A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 39. szám - A XI. magyar jogászgyülés

Márk Endre (Debrecen) bármennyire óhajtaná is, a nyugdijkérdésre vonatkozó részt nem tartja keresztülvihetőnek. A mi az ügyvédeknek a birói karba való bevitelét illeti 10 percent erejéig, ezt sem helyesli, de csak azért, mert nézete szerint az ügyvédek sorából 40 százalékot kellene venni. (Az sok! Sok!) Akkor nem kell semmi ily meghatározás,a mint különben azt Nagy Dezső dr. is ajánlotta. Pártos Béla: Tartsák szerencséjüknek a birák .. . Győry elnök: Kéri, hogy a szónok ne éljen oly kitétellel, mely valakire sértő lehet. P ár t o s kijelenti, hogy félreértették öt. Kéri a saját indítványát elfogadni. A többség Hlatky indítványát fogadta el, de Nagy dr, ama módosításával, hogy a 10 százalékos megszorítás elmarad és ugyancsak Nagynak azzal a módosításával, hogy az ügyvédségben töltött egész idó't figyelembe vegyék a nyugdíjazásnál. Sziklai Ottó, a pozsonyi ügyvédi kamara ügyésze azt kívánja, hogy a birói, ügyészi és ügyvédi kar a kir. tábla területen évzáró közös ünnepet tartson. Bár bevallja, nehezen kivihető az eszme, de mert igen impozáns dolog lenne, ha az igazságszolgáltatás tényezői évenkint egyszer találkoznának, szükségesnek tartja azt. Földes Árpád dr. azt hiszi, hogy ez a dolog kivihetetlen, különösen a vidéken. Kívánja, hogy vegyék le az indítványt a napirendről. Fölszólaltak még ebben a tárgyban: \Y i 1 h e 1 m Arnold és E n y i c k e y Gábor | Budapest). A gyűlés a négy fölszólaló módosítását elvetette és elfogadta Földei Árpád dr. indítványát, hogy a dolog levétessék a na pirendről. Nagyobb vitát keltett Pleininger Ferencnek, a pécsi ügyvédi kamara titkárának az állandó választmány megbízásából bényujtott amaz indítványa, hogy a birák, ügyészek és ügyvédek nyilvános tárgyalásokon, lehetőleg egyforma magyar ruhát viseljenek. Ez úgymond a bíráskodás tekintélyét emelné. Pártos Béla (Budapest) és Brody Lajos (Nagy-Károly) ellenezték az indítványt, míg Csongvay Lajos (M. Vásárhely) és Pólya Béla (Szolnok) határozottan kívánják, hogy a magyar ruha mellett döntsön a kongresszus. Végre 96 szóval 48 ellen kimondták, hogy «nyilvános tárgyalások alkalmával a társas bíróságok előtt a birák, ügyészek és ügyvédek az igazságszolgáltatás méltóságának megfelelő, lehetőleg egyforma m a g y a r nemzeti öltönyben jelenjenek m.eg. A következő tárgy a községi bíráskodáshoz utalt jogügyek gyors és olcsó elintézése voltHolló Lajos dr. az ügy előadója, ismertette a községi bíráskodás terén tapasztalt tűrhetetlen állapotokat, fölhívja a kongreszszus figyelmét különösen azokra a községekre, melyek mérlföldekre esnek a városoktól. Több mint 12,000 ilyen község van, s ezeknek bizony jobb, úgymond, ha apróbb dolgaikban inkább lemondanak jogukról, semhogy a költséges és fáradságos jogkereséshez folyamodjanak. (Helyeslés,) Nem terjeszkedik ki a részletekre, de azt mindenesetre hangsúlyozni kívánja, hogy helyes jogszolgáltatást csak a joghoz értő elemek nyújthatnak s azért a községek, vagy a községi körök élére jogvégzett embereket kell állítani. A megoldás kétféle a városok és községek szerint. A városokban egyszerűen felkeli hagyni azeljárás eddigi kettős voltával, de egyúttal fentétletnül szaporítani kell az egyes bíróságokat, mert most csak 362 járásbíróságunk s ezzel szemben 12,600 városunk és községünk van. Elismeri, hogy ez nagy költségekkel, jár, de kérdi, szabad-e fukarkodni egy ily égető szükségletnél, mikor mindjárt milliókat költünk, ha a hadsereg fegyverének csak egy srófját kell mással fölcserélni. (Zajos helyeslés.) Ma 12 millió ember kapja a községekben jegyzőtől és másoktól jogügyleteire az impulzust a mi aztán a pörök egész légióját szüli. Itt a baj. (Általános helyeslés) Határozati javaslata oda terjed, hogy az égető kérdés részleteibe ne menjen ugyan most bele a kongresszus, de mondja ki, hogy felismeri annak nagy fontos ágát s azt tárgyalás végett az állandó válaszmányhoz utasítja azzal, hogy tűzze ki a jövő országos gyűlés napirendjére. (Éljenzés és taps.) Zakariás János dr. brassói kamarai titkár, az ügy második előadója, hasonló előterjesztést tett, A kongresszus Holló Lajos dr. határozatai javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután Nagy Elek dr. szatmári ügyvéd az ügyvédi egyesületről terjesztette elő indítványát, mely igy szól : "Mondja ki az orsz. ügyvédgyülés. hogy az orsz. egyesület megalakítását — ezidő szerint — szükségesnek nem tartja. Ellenben az orsz. ügyvédgyülések állandósítása céljából 45 tagu állandó választmányt alakit, melyet megbiz, hogy az országos ügyvédgyülést háromévenkint összehívja. Ezt azonban rövidebb idő alatt is tegye meg, ha azt a jogszolgáltatás, vagy az ügyvédi kar érdekében kívánatosnak és a fölmerülő és megoldásra váró kérdések fontossága által megokoltnak tartaná.» Pollák Illés dr. (Budapest) annak előrebocsáiása után, hogy mindannyian egyetértenek abban, hogy orsz. egyesületre most nincs szükség, mellőzni kéri Nagy Elek dr. indítványának egyéb részeit is. Az állandó bizottságra sincs szükség, mert megmutatta a tapasztalat, hogy az ügyvédek, valahányszor baj van, a nélkül is helyükön vannak. (Általános helyeslés.) A kongresszus Pollák Illés dr. fölszólalása értelmében határozott s az előadó indítványa első részének elfogadása mellett a második részt elvetette. Következett a napirend utolsó tárgya a választás. A husz tagu állandó választmányba tíz fővárosi és tiz vidéki tagot választottak. Budapesti tagok lettek: Györy Elek, Hódossy Imre Liedemann Károly dr., Burián Béla dr., Nagy Dezső dr., Nóvák Sándor dr., Kelemen Gyula dr., R o b i t s e k József dr., Somogyi Miksa dr., Szohner Lajos dr., ; vidéki tagok figyelemmel a kamarákra : Rózsa Izsó dr., H 1 a t k y Endre, M ol e c Dani, Nagy Elek, P aukovic s Andor, Szt e h 1 o János, S z u 1 ó György, S t a s s i k Ferenc, V é r t e s s y József, Zakariás János dr. Ezzel befejeztetvén a tanácskozás, Győri Elek elnök köszszönetet mondott az előadóknak, alelnök-társaiknak és ajegyzők| nek, majd meghívta a vidéki kartársakat a budapesti ügyvédek palotájának holnapi fölavató ünnepére. H 1 a t k i Endre indítványára Győri Eleknek is köszönetet szavaztak s ezzel a kongresszus véget ért. A XI. magyar jogászgyülés. F. hó 21-én kezdődött a XI. magyar jogászgyülés, mely a ! jogászvilág számos kitűnőségeinek jelenlétében az ügyvédi kamara nagy dísztermében tartatott. A gyűlést Győry Elek, az ügyvédi kamara elnöke nyitotta meg néhány lelkes szóval, a melyet az elnök és alelnök választása követett. Elnöknek egyhangúlag Győry Eleket, alelnöknek Székács Ferenc curiai birót választották. A megtisztelő bizalomért Győry mondott köszönetet, j Egyúttal kiemelte a jogászgyülés fontosságát. Nincs veszedelme. sebb a jogélet fejlődésére, mint a rokontényezőknek egymástól való elzárkózása. Azt az érintkezési pontot, a melyet a jogászi gyűlés ád, elhanyagolni, bűn volna nem csupán a jogászság, I hanem hazánk egyéb fontos érdekeivel szemben is. Kiemelvén | a jogászeszme és a jogérzet terjedésének fontosságát, a gyűlést | megnyitja. Miután még Székács Ferenc is köszönetet mondott megl választatásáért, Győry indítványára a gyűlés a következő táviratott intézte ő felségéhez: «A tizenegyedik magyar jogászgyülés hazánk ezredéves fennállása ünnepén összegyülekezve, legmélyebb hódolattal siet ő császári és apostoli királyi felsége iránti törhetetlen hűségének és legbensőbb ragaszkodásának lelkes megnyilatkozását legmagasabb trónja zsámolyára letenni, buzgó fohászszal a Mindenhatóhoz, hogy ő felségét óvja, áldja és tartsa meg hazánk boldogságára és dicsőségére. A Xl-ik magyar jogászgyülés nevében Győry Elek elnök.* Ezután az állandó bizottság jelentése került felolvasásra, melyből a következőket közöljük : Hét év telt el a legutóbbi jogászgyülés óta, midőn ezen időszakra vonatkozólag előterjesztettük a hazai jogélet nevezetesebb mozzanatairól jelentésünket, lehetetlen meg nem emlékeznünk arról, hogy a legutóbbi jogászgyülésen megválasztott állandó bizottság köréből a hazai jogéletnek hosszú időn át oly jeles munkásai hiányoznak, mint dr. Apáthy István, a legutóbbi jogászgyülés elnöke, dr. Vajkay Károly, dr. Samarjay Károly, Battlay Imre és Kövi Tivadar. Kidőltek sorainkból, mert sírba hanyatlottak. A legutóbbi jogászgyülés óta lefolyt hét év alatt mintha visszhangra talált volna a jogászgyüléseknek a késlekedés, határozottság hiánya, félrendszabályok s a gyökeres reformok elodázása miatt oly gyakran emelt panasza, a korábbi időszakhoz képest a jogi élet nyilvánulások terén élénkebb tevékenység, törvényelőkészités és szervezésnél, törvényalkotásnál s az életbe átvitelnél, élénkebb tevékenység, a valódi reformokra való határozottabb törekvés mutatkozik. Hozatott több mélyreható változásokkal járó törvény, melyek hosszú idők mulasztásának pótlására voltak hivatva. A lefolyt időszakban kifejtett nagyobb tevékenység, a közéletnek ezzel járó hullámzása, a szervezéssel kapcsolatos nagy mozgalom, az uj szabályok, s intézményeknek életbe való átvitelével összefüggő s a jogászság minden oldalú közreműködését nagy mértékben igénybevevő munka oka egyszersmind annak, hogy ily hosszú idő telt el, mire újra felveheti munkálkodását a magyar jogászgyülés. De ha nem gyülekezhettünk is össze ennyi időn át, azért teljes joggal elmondhatjuk, hogy a magyar jogászgyülés a hazai jogreform terén munkált ezen idő alatt is, nemcsak azért, mert számos buzgó tagja kivette belőle a maga részét, nemcsak azért, mert ezek között első helyen áll az a férfiú, ki ezen időszak nagyrészében, az igazságügyi kormányt vezette, hanem tőleg azért, mert működött, és hatott a magyar jogászgyülésnek szelleme. Ezután megfelelő megjegyzések kíséretében ismerteti a jelentés az ezen hét év alatt hozott törvényeket. «Ha ezekután — mondja a jelentés — jogi életünk azon mozzanataira tekintünk, melyek a magyar jogászközönségnek már a jogászgyülési állandó bizottságok korábbi jelentéseiben is örömmel kiemelt irodalmi, egyesületi, testületi és társadalmi működésére vonatkoznak, a lefolyt időszak a pezsgő élet hasznos tevékenységének örvendetes képét tárja elénk. Jogi irodalmunk folytonos fejlődésben van. '