasfelek a fentiek szerint a bejegyzés (jegyzőkönyv) aláírását illetőleg kézjegyük oda helyezését megtagadták. — Minthogy ezek szerint az a körülmény, hogy a törvényszerűen megkötött házasságokról felvett anyakönyvi bejegyzést (jegyzőkönyvet) a házasfelek alá nem irják, illetve kézjegyükkel el nem látják, a házasság érvényességére semmi befolyással sincs, feltétlenül tilos a polgári tisztviselőnek azon kijelentését, melylyel a házasulókat a törvény értelmében házastársaknak nyilvánította, visszavonni azért, mert a házasfelek az anyakönyvi bejegyzést (jegyzőkönyvet) aláirni vonakodnak, föltétlenül tilos továbbá a most jelzett okból megtagadni a házasságkötésről bélyeg- és díjmentesen kiszolgáltatandó tanúsítvány kiadását. A lakbér-felmondás és lakás-kiürités iránti ügyekben követendő eljárás tekintetében hirdet előfizetést Schopf Endre budapesti kir. albiró. Szerző az illető ministeri rendelet kiváló fontos intézkedéseit szándékozik megismertetni a fővárosban bérlői és bérbeadói minőségben szereplő nagy közönséggel és egyidejűleg, hogy a bérleti viszonyra vonatkozó egész anyagot a jogász közönség is együtt találja, az idézett rendeletet a vonatkozó bélyeg- és illetékszabályokon kívül összefűzte a lakbérleti szabályokkal és kiterjeszkedve a birói gyakorlatra is, sajtó alá rendezett mintegy 60—80 birói határozatot, tekintettel részben az elül emiitett rendelet alkalmazására is. A gyűjtemény körülbelül mintegy 10 ivre terjedő kötetben a Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyv- I kereskedés kiadásában fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt, bolti ára pedig 1 frt 20 kr. Ugy az előfizetési ivek, valamint a gyűjtött öszszegek szerző lakására (VI. ker. Izabella-utca 11. sz. I. em. 10.), küldendők. Ugyvédvizsgáló bizottság. A marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál működő ügyvédvizsgáló bizottságba a marosvásárhelyi ügyvédi kamara az 1896. évre kiküldötte Biás István, Blumenfeld József, Csongvay Lajos, Csontos Olivér, Darkó Ákos, dr. Lányi Oszkár, Gridi Papp Máté, dr. Gridi Papp Imre, Schönstein Gyula, Dájbukát János ügyvédeket. A kolozsvári kir. ítélőtábla ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása 1895-ben. Polgári, bánya, úrbéri, váltó és keresk. csőd: elintézendő 4,066, elintsztetett 3,983, maradt hátralék. 83 Büntető pénzügyi kihágás elintézendő 3,516, elintéztetett 3,440, maradt hátralék 76. Fegyelmi elintézendő 212, elintéztetett 212. Sommás felülvizsgálat elintézendő 51, elintéztetett 50, maradt hátralék 1. Sommás felfolyamodás elintézendő 12, elintéztetett 12. Elnöki elintézendő 2,905, elintéztetett 2,901, maradt hátralékban 4. Összesen elintézendő volt 10,762, elintéztetett 10,598, maradt hátralék 164A fővárosi rendőrség által nyilvántartott személyek száma az 1893. év végén 42,180, az 1894. év végével 46,166 volt; köröztetett 5,274 személy és ezek közül 562 kerittetett kézre. A fővárosi rendőrség területéről kitiltott egyének száma 1894. év végén 4,217 volt. Ezek közt 1—5 évre tiltatott ki 1,466, 5—10 évre 679, 10—15 évig és mindenkorra 2,072. A feltételes szabadlábra helyezett fegyencek száma 437 volt. A budapesti fő- és székvárosi m. kir. rendőrség működése 1894-ben, kiadja a Főkapitányság. Budapest, 1895. Ara 2 frt 50 kr. Ámbátor ezen könyv szorosan nem tartozik a jogi szakmába, azonban azon szoros kapocsnál fogva, melyben különösen a rendőrség tevékenységének egyik része, mely a büncselekedetek megelőzésére és elővizsgálatára áll a büntető igazságszolgáltatással, méltán érdeklődését felkölti a jogásznak és különösen azon működése a fővárosi rendőrségnek, mely ezen nagy területre vonatkozik. Jelezni kívántuk tehát ezen minden részletében a főváros társadalmi életére vonatkozó nagy érdekű mű megjelenését és az érdeklődők figyelmébe ajánlani azt. Az egri kir. törvényszék vizsgálóbirájának 1895. évi kimumutatása. 1894. évről maradt befejezetlen önálló bünvizsgálat 179. « « « « megkeresés 22, 1895. évben érkezett önálló bünvizsgálat 401. « « « megkeresés 196. Befejezésre várt tehát 58ü önálló bünvizsgálat és 218 megkeresés. Ebből a vizsgálóbíró mellé beosztott albiró kapott 370 önálló bünvizsgálatot és 168 megkeresést, vagyis összesen 538 ügyet, melyből 326 önálló bünvizsgálatot és 167 megkeresést fejezett be, 1 maradt tehát nála ez évre 44 önálló bünvizsgálat és 1 megkeresés, a vizsgálóbírónál pedig 21 önálló bünvizsgálat befejezetlen. Az albiró a neki kiosztott vizsgálati ügyekben 10 és fél hónap alatt összesen 2,185 egyént hallgatott ki, 12 birói boncvizsgálatot vezetett és 7 izben tartott szemlét és házkutatást. Összekoccanás ügyvéd és biró között. A szolnoki kir. törvényszék: Miután a feljelentésben előadott tényállás a btkv-be ütköző cselekmény jelenségeit magában nem foglalja, ennélfogva a 2,252/95. számú ügyészi indítvány értelmében az eljárás megindítása mellőztetik. A budapesti kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A terhelt ellen panaszolt ama cselekmény, hogy panaszosnak esetleg kivezettetése céljából a hivatalszolgát becsengette, nem vonható a btkv 473. §-a alá, mert ezzel az idézett §-ban megjelölt bántalmazás, még ha a leirt cselekmény annak vétetnék is, befejezve nem volt. Kísérletről pedig jelen esetben azért nem lehet szó, mert a szolga behívása az állítólagos bántalmazás megkezdésének nem tekinthető, de különben is az idézett §-ban meghatározott vétség kísérlete a btkv 65. §-ának 2. bekezdése értelmében nem is büntetendő. De nem forognak fenn a btkv 475. §-ában meghatározott vétség ismérvei sem, mert terhelt nem akarta panaszost valaminek tűrésére, vagy elhagyására kényszeríteni, az a ténykedése pedig, hogy a bíróság helyiségében netalán előforduló rendzavarást és tiszteletlenséget megakadályozandó a szolgát berendelte, hivatali visszaélés már csak azért sem lehet, mert ez az intézkedés a 2,265/880. I. M. számú rendelet 76. §-a szerint terheltnek hivatali kötelessége volt. Végül nem találhatók fel a panaszolt cselekményben a btkv 261. §-ának ismérvei sem, mert a szolga becsengetése nem oly tény, azon szavak pedig, hogy «várjon,» «nekem mindegy akár ügyvéd, akár paraszt, én semmiféle különbséget nem teszek,* valamint a feleselgetésből a bírságolás és kivezettetéssel való fenyegetés mellett történt eltiltás, nem oly kifejezések, melyek a fenforgó körülmények között akár jogtalanoknak, akár meggyalázóknak volnának tekinthetők. (10,065/95.) Vizsgálati fogság — mint kényszereszköz. A királyi törvényszék F. J. vádlottat vizsgálati fogságba helyezi, mert: K. Borbála sértett félnek megszökése által a végtárgyalás elől nyilvánvaló lett, hogy ezzel a bűnügy befejezésének elodázása céloztatik, a mi egyedül szabadlábon levő F. J. vádlottnak van érdekében. Nehogy tehát a bűnvádi eljárás eredménye meghiusittassék, nevezett vádlottat vizsgálati fogságba kellett helyezni. — A budapesti kir. Ítélőtábla a kir. törvényszéknek F. J. vádlott vizsgálati fogságba helyezését rendelő végzését megváltoztatta s a nevezett vádlottat a kir. törvényszék által eredetileg megállapított 500 frt készpénz-bizto-