A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 32. szám - Az ügyvédjelölt felmondási ideje. Kérdés

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 32. számához. Köztörvényi ügyekben Házassági kötelék felbontása ill. felbontó ítélet hatályának kiterjesztése iránti perben, ha a tárgyaláson sem felperes, sem annak törvényesen megidézett képviselője meg nem jelent, ítélet nem hozható, hanem az iratok irattarba teendők. A debreceni kir. törvényszék. (1895. évi november hó 9-én 17,640. sz. a.) Lazányi Béla ügyvéd által képviselt F. Ilona felperesnek M. Kálmán alperes ellen házassági kötelék felbontása s illetve felbontó hatályának kiterjesztése iránti rendes perében következő Ítéletet hozott: A M. Kálmán és F Ilona között fenállott házassági köteléket M. Kálmánra nézve felbontó 11.447;189i. P. sz. első 5,114/1894. P. sz. másod és 9,597/1894. P. sz. harmadfokú bírósági ítéleteknek hatálya jelenlegi felperes F. Ilonára nézve is kiterjesztetik és neki az ujabb házasságra való lépés megengedtetik. A házassági s 1892. évi május hó 11-én a debreczeni ev. ref. egyház községben létrejött köteléknek felperesre történt felbontása, az ítélet jogerőre emelkedése után az illető esketési anyakönyvben feljegyeztetni rendeltetik stb. Indokok: A peres felek között előzőleg folyamatban volt jelen perhez II. 193 332 irattári szám alatt csatolt per adatai szerint peres feleknek állandó és utolsó együtt lakása, valamint alperesnek jelenlegi lakása is Debrecenben lévén e per az 1868. évi LIX. t.-c. 36. §-a alapján e kir. törvényszék, mint illetékes bíróság által volt elbírálandó! Az érdemben: A peres felek között előzött lefoly II. 193 332. irattári számra való per szerint a házassági kötelék akkori felperes, jelenleg pedig felperes M. Kálmánra nézve jogerős birói ítélettel már felbontva lévén ezen ítéletnek hatályát az 1894. évi XXXI. t.-c. 142. §-a értelmében F. Ilona felperesre nézve is kiterjesztetni s annak folyamányaként neki az ujabb és más házasságra lépést megengedni kellett. Vagyon kérdés fel nem merülvén intézkedés szüksége fenn nem forog stb. A debreceni kir. itélö tábla. | 1896. évi január hó 15-én 29. sz. a.i A kir. törvényszéknek hivatalból megvizsgált az a része, mely szerint a házasság felbontását tárgyazó alapperbeli 11,447 1894 P. számú első. az 5,114/1894 P. számú második és a 9.597 1894 harmadfokú bírósági Ítélet hatálya, a F. Ilonára is kiterjesztetett és az uj házasságra való lépés ennek is megengedtetett, megfelelő indokainál fogva helybenhagyatik, annak többi része érintetlenül marad stb. A magyar királyi Curia. (1896. évi május hó 19-én 447. sz. a.) Mindkét alsóbiróság Ítélete hivatalból megsemmisíttetik s a kereset irattárba helyeztetni rendeltetik. Indokok: Habár oly esetben midőn a házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. hatályba lépése előtt csak az egyik félre nézve bontatott fel, a másik fél az idézett t.-cikk 142. §-a alapján kérheti, hogy a felbontó Ítélet hatálya reá is kiterjesztessék, s ily esetben a feleknek, a vagyonjogi és gyermektartási kérdésekre nézve történt meghallgatása után, a felbontó Ítélet hatálya a másik félre is kiterjesztendő, tekintve mégis, hogy a törvénykezési rendtartás általános szabályai szerint a kereset érdeme felperes javára az esetben el nem dönthető, ha felperes a kereset folytán kitűzött tárgyalásra — törvényszerű idéztetése dacára meg nem jelent; tekintve továbbá, hogy az idézett törvény az iránt külön nem rendelkezik, hogy a felbontó Ítélet hatályának kiterjesztésére irányuló kereset folytán, az eljárás hivatalból akkor is folytatandó, ha felperes a tárgyalásra meg nem jelent, tekintve végre, hogy a házasság felbontását tárgyazó perek jogi természetéből származtatható okok arra nézve fenn nem forognak, hogy ily keresetek eldöntésénél az átalános szabályoktól eltérő eljárás iránt uj gyakorlat keletkezzék, az 1895. évi november hó 7-én felvett jegyzőkönyvből pedig az tűnik ki, hogy erre a tárgyalásra sem a felperes, sem annak képviselője az utóbbinak törvényes idéztetése dacára még nem s igy az elsőfokú bíróságok lényeges eljárási szabályt sértettek meg azzal, hogy a kereset folytán az ügyet a felperes javára érdemileg eldöntötte, az 1881. évi 59. t.-cikk 39. §-a aj pontja alapján mindkét alsóbiróság Ítéletét hivatalból megsemmisíteni s a kereset irattárba helyezését elrendelni kellett. Ha az örökösök hagyatéki adósság megfizetésében az örökség erejéig marasztaltatnak, a marasztaló Ítéletben a kérdéses örökség misége és mennyisége is meghatározandó, mert ez a kérdés nem a végrehajtás során, hanem itéletileg levén megoldandó, az átvett örökség meghatározása nélkül hozott ítéletben kimondott marasztalás alapján a végrehajtás nem rendelhető el. (Á pécsi kir. tábla 1896. május 28-án 1,692 sz.) Budapest, 1896 augusztus hó 9. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A vaspálya a keresk. törv. 425 §-ának 4. pontjában foglalt rendelkezés alapján kikötheti, hogy oly áruknál, melyek sajátszerű természetüknél fogva a törés veszélyének vannak kitéve, az ebből eredő károkért felelősséget nem vállal, a mely felelősség a kikötött mentesség daczára csak akkor terheli a törvény erejénél fogva a vaspályát, ha a kár a vállalatnak vagy embereinek vétkessége által okoztatott. A nagyváradi városi kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság br. Gyémánt Jenő ügyvéd által képviselt W. Emil és Társa felperesnek Fi ezek Lajos és dr. Bartsch Gusztáv ügyvédek által képviselt magy. kir. államvasutak alperes ellen 3li frt 74 kr. tőke és jár. iránti sommás perében következőleg itélt: Ha felperes czég W. Emil czégtárs személyében ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 nap alatt esküre jelentkezik és pótesküt tesz arra, hogy a kereset alapját képező, a Cj alatti számlában 501, 502 és 507 folyó számok alatt felvett és az A) alatti fuvarlevélben hason jelszámok alatt Nagyváradról Hódmezővásárhelyre továbbítás végett a nagyváradi vasúti állomáson feladott kosár üvegek közt az első kettő törköly, az utolsó pedig baraczk pálinkát és pedig a számla és fuvarlevélben kitett mennyiségben és értékben tartalmazott; ez esetben a kir. járásbíróság alperest felperes javára a kereseti 36 frt 74 kr. körösszeg mint töke annak kamatai stb. megfizetésében marasztalja. Eskü nem tétel esetére a kir. járásbíróság felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetileg az A) alatti fuvarlevél mellett Nagyváradról Hódmezővásárhelyre továbbítás végett a nagyváradi vasúti állomáson feladott, vissza azonban eltörve érkezett két kosár üveg és annak kifolyt törkölypálinka értékét és 1 kosár üveg és ennek elfolyt baraczkpálinka értékét együtt 36 frt 74 krt mint kárösszeget követeli a fuvarozást teljesített magy. kir. államvasutaktól. A kereset ellenében alperes a fuvarozás tényét e közben a kosár-üvegek szállítmánynak eltörését s felperes részére már eltörve kézbesítését kétségbe nem vonta, hanem a szállított áruk kereseti minőségét, mennyiségét és árát, valamint azt, hogy a károsodás a vasúti alkalmazottak gondatlansága vagy a hiányos kezelés miatt állott volna elő, — megtagadta és a kosár-üvegek megsemmisülése okául, az ezek tartalma megtagadását állítja. Ezen kereset és a tárgyalás adataiból merített tényállás mellett, miután alperes tagadásával szemben a felperes üzletében alkalmazott, ezen perben azonban érdekeltnek nem bizonyult pinczemester L. Sámuel tanuként kihallgatva a szállított, a fuvarozás közben azonban megsemmisült áruk minőségét, mennyiségét és keresetileg követelt értékét bizonyította a tanú ezen felbizonyitékot nyújtott vallomásához a saját tényében forgó felperes részére a bejelentett czégtárs személyében a póteskü a prts. 236 §-a értelmében megítélendő és ez esetben mivel a szakértők kivett véleménye kizárta, hogy a szállított 40°—50° magas pálinka megfagyás által semmisült volna meg s ezt az együtt fuvarozott hason pálinka tartalma kosár-üvegeknek épen visszaérkezése is megerősitette és mivel alperes vasúttársaság a kereskedelmi törvény 425. §-a értelmében jogosultsága mellett ki nem kötötte a szállított árukra nézve, hogy azoknak a begöngyölés hiányából, vagy ennek hiányos minőségével járó károsodásáért a felelősséget el nem vállalja, ezen mulasztás folytán a fuvarozás közben tényleg bekövetkezett kárérti felelőség a törvény rendelkezésével szemben figyelembe külömben sem jöhetett üzleti szabályoktól eltekintve, feltétlen terhelvén a kereseti kérelem szerint marasztalandó s illetőleg a felperesnek itélt póteskü le nem tétele esetében a károsodás mérvének teljes bizonyíték erejüleg nem igazolása folytán a kereset elutasítandó volt. stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1895, évi február hó 7-én 3557. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Az üzletszabályzatnak 2) alatt bemutatott kivonata oly kikötést, mely a keresk. törv. 425 §-ában engedett jogosultság határain tul terjedne, nem tartalmazván, a kir. Ítélőtábla az elsőbiróságnak azt a kijelentését, hogy a 2) alattiban foglalt kikötés a keresk. törv. rendelkezéseivel ellentétben áll, magáévá nem teszi ugyan, mégis helybenhagyja az elsöbiróság ítéletét annak egyéb helyes indokánál fogva és azért, mert az elemi kártól (vis major) eltekintve, abban az esetben, midőn sem a feladót nem terheli az áru begöngyölése körül mulasztás, sem a fuvarozás az áru minősége a keresk. törv. 425 §-ában engedett kikötés alapján a felelőség alól nem mentesiti, az ellenkező bebizonyításáig az a vélelem áll fenn, hogy a károsodás a fuvarozónak vagy alkalmazottjainak cselekedete, vagy mulasztása folytán