A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 40. szám - Az országos ügyvédgyülés és a birák - Az 1893: XVIII t -c. 165. §. 1. pontjának értelmezéséhez

A JOG tdtor feleletét, végül a 13. számban 198. lap) megtaláltam Csipkés Árpád ur fejtegetéseit. Miután e kérdést illetőleg több fejtegetést nem találtam ; miután továbbá az ügy az emiitett hozzászólásokkal, szerény felfogásom szerint kellőleg tisztázva még nem lett ; végül miután tontosnak tartom, hogy valamely törvényhely értelme homályos és kétséges, főleg a hivatottak előtt ne legyen : bár kissé elkésetten a t. szerkesztőség szives engedelmével Veszem magamnak a bátorságot, hogy a felvetett kérdésre én is elmondjam szerény véleményemet: Könnyebb áttekintés végett idézzük a kérdésben forgó törvényhelyet, mely igy hangzik : 165. §. «A felebbezési bíróság az elsöbiróság Ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzéssel feloldani tartozik : 1. ha az elsöbiróság nem volt szabályszerűen alakítva . Tudjuk, hogy a sommás törvény 1. és 2. §§. szerint «elsőbiróság alatt csak a kir. járásbíróság; a 125. és 12(1. §§. szerint ifelebbezési bíróság* alatt pedig kizárólag csakis a kir. törvényszék értendő ; továbbá, hogy a kir. járásbíróságnál egyes bíró,- a felebbezési bíróság pedig három tagu tanácsban határoz. Ebből kifolyólag a discussio tárgyát képezett törvényhely első betekintésre mindenesetre homályosnak és kétségesnek tűnik fel és megvallom őszintén, ilyennek tünt fel nekem is, még pedig azért, mert bajos hamarjában felfogni, hogy: mit jelentsen a törvénynek ezen rendelkezése : *ha az elsöbiróság nem volt szabályszerűen alakitva> ? Önkéntelenül is azt kérdezzük magunktól : hogyan lehet az elsöbiróságnál, a kir. járásbíróságnál, szabályszerű, avagy nem szabályszerű - a 1 ak i t ás r ó 1» szó ?, hisz ott csakis egy biró fungál, s igy «elsőbiróság alakítása- kissé legalább is szokatlan kifejezés ! Szerény véleményem szerint a törvény 107. §-ának ezen rendelkezése ; - ítéletet, és a szóbeli tárgyalás alapján más határozatot csak azon biró hozhat, ki a határozatnak alapul szolgáló tárgyaláson jelen volt>, szorosan véve nem is vonható a 165. §. 1. pontjának rendelkezése alá, olyként, hogy az ezt kimerítené, mert ez esetben a törvényhozó bizonyára nem a mostani alakjában szövegezte volna a 1(J5. §. 1. pontját, hanem a helyett ezt rendelte volna : -1. ha az ítéletet, vagy határozatot oly biró hozta, ki a határozatnak alapul szolgáló tárgyaláson jelen nem volt. (107. §.)». Ilyképen kétség merülvén fel a szóban forgó törvényhely értelmét illetőleg, kutassuk a törvényhozó célját, mi indokok vezérelték a törvényhozót arra,hogy a 1 (55. §. 1. pontjában foglalt kijelentést használta. Minden esetre figyelemre méltó indokolást képez a lfiö. §. 1. pontjának szövege mellett dr. Emmánuel Győző urnák -A Jog általam emiitett helyén olvasható érvelése, mely szerint: «a 165. §.1. pontja — miként cikkíró magát kifejezi—javarészben a felülvizsgálati eljárásé ; - mert a 208. és 213. §§. a felebbezési eljárásra vonatkozó szabályokat megfelelően rendelik alkalmazni a felülvizsgálati eljárásban is, ekként tehát a 165. §. 1. pontját, mely általános kijelentést tartalmaz, ugy kellett szövegezni, hogy az a kir. törvényszékre, mint felebbezési bíróságra is applicálható legyen ; a törvényszöveg pedig e követelménynek kétségtelenül teljesen meg is felel. Ezen érv azonban korántsem elégítheti ki a kutató elme kíváncsiságát és a biráló elme alaposságát; hisz dr Emmánuel ur is problematicus sikerűnek mondja a 165. §. 1. pontjának elhelyezését ; már pedig feltenni sem lehet a törvényhozóról, hogy pusztán egy általános kijelentés kedveért az értelmet feláldozza a szövegezésnek ; hogy a törvényhozó ilyesmire nem is gondolt, élő bizonyíték a sommás törvény 179. §., melyben fontos kivételek decretáltatnak az általános kijelentésü szakaszok rendelkezései alól. A Csi p kés Árpád ur által «A Jog- 1895. évi. 13. számának 98. lapján felhozott érvek szintén méltánylandók ; azonban szerény véleményem szerint azok sem fogadhatók elegendő indokul a vita tárgyát képező törvényhely szövege mellett ; még pedig azért, mert azok tisztán az ügyvitelt érdekelvén, a per anyagát közelebbről nem érintik s igy azoknak nem lehet oly fontosságot tulajdonítani, hogy a különben correct alakban hozott birói Ítélet feloldását a törvényhozó ily melléktekintetek miatt imperative rendelte volna. Spectator is -A Jog* 1895. évi. 8. számának 62. lapján sokkal nagyobb érdekkel óhajtja a feltett kérdésre az egyenes feleletet, sem hogy általános kijelentésekbe belenyugodnék, szerintem is helyesen azért, mert posítiv törvénynyel állunk szemben. Miként fentebb is hangsúlyoztam, a discussio tárgyává tett törvényhely valódi értelmét csak ugy fogjuk alaposan megtudni, ha a törvényhozó intentióját fogjuk ismerni. Vissza kell tehát mennünk a miniszteri törvényjavaslatra és az igazságügyi bizottság jelentésére, valamint ezek indokolására. Előre kell bocsátanom még, hogy szerény véleményem szerint szoros, tehát szervi összefüggést látok a sommás törvény 47—49. és 165. §§. közt, a melyek az igazságügyi bizottság jelentésében ugyanezen számmal jelölve fordulnak i lő, ellenben a törvényjavaslatban 42—44. és 160. §§. alatt találhatók tel. A törvényjavaslatban a 109. és 110. lapon a 160. §-hoz (törvény 165. §.) a többek közt a következő részletes indokolást is találjuk : * -A javaslat azokat az eseteket, melyekben az ügy ujabb eldöntés végett (v. ö. 165. §. utolsó előtti bekezdéséti az elsőbirósághoz visszautasítandó, jóval szűkebb körben állapítja meg, mint az eddigi jog ... A javaslat ezek folytán csak akkor engedi meg azt, hogy a felső biró az ügyet az elsőbirósághoz visszautasíthassa, ha az instantiák számának megrövidítése nélkül nem határozhatna. Ide tartoznak nevezetesen a 160. §. (törvény 165. §.j 1., 2., 4., 5., és 6. pontjaiban felsorolt esetek, a melyekben elsöbiróság valóban még élnem járt, vagy azért,.mert a bíróság, vagy azért, mert az eljárás jogilag hiányzik*. Ezen indokolás világos tartalmából kétségtelen, hogy a törvényhozó «az elsöbiróság szabályszerű alakítása* alatt «annak jogi létezését* érti; vagyis: a bíróság jogilag csak ugy és csak akkor létezik, ha az szabályszerűen van alakítva ; ha tehát az nincs szabályszerűen alakítva, akkor bíróság nincs, nem létezik, az el sem járt, nem is járhatott el az ügyben, és igy ítélete felülbírálható nem lévén, azt a felebbezési bíróság feloldani tartozik. Lássuk már most, mikor nem tekintette a törvényhozó az elsőbiróságot jogilag létezőnek? vagy: a mi ezzel identicus: mikor nem tekintette a törvényhozó az elsőbiróságot szabályszerűen alakitottnak ? A dolog természetéből ép ugy, mint a sommás törvény első címének III—V. fejezeteinek rendelkezéseiből (v. ö. főleg a 26., 35., 37., 38., 66., 82., 89., 94., 95., 102., 107. í?§.) folyik, hogy birói functiót csak birói hataTommal felruházott államhivatalnok végezhet; tehát első fokban: kir. járásbiró és kir. albiró. A sommás per teljes lebonyolításának, vagyis az egész tárgyalásnak kezdettől végig, beleértve a bizonyítás felvételét is, a biró előtt, még pedig figyelemmel a 107. §. rendelkezésére, ugyanazon tárgyaló biró előtt, kell végbemennie. Ha a per letárgyalását, vagy a szorosan vett bizonyitásfelvételt, avatatlanok, nem birói hatalommal felruházott egyének vezették: a bíróság jogilag nem létezik, az elsöbiróság nincs szabályszerűen alakítva. Sajnos, tudomásom van még volt ügyvédi praxisomból egy pár ily féle esetről; nevezetesen: láttam, hogy némely járásbíróságnál megtörtént, hogy az ügyet az aljegyző tárgyalta le; hogy a tanukat aljegyző hallgatta ki. A sommás eljárás lényege a szóbeliségben és az ezzel szorosan összefüggő közvetlenségben tükröződik vissza. Hol a biró nem szóbelileg és nem közvetlenül szerzi meg az informatiót, szóval, néma biró vezeti a tárgyalást és bonyolítja le az ügyet: ott az elsöbiróság nincs szabályszerűen alakítva. Ha a tárgyaló biró a peres fél által beszélt nyelvet nem bírja, a 47. fc;-hoz képest, tolmácsot kell alkalmaznia a 62,942/1873 lg. min. rendelet 2—4. §§-hoz képest; ezen ministeri rendeletben foglalt intézkedések be nem tartása folytán a bíróság cognitiója nem tekinthető teljesnek; miből kifolyólag a bíróság nem tekinthető jogilag létezőnek s igy nem .mondható szabályszerűen megalakitottnak. A jogilag létező bíróság és annak eljárása külkinyomatot nyer a tárgyalási jegyzőkönyvben, melynek vezetését, valamint annak tartalmát a törvény 47—49. í?tj. parancsolólag előírják. Ha az előirt lényeges alakszerűségek be nem tartattak; pl. a jegyzőkönyvből nem tűnik ki a per substratuma, azt a tárgyaló biró, vagy az alkalmazott tolmács alá nem irta, vagy a döntő és lényeges előadások, vallomások abból kihagyattak, stb. stb. az elsőbiróságot nem lehet tekinteni jogilag létezőnek, vagyis szabályszerűen megalakitottnak, mert a felső bíróság a 165. 8. bekezdése értelmében ezen lényeges momentumot nem képes hivatalból megvizsgálni és figyelembe venni. Szerény véleményem szerint igen nehéz, sőt célnélküli volna taxatíve felsorolni mindazon eseteket, a melyekben a törvényhozó az elsőbiróságotjogilag nem létezőnek, vagyis nem szabályszerűen alakitottnak tekintette; azt hiszem, hogy a felhozott esetek eléggé megvilágítják a discussio tárgyát képező törvényhely, a 165. 1. pontjának értelmét. Mindazonáltal a javaslat még egy nyomós érvéről kell megemlékeznem, melyet talán első sorban kellett volna felemlítenem. Fentebb érintettem, hogy a törvény 47, 48, 49. és 165. §§. a törvényjavaslatban 42, 43, 4 4. és Í60> §§. alatt találhatók fel. A törvény szakaszainak ide vonatkozó részei igy hangzanak : 47. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő: A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 2. a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács megnevezését ; . . . . 49. §. . . A jegyzőkönyvet aláírják: a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, valamint a felek is A javaslat vonatkozó részei ekként voltak tervezve: «42. §. A tárgyalásnál jegyőkönyvvezető alkalmaz a n d ó». A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 2. a biró és a jegyző és esetleg a tolmács megnevezését. . . . .» «44. § A jegyzőkönyvet aláírják: a biró, jegyzőkönyvezető és esetleg a tolmács, valamint a felek is. . . .> A törvényjavaslat 79., 80. lapjain a 42—44. §-hoz többek küzt a következő részletes indokolást is feltaláljuk : «.... Végre ajavaslata járásbíróság szabályszerű