A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 38. szám - Igazságügyi mizériák!

Tizenötödik évfolyam. Szerkesztőség: ., Rudolf-rakpart B. sz. 38. szam. Budapest, szeptember 20. Kiadóhivatal: V., Kudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) amur u IGUZSÍCÜGT ÉRDEKEINEK KÉPTISELETÉRB I ÍAGM ÜGHÉM, BÍRÓI, OGÍBSZI t KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve : Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél t _ 3 « — « Egész « _ 6 « — • Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen posta utalványnyal küldendők. TARTALOM: Igazságügyi mizériák! Irta : Doctor utriusque j u r i s. — A biztosítási ügynökök. Irta : dr. K o m 1 ó s Ágost, budapesti ügyvéd. — Ázsiai állapotok. Belföld. |A bűnvádi eljárási szabályzat a képviselőházban.j — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy.1 Irta: dr. Schischmanov St. Milán a polgári legtöbb semmitószék alelnöke Szófiában.i — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára — Kelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-ből (Csődök. — Pályázatok.) Igazságügyi mizériák ! Csodálatos jelenség az igazságszolgáltatás terén, hogy apró fogyatkozások, melyek minden szakember előtt ismeretesek, hosszú időn keresztül sem nyernek orvoslást, dacára, hogy ezen jelentéktelennek látszó fogyatkozások — nem tekintve azt, hogy folytonosságukban hatékonyabbakká lesznek — nem ritkán nagy bajoknak válnak szülő okáivá. Az orvoslás elmulasztásának okát részben a magyar ember természetében bennrejlő <>nem bánomságban» vélem felfedezni, a mely illdolentia hozza magával, hogy inkább tűrjük a megszokott régi rosszat, semhogy egy a célnak megfelelő, de uj intézkedéssel a rosz kiküszöbölésére szánnók el magunkat, különösen, ha ez az uj intézkedés bármily csekély költségbe is belekerül. Jórészt ezen utóbbi körülmény, — vagyis a minden áron való költségkímélés — a mely azonban nem egyéb krajcáros, tehát rosszul alkalmazott gazdálkodásnál, bénít meg minden haladást és üdvös ujitást az igazságszolgáltatás terén. Ezen krajcáros gazdálkodás folyománya, hogy minden igazságügyi hatóságnak a főnöke, legyen az táblai elnök, főügyész, törvényszéki elnök, járásbiró vagy ügyész, egyebeken kívül azzal is akar érdemeket szerezni, hogy a már talán esztendők előtt megállapított, tehát a megváltozott viszo nyoknak már rég meg nem felelő költség előirányzaton ne bolygasson és ne alkalmatlankodjék a magas igazságügyi kormánynál oly felterjesztésekkel, melyek értelmében régen létező és általánosan érzett hiányok kiküszöbölésére valami pénzáldozat volna hozandó. Számos ily, a krajcáros gazdálkodásról tanúskodó jelenségre utalhatnék, így többek között a személyzetnek, még pedig ügy a bírói, mint a kezelő és szolgaszemélyzetnek legtöbb helyen elégtelen, a helyiségek, felszerelések gyarló voltára, de ez alkalommal csak egy intézménynyel és ennek kirívó fogyatkozásaival kívánok foglalkozni. Ezen intézmény az u. n. soros vizsgáló bírói intézmény. Tudtommal ezen intézmény csak a fővárosban, a budapesti kir. büntető törvényszéknél van meghonosirva és abból áll, hogy a kinevezett öt vizsgálóbíró (törvényszéki biró) felügyelete alatt, körülbelül 13 albiró. 8 jegyző. 1—2 aljegyző, felváltva, mindegyik 24 óráig, egyik nap déli 12 órájától másnap déli 12 óráig «soros» ; vagyis, hogy ezen 24 órán belül minden percben akár nappal, akár éjjel készenlétben kell lennie, hogy oly esetben, ha a fő- és székvárosi államrendőrség szükségesnek látja a vizsgálóbiró meghívását, a helyszínén megjelenhessen. A rendőrséggel ugyanis a soros vizsgálóbirák lajstroma, melyben fel van tüntetve a beosztott soros vizsgálóbirák neve. állása, magánlakása és azon nap, melyre az illető be van osztva, mindig közöltetik. Meg kell jegyeznem, hogy tudtommal sehol, sem a büntető bíróságokra, sem a rendőrsége vonatkozó törvényekben és rendeletekben körvonalazva sincsenek azon irányelvek, melyek szerint ugy a bírói, mint a rendőri közegeknek ily esetben eljárniok kell. ugy. hogy egyik és másik is teljesen egyéni belátása szerint jár el. Igaz, hogy taxatíve elősorolni azon eseteket, mikor hívjon a rendőrség soros vizsgálóbírót, lehetetlen, de szerény nézetem szerint, hogy a «soros» vizsgálóbírói intézmény céljának megfeleljen, minden esetre szükséges volna megjelölni legalább az Lapunk mai száma irányelveket, melyek tájékozásul szolgáiba'nának az illető közegeknek, mert a jelenleg dívó gyakorlat szerint a rendőrség igen gyakran hívja a vizsgálóbírót oly esetekben, a melyekben vizsgálóbíróra semmi szükség, másrészt a soros vizsgálóbiró gyakran nem szorítkozik az u. n. «soros» vizsgálóbírói teendőkre, hanem oly előnyomozati teendőket is végez, melyek a rendőrség — figyelembe véve különösen, hogy a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrségről, tehát egy jól szervezett intézményről van szó — feladatát képezik és melyeket a rendőrség, minthogy a nyomozat megejtésére szükséges szervezettel (apparátussal) el van látva, a dolog természete szerint jobban végezhet. A «soros» vizsgálóbiró feladatát ugyanis nézetem szerint más nem képezheti, mint a legsürgősebb és később nem pótolható intézkedések megtétele ; elég ha a tényálladék felvételére szorítkozik, s a létező állapot változatlan fentartására ügyel, esetleg a bűntett elkövetésének súlyos gyanújával terhelt egyének letartóztatására és az u. n. bűnjelek lefoglalására a rendőrséget utasítja, végül az életveszélyes sérülteket kihallgatja. De hiszen cikkem feliratát «igazságügyi miseriák» képezi és én ugylátszik a tárgytól eltérve, theoretikus fejtegetésekbe bocsátkozom és mindenről, csak nem a fentebb jelzett fogyatkozásokról beszélek. A szembeötlő és a praxisban mutatkozó fogyatkozásairól a «soros» vizsgálóbiró intézménynek nem feledkeztem meg. azokat az alábbiakban ismertetem, szükségesnek találtam azonban egy pár szót az intézmény lényegének megérthetése végett előrebocsátani. Hogy van nálunk az u. n. «soros» vizsgálóbírói intézmény szervezve ? Felelet: — eltekintve a fentebb jelzett és 24 órára terjedő beosztástól — «sehogy». Nincs sehol megmondva, hol töltse a soros vizsgálóbiró — a hivatalos órák eltelte után — az «inspektiós» órákat, otthon lesse-e a rendőrség esetleges értesítését, avagy eltávozhatik hazulról, tudatva a rendőrséggel mindig a hollétét. E részben utasításnak hiánya utóvégre valami nagyobb bajnak okozója ritkán lehet, mert mindegyik «soros» vizsgálóbírót kötelességérzete, józan esze arra fogja sarkalni, hogy inspekciósságának ideje alatt oly helyen tartózkodjék, a hol a rendőrség kiküldötte őt könnyen megtalálhatja, de nagyobb baj az, hogy az a «soros» vizsgálóbiró minden segédeszköz hiányában van, nem áll rendelkezéséie jegyzőkönyvvezető, szolga, kézi pénztár, egyenruha, bérkocsi, de sőt egy oly jelvény sem, a melyről kiléte azonnal felismerhetővé lenne. Mi ennek a következménye a gyakorlatban ? Erre azt felelhetem, hogy sok mindenféle, de semmi olyan, a mi a bírói állás tekintélyének emelésére alkalmas volna. Egy példa hosszas fejtegetésnél jobban megvilágitja a dolgot. A rendőrség a vonatkozó nyomozati ügyiratoknak küldönce (közrendőr) utján való átküldése mellett közli a délutáni órákban, — tehát a hivatalos órák elteltével, a magánlakásán időző H. soros vizsgálóbírónak — hogy Y. egy verekedés alkalmával megszuratott, sérülése életveszélyes, vizsgálóbiró kihallgatása mutatkozik szükségesnek. Y. sérült mondjuk a Szent László kórházba szállíttatott. A soros vizsgálóbiró ekkor elindul egyedül — mert az értesítést mint már emiitettem magánlakásán kapta és így semmiféle hivatalos közeg felett sem rendelkezik -— a kérdéses kórház felé. Erre azt mondhatná valaki, hisz a dolog igen egyszerű, a soros vizsgálóbiró beül egy kocsiba és elhajtat a megjelölt helyre. De nem oda Buda. A legtöbb esetben nagyon is megfogja gondolni a soros vizsgálóbiró a bérkocsi igénybevételét. Ugyan miért ? kérdené valaki, hiszen ha valahol ugy itt van indokolva, a «periculum in mora» elvénél fogva, hogy azon közlekedési eszközt vegye igénybe, melylyel leggyorsabban jut kiküldetése színhelyére. De a gyakorlatban a dolog nem így áll. hanem a legtöbb esetben tartozik a vizsgálóbiró a létező olcsóbb közlekedési eszközöket: helyi hajót, közúti vaspályát — ha a kérdéses I 2 oldalra terjed.