A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 28. szám - Igazságügyi palota Esztergomban

A JOG 215 mennyiben egyes jogászgyülésnek valamely vidéki városban leendő megtartását határozná el, ez esetben ugyancsak az állandó bizottság alakítja meg ezen városban a helyi bizottságot — mint saját közegét — és ezt a mutatkozó szükséghez képest a 3. §. értelmében a tagdijak beszedésével és az igazolványok kiszolgáltatásával időlegesen megbízhatja. Ha ezen indítványom elfogadtatnék, akkor még az ügyrend III. részének 24. §-hoz következő pótlást indítványozom, és ajánlom elfogadásra: • A mennyiben a Jogászgyülés valamely vidéki városban tartatnék meg, az állandó bizottság az abbeli intézkedésekkel, részben vagy egészben, az általa ezen városban alakított helyi bizottságot bizhatja meg.» Kelt Budapesten, 1896. évi február 15. Az állandó bizottság az indítványt pártolólag terjeszti a jogászgyülés elé. Az ügyvédi gyűlés, mint értesülünk, szeptember 18. és 19-ére kitüzetve lett. A szegedi jogász-egylet június hó 21-én tartotta meg évi közgyűlését. Az évi jelentés felolvasása után elfogadtatott a pénztárnok által előterjesztett költségvetés. A tagdijak évi 4 frtban állapíttattak meg a Szegeden lakó rendes tagok után, a vidéki tagok 2 frt. ügyvédjelöltek és joggyakornokok pedig 1 frt. évi dijat fizetnek. Ezek után a könyvtárnok olvasta fel a jelentést. Majd a tisztújítás ejtetett meg a következő eredménynyel : Elnök Muskó Sándor curiai bírói, törvényszéki elnök ; alelnök : dr. Rósa Izsó: titkár : dr. R e i n e r Mór ; ügyész: dr. V é g m a n n Ferencz; pénztárnok: dr. Nyilassy Pál; könyvtárnok: R e i n i n g e r Jakab. Választmányi tagok: Abafi Aurél, kir. közjegyző, Batta János kir. törvényszéki bíró, dr. Ivankovics Sándor tiszti főügyész, dr. Eázár György h. polgármester, dr. Magyar János, ügyvéd Salamon Zsigmond kir. táblai bíró, Széli Ákos kir. közjegyző, dr. Ujj József ügyvéd. Sérelem. * Ügyvédi felelősség. Risum teneatis amici! . . Eegyünk komolyak, hisz a tárgy, miről írni akarok, nagyon is komoly! Felelősség a magunk s felelősség a mások cselekedeteiért. ... Az ügyvédi rendtartás 63. §-a rendeli: «A helyettes ügyvédnek minden cselekményeiért a helyettesítő felelős stb.» t.n eme intézkedéssel soha sem tudtam megbarátkozni. Hogy az oktalan állatok által elkövetett károkért a gazdát, a gyermekek csinjeiért a szülőt vonja a törvény felelősségre, — ebben van — rátió; de hogy egy ügyvéd cselekményeiért a másik ügyvéd legyen felelős, ez már — absurdum! Ily véleményben lehetett d r. P erv es ztő Jónás kartársam is, ki egy a jó Isten háta mögé elrejtőzött falusi kir. járásbíróság székhelyén telepedett meg, hol biztosítva érezte magát — minden concurrentiától, minthogy ő volt az egyedüli, ki e foglalkozást űzni jogosítva volt. Egy ügyvéd — ki az ország minden hatóságának és bíróságának területén már megkisérlette a küzdelmet az élet nehézségeivel: a ki volt már városban, faluban, pusztán, magyarok, németek románok és tótok között, — és mindenütt beadta a kulcsot, mert fentartatni magát és nagy családját nem volt képes, — mily rózsás szinben látja maga előtt a jövőt, midőn végre egy 28—30 gazdag nagyközséggel bíró, telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróság székhelyén telepedhetik meg, hol egyedül uralja a — terrénumot-! Hisz ez valóságos eldorádó lesz, hol még a §-t is tormásvirsliből fogja csinálni! És megtelepedett dr. Pervesztő Jónás kartársam a sáskavári kir. járásbíróság székhelyén, elkeseredéssel a mult iránt, s rózsás reményekkel eltelve a jövő iránt! . . • Szegény ember dolgát boldog Isten bírja* — tartja a magyar közmondás, mely beteljesedett Jónás kartársamon is! . . Szomorú és kétségbeejtő, de az igazságnak megfelelő tény, hogy dr. Per vesz tő kartársamnak a hat gyermekű családapának, az egyedüli ügyvédnek a sáskavári kir. járásbíróság székhelyén, havi összes bevétele 30 mond harmincz forintot tett ki. Nem méltányos-e, nem jogosult-e, hogy ily roppant jövedelem mellett az 1874: 34. t.-c. 63. §-ban körülirt felelősség is reá nehezedjék az ügyvéd vállaira?!. Dr. Pervesztő Jónás kartársam helyzete nagyon érdekelt, s igy egy alkalommal meglátogattam, hogy személyesen győződjék meg állításai valóságáról. A hallottak, a látottak és tapasztaltak felett minden jogérzületem fellázadt bennem! . . A pápai csalhatatlanság csak kis Miska az ottani bírák csalhatatlanságához képest, kik felül képzelik magukat a törvényeken! Minden emberi méltóságot lealázó bánásmódban részesítenek felet, ügyvédet egyaránt. Minden írni tudó egyén ü g y v é d e s k e d i k. Az ügyvéd egy-egy napi tárgyalási dijának maximuma 3 frt! . . . Szegény Jónás kartársam, csodák csodája, hogy még bírja ez állapotot — türelemmel, kitartással! Egy látogatásom alkalmával * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudadandó. A szerkesztőség. d r. Per v e s z t ő kartársam a következő meseszerű történetet adta elő. Egy idegen megyebeli földmivelő egy a bíróság területén lakó földművelőtől 140 frt készpénzen 200 frtnyi hamis pénzt vett; minthogy azonban utóbbi hamis pénzt nem tudott adni, előbbi a 140 frt visszafizetése iránt ökrök vétele ára cimen beperelte utóbbit, — s már kétszer vesztette el perét, midőn Jónás kartársamhoz került, kinek sikerült nagy nehezen perújítás folytán alperest a 140 frt visszafizetésében elmarasztaltatni, mely alkalommal felperes részére 80 frt alapperbeli és 35 frt ujitott perbeli költség lett megállapítva. Alperes felebbezett, s mert dr Pervesztő Jónás kartársam költségelőleget kért ügyfelétől, felperestől, ez utóbbi a felebbezési bíróság székhelyén más ügyvédet kért fel képviseletére, kinek külön meghatalmazást állított ki, s kinek a felebbezési bíróság előtti képviseletért 10 frtot fizetett. Es mi történt tovább ? A felebbezési bíróság a 80 frt alapperbeli költséget törülte, s ezért felperes dr. Pervesztő Jónás ügyvédet eme összeg és még 38 frt költrég visszafizetése iránt a fehérpataki kir. törvényszéknél beperelte. Szegény Jónás barátom hasztalan hivatkozott ama ténykörülményre, hogy a felebbezési bíróságnál nem ő képviselte a felperest, — hogy felperes közvetlenül fogadott magának a felebbezési bíróság székhelyén ügyvédet, s hogy az alperessel is ez ügyvédnél számoltak le, a kir. törvényszék kötelezte dr. Pervesztő Jónás ügyvédet, hogy felperesnek, kitől az elsőfokú birósag ítélete alapján 30 frt ügyvédi nmnkadijt kapott, fizessen vissza 37 frt 11 krt az 1874: 34. t.-c. 63. §-a alapján, miután ő utasította felperest ama ügyvédhez, ki őt a felebbezési bíróság előtt képviselte, s ez utóbbi ügyvéd felperestől 37 frt 11 krral többet tartott vissza, mint a mennyit joga lett volna! Dr. Pervesztő János készített egy fellebbezést, s azt leirattá két példányban egy felzettel; készítetett egy ujitott keresetet, s azt leíratta két példányban egy felzettel; megjelent az elsőfokú bíróság előtt 5 tárgyaláson, s mindezért megállapított részére az elsőfokú bíróság 30 frt ügyvédi munkadijat, — s a kir. törvényszék kötelezte 37 frt 11 kr. visszafizetésére, tehát a 30 frtra még reá kell fizetnie a sajátjából 7 frt 11 krt! Es ez az ügyvédi felelősség következménye, vagy az 1874: 3i t.-c. 63. §-a rosszakaratú elferditésnek folyománya! Et quid tuncr! De hisz ez mese, — egy igazságszolgáltatás köréből a képzelet által alkotott mese ? . . Az ügyvédi érdekeket és az ügyvédi tekintélyt lábbal taposó birák nem képzelhetők Magyarországon, az pedig éppen hihetethen, hogy egyik ügyvéd cselekményeért a másik tétessék felelőssé még akkor is, ha az magától a féltől közvetlenül nyerte a megbízást! Ilyen nincs még — Oroszországban sem ! !. Ne vegyék tehát komolyan, t. kartársaim, a mit itt leírtam ; puszta képzelődés, agyrém az egész a mit bizonyítanak a fehérpataki kir. törvényszéknél 702/896, 3168/896 és 5072/896. polg. számok alatt elfekvő iratok is !.. Alom, agyrém, képzelődés ! ! ? Ocsvay Árpád. ügyvéd, Szászkabányán. Nyilt kérdések és feleletek. (Kérdés.) A váltótelepités jogának kérdéséhez. Nagyon leköteleznének a szakértő urak, ha az alább feltett kérdésemre becses véleményüket közölni szíveskednének. A váltóüzlettel foglalkozó pénzintézetek, az általuk netalán igénybeveendő visszleszámitolásra tekintettel, már a hitel nyújtásánál minden adósukkal szemben nyíltan vagy hallgatagon fenntartják maguknak a jogot, hogy a birtokukban maradó váltót lejáratkor vagy azt megelőzőleg tetszésük szerint telepíthessék. Kérdés csak az, hogy ha már e joggal élve, a váltót egyszer már telepitették s igy a váltó már ki van töltve, jogában áll e a váltóbirtokos pénzintézetnek saját telepítését törölni és a váltón uj telephelyet és telepet kijelölni. Megjegyzendő az is, hogy a hitelező pénzintézet a váltón mint rendelvényes illetőleg forgató szerepel és hogy a telepítés p. u. ily szövegű: «Fizetések Debrecenben az Osztrák-Magyar bank debreceni fiókjánál az N. fN. pénzintézet giró számlája terhére», szóval, a mikor a szövegből is világosan kivehető, hogy a telepítést a hitelező pénzintézet vezette rá a váltóra. Dr. Justh Dezső. kir. közjegyző Felső-Vissón. Vegyesek. Igazságügyi palota Esztergomban. Az Igazságügyi miniszter elhatározta, hogy Esztergomban igázságügyi palotát építtet, amire valóban nagy szükség is van, mert a bíróság több helyen van elhelyezve és igen sokszor alig tudja meg az ügyesbajos ember, hogy hová és merre menjen, ha a bíróság támogatását kell igénybe vennie. Az ügyvédeknek meg egyik helyről a másikra kell íutkosniok, ha a polgári meg a fenyitőbiróságnál egy időben van dolguk. Egyes hivatali hegyiségek meg olyan nyomorúságos állapotban vannak, hogy sem mozogni nem lehet bennük, ha 5—6 ember