A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 28. szám - Igazságügyi palota Esztergomban

112 A JOG A debreceni ügyvédi kamara (189li febr. 17. 149. sz. a.) U. Imre azon kérelmével, hogy az ügyvédek uévjegyzékébe H. Nánás székhelylyel felvétessék, elutasittatik stb. Indokok: Ámbár folyamodó felvétel iránti kérvényéhez csatolt oklevelekkel igazolta is, hogy ugy a köz- mint a váltóügyvédi vizsgákat annak idején letette, felvétel iránti kérelmével ennek dacára elutasítandó volt; mert Hajdú vármegye alispánja által ezen választmány megkeresése folytán áttett iratokból kitetszöleg a tolyamodónak mint volt megyei pénztárnoknak nyugdíjaztatása azon okból történt, mert hivatalának tovább vitelére képtelennek találtatott, ezenfelül mert folyamodó mint volt pénztárnok ellen nyugdíjaztatását megelőzőleg az általa kezelt pénztárakban talált hiányok és egyébb rendellenességek miatt a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat tartatván, ezen vizsgálat során ellene olyan jelenségek merültek fel, melyek az ügyvédnél feltétlenül megkívántató megbízhatóságot kétségessé teszik. Miután pedig az ügyvédi kamara választmánya a felvételnél nem csupán a folyamodó jogosultságát, hanem egyszersmind a társadalmi és erkölcsi szempontokat is vizsgálja, folyamodót a fenti okokból kérelmével elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia (1896 ápr. 30. 1,670. sz. a.) a kamara választmányának határozata megváltoztattatik és folyamodó ügyvéd az ügyvédek lajstromába felvétetni rendeltetik. I nd okok; Folyamodó az 1874: 34. t.-c. 2. szakaszában előirt kellékeknek megfelel és ellene azon körülmények sem forognak fenn, melyek őt a felvételtől az idézett t.-c. 3. §. rendelkezései szerint kizárnák, ilyenek a beszerzett fegyelmi ügyiratból nem tűnnek ki, mivel ezen iratok szerint a folyamodó ellen elrendelt előzetes vizsgálat beszüntettetett; ellene tehát fegyelmi eljárás sem tétetett folyamatba; a nyugdíjaztatás iránti kérvényhez csatolt orvosi bizonyítvány szerint pedig, hogy folyamodó munkaképessége milyen volt, arra a felvétel kérdésénél kiterjeszkedni nem lehet, mivel az idézett 34. t.-c. ily irányú intézkedést e tekintetben nem tartalmaz. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha a nyomás gazdálkodásban résztvevő birtokosság szervezési szabályokat nem alkot, ügyvitelét birtokossági tanácsra nem bizhatja. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 14,204. sz. határozata.) A községi közmunka leszolgálásánál a hármas és négyes fogatok csak kettes fogainak tekintendők. A kötelezettség akként rovandó le, hogy minden igavonó két-két napot dolgozzék le. (A m. kir. kereskedelm minister 1896. évi 14,655. sz. határozata.) Alsóbb osztálya közutaknak magasabb osztálya közutak közé történő beosztásánál a közút mindennemű magánjogi természetű korlátozás nélkül veendő, illetve adandó át. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 14,798. sz. határozata.) Az egyénenként kiosztott s önkétit közösben hagyott legelő használatára az érdekelt birtokosságnak nem szervezési szabályokat, hanem legeltetési társulati alapszabályokat kell alkotni. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 78,449. sz. határozata.^) A baromfiak által okozott károk bármily mérvű elszaporodása nem képez elég nyomós okot arra nézve, hogy a mezőöröknek puskával való ellátása engedélyezhető legyen. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 78.689. számú határozata.) Magyar állampolgár külföldön kötött házassága nem érvénytelen azért, mert előzetesen Magyarországon kihirdetve non volt. Ezen mulasztás azonban büntetés alá esik. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március hó 11-én 11,977. sz. határozata.) A házasság megszűntnek nem tekinthető, mig bíróilag felbontva vagy érvénytelenné nyilvánítva, a vagy a házastárs halála bebizonyítva nincs. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március hó 18-án 23,916. sz. alatt kelt határozata.) Magyar állampolgárnak az anyakönyvi törvény hatályának területén kívül történt születését, ha az a születés helyén nem anvakönyvveztetett. külföldi anyakönyvi kivonat hiányában is be lehet jegyezni a hazai állami születési anyakönyvbe. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március hó 19-én 23,915. sz. a. hozott határozata.) A haradó elemi csapás eseteben azon naptol.kezdve trando le, a mely napon az adótárgy létezni megszűnt (A m. kir. pénzügyministernek 1895. évi 89,652. sz. a. kelt határozata.) Töltések, melyek a vizet természetes lefolyásában gátolják nem egészben, hanem csak azon részükön képezik eltávolítás tárgyát, a mely részükben a vízfolyást tényleg föltartják. A vámmentesség élvezete, az élvezet jog alapjának k imutatása nélkül, a vámmentesség iránti jos? megszerzésére elegendő alapul nem szolgálhat. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 67,443. sz. határozata.) Az lbU. évi XII. t.-c. 2. és 6. §-a alá eső birtokosságok, ha ügyeik vitelével a községi elöljáróságot bízzak meg, szervezési szabályok alkotására nem kötelezhetők, de ha önszántukból ilyeneket alkotnak, ebben nem korlátozhatók. (A m kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 98,627. sz. határozata.) Vicinális közutak szakaszai irányának megváltoztatásánál az 1890. évi 1. t.-c. 55—57. §-aiban foglalt határozmanyok követendők. Az érdekeltség és hozzájárulás aránya ily esetben is az összes érdekeltek meghívása mellett megtartott helyszíni tárgyalás eredménye alapján állapitható meg. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 10,710. sz. határozata.) Mellékcsatornák nem engedélyezhetők hosszabb időtartamra, mint az a csatorna, melybe ezen mellékcsatornák torkolnak. I alamely vasút érdekében gyakorolt vízhasználat azon címen, mert az ily vízhasználatoknak az átmeneti intézkedések alapján köteles bejelentése nem követeltetett, fennállás jogalapjának bizonyítása alól mentesül. Közigazgatási ügyekben mások folyamodványának pénzért való megszerkesztése a zugirászát vétségét állapítja meg, illetőleg ily esetekben az iratok a közigazgatási bizottság részéről a bírósághoz átteendök. Ha oly feleknek, kik polgári házasságot nem kötöttek, egyházi összeadása az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történt, ez a körülmény a lelkész büntethetőségét kizárja ugyan, azonban az egyházi kötés házasságnak ezen esetben sem tekinthető. (A m. kir. belügyminister 1895. évi ápril 8-án 28,363. sz. a. kelt határozata.) A községi mezööi tartási költségekhez való járulás oly különleges érdekeltségi közterhet képez, melyre az 1886. évi XXII. t.-c. 138. %-ában a tiszti fizetésekre, illetve nyugdijakra nézve adott kedvezmény ki nem terjeszthető. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 3,573. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Krecsevics Milos e. Zimony, újvidéki tszék, bej. aug. 28., félsz, szept. 24., csb. Rehák Ferenc, tmg. dr. Ballá Emil. — Kozák Mária és Malinszki József e. Nyitra. nyitrai tszék, bej. jul 31., félsz, aug. 31., csb. Néveri Ignácz, tmg. dr. Ozoray József. — Polacsek Soma e. Hatvan, egri tszék. bej. aug. 22., félsz, szept. 18., csb. dr. Miskovics Flóris, tmg. dr. Lakner Aladár. — Ifj. Szteriády Sándor e. Büd.-SztMihály, nyíregyházai tszék. bej. aug. 27., félsz, szept. 25., csb. Palatie Lajos, tmg. Bagdy Imre — Busnyák Mátyás e. Felső-Lehota. besztercebányai tszék, bej. aug. 4.. félsz. aug. 24., csb. Traeger Zsigmond, tmg. dr. Zibrin Mihály — M. Sonnenwald e. Perlak, nagykanizsai tszék. bej. szept. L, félsz, szept. 28., csb. Gózony Sándor, tmg. Grész Alajos. — «£széki alsó városi takarékpénztar és zálogintézet» e. Eszék, eszéki tszék, bej. okt. 15., félsz. okt. 22., csödvagyon képv. és időközi gondnok dr. Spicer Hugo. — Sommer József e. Nagy-Kanizsa, nagykanizsai tszék, bej. szept. 1., félsz, szept. 28., csb. Kovács Károly, tmg. dr. Tripammer Rezső. — Lucziánovits F. és társa e. Mitrovica, mitrovicai tszék. bej. aug. 3., félsz. —, csödvagyon képv. és időközi gondnok dr. Kucelics Ferenc. — Szeretin Károlyné e. Zsombolya, nagy-kikindai tszék, bej. aug. 18., félsz. aug. 29. csb. Kovács Gusztáv, tmg. dr. Gémesi Imre. — Hábel Károly e. Nagylak, szegedi tszék, bej. aug. 22.. félsz, szept. 19., csb. dr. Kecskeméti Dániel, tmg. dr. Buck Adolf. — Zauker S. e. Temesvár, temesvári tszék, bej. aug. 25., félsz. aug. 31., csb. Kirvay Döme, tmg. dr. Niamesny Gyula. Pályazatok: A zólyomi járásbíróságnál, járásbirói áll július 19-ig. — A székesfehérvári kir. tszéknél két aljegyzői áll július 19-ig. — A budapesti IV. ker. járásbíróságnál albirói áll július 22-ig.