A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 27. szám - A gyújtogatás kísérlete - Az a 35. §

108 A JOG kozó végzés felhozott indokaiból a megtámadott Ítélet pedig a törvényszakaszokra való hivatkozás megváltozásával felhozott indokain kivül még azért is helyben volt hagyandó, mivel vádlott maga sem vette tagadásba, hogy a polgári pertárgyát képező' ingóságokat tényleg megvette és átvette, azok felszámítása ellen nem tett kifogást, csak állította, hogy annak vételára a papirraktár vételárában bent foglaltatott; erre tette le az esküt s az bizonyult tárgyalás során valótlannak. A magyar kir. Curia (1896. évi május hó 20-án 8,055. sz. a.) Mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: Panaszló a fenntartott bűnvádi feljelentésében maga is elismeri, hogy a polgári perben azért kínálta meg vádlottat a föesküvel, mert egyéb bizonyíték rendelkezésére nem állott, mibó'l alaposan azt lehet következtetni, hogy panaszló a bűnvádi eljárás rendén idézett s ki is hallgatott tanúinak, nagybátyjának s a vele közös háztartásban élő két testvérének vallomását maga sem tekintette oly bizonyítéknak, melynek perdöntő' vagy legalább nyomatékos erő tulajdonitható; mert külömben azokra már a polgári per során hivatkoznia kellett volna. De ezen tanuk is csak azt bizonyították a bűnvádi eljárás rendén, hogy tudomásuk szerint, — mert abba jelen voltak — a panaszló által vádlottnak 150 frtnyi eladott papirkereskedési árucikket részletes felsorolásával 1892. évi október hó 30-án kiállított számlába, a kérdéses két állvány, kirakatszekrény és cimtábla nem foglaltatott bele; ugy de azt vádlott is elismeri, j hogy a számlaszerű jegyzékbe azok nem vétettek fel, mert azokat a 150 frt, illetőleg szerinte 151 frtban kialkudott boltcikkekhez ugy adta át neki ráadásul panaszló igy azok ára már amaz összegben bennfoglaltatott s azokat — ami valónak is bizonyult — már a bolticikkekkel egyidejűleg birtokába vette. Nem bizonyították azonban a tanuk azt, hogy a kérdéses tárgyak 18 frtnyi árából a polgári keresetlevélhez másolatban mellékelt és 1892. évi november hó 1-sejéről keletkezett A) alatti számla, melyre vádlott az esküt tette, már a kelet idején csakugyan kiállíttatott s hogy e szerint a kérdéses tárgyak eladása tényleg külön jogügyletet képezett volna, sőt panaszló és tanuk vallomása által ennek éppen ellenkezője támogattatik, az t. i. hogy akkor ily jogügylet létre nem jött, továbbá nem bizonyították azt sem, hogy jelen voltak légyen mikor — mint az vádlott tagadásával szemben egyedül panaszló állítja, — pár héttel későbben, mint bolti üzleti cikkeket azon tárgyakat 15 frt s illetőleg a cimtáblával együtt 18 frtért vádlottnak eladta; mert ezen jogügylet panaszló vallomása szerint vádlott üzletében köttetett meg s akkor senki sem volt jelen. Ezeknél fogva nem lévén bizonyítva az a lényeges körülmény, hogy az állványok, kirakatszekrény és cimtábla adásvétele külön jogügylet tárgyát képezte és hogy azok ára a papírkereskedés vételára által nem fedeztetett; vádlottat a vád alól fel kellett menteni. Vádlott akarata is a lopásra irányulván és vádlott társával a lopásnak elkövetésére együttesen indulván el, cselekménye vagyis a tolvajnyelven úgynevezett falazás által magával a lopás véghezvitelével oly szoros összefüggésben álló cselekvést fejtett ki, mely a bűnsegéd cselekvését meghaladja és a btk. 70. §. képest a tettesség fogalma alá esik. A magy. kir. Curia (1896. április 30. 3,476. sz. a.) Tekintve hogy a két vádlottat közösen terhelő négy rendbeli lopási esetben J. F. Vilmosné vádlottnak akarata is a lopásra irányult és vádlott társával a lopások elkövetésére együttesen indulván el, cselekménye vagyis a tolvajnyelven úgynevezett «falazás» által, melynek rendeltetése az, hogy a lopás elkövetésekor a közvetlen tettes mellett vagy körüle és közelében lévén, annak cselekvését vagy észrevehetienné tegye mások előtt, vagy a lopott dolog átvétele és gyors távozás által a lopás sikerét biztosítsa és a közvetlen tettesről egyúttal a lopott tárgy eltüntetésével a gyanút is elhárítsa, ez a vádlott is magával a lopás véghezvitelével oly szoros összefüggésben álló cselekvést fejtett ki, mely a bűnsegéd cselekvését meghaladja és a btk. 70. §-hoz képest a tettesség fogalma alá esik: J. F. Vilmosné vádlott az általa A. Antalné vádlott társaságában elkövetett 4 rendbeli lopás bűntettében nem a btkv. 69. §. 2. pontja szerint mint bűnsegéd, hanem a 70. §. alapján mint tettestárs mondatik ki bűnösnek, stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Akkor, midőn törvény által óvott idegen érdekek védelméről van szó, a hatóság eljárása csakis ezen védelem szükségességéből folyó intézkedések foganatosítására irányulhat, s az hogy a védelem mily költségeket igényel, csak másodrangú szerepet játszik, mivel a káros hatás okának megszüntetésével kikerülhető a védelmi intézkedés is. (Földmivelésügyi m. kir. minister urnák m. évi 70,231. sz. rendelete.) A lelkészek a lelkészi teendőkért javadalmazásképcn bírt ingatlanok után a községi pótadó fizetése alól mentesek. (A m. 'kir. belügyminister 1896. évi 18,033. sz. határozata.) Osztrák állampolgár férfi és magyar állampolgár nő, ha egyikök keresztény, a másik izraelita, sem Magyarországban, sem Ausztriában nem köthetnek egymással házasságot. (A m. kir. belügyminister 1896. évi március hó 19-én 25,484. sz. a. kelt határozata.) Az utóadó felszólalások eseteiben, ha a fél ezt kívánja, a pénzügyigazgató Jiatározatliozatal előtt feltétlenül megliallgatandó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 5,292. sz. határozata.) Tiszti orvosi állások betöltésénél egy évi egyetemi tanársegédség két évi magángyakorlattal egyenlőnek tekintcik. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 108,995. sz. határozata.) Vörhenyben megbetegedett gyermekek engedély nélkül más házba átszállítása kihágást nem képez. Az 1894. évi 91,955. sz. belügyministeri rendelet a difteria és torokgyik kórban szenvedőkre nézve irja elő a hatósági engedélyt. (A m. kir. belügyminister 1896. évi 377. sz. határozata.) Felső népiskola elvégzése a köztisztviselői minősítés szempontjából egyenlő értékű a polgári iskola ÍV osztályának eloégzésével. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministernek 1895. évi február hó 18-án 4,511. sz. a. kelt rendelete.) A fórvényhatósági állatorvosokat azon hivatalos teendők ellátása után, melyeket a törvények kizárólag működési körükbe utalnak, külön díjazás, utiátalány élvezete esetén pedig fuvar nem illeti meg; míg a hasznos házi állatok tavaszi megvizsgálásakor felmerülő kiadásaik fedezésére külön díjazhatok, a mely díjazások legmegfelelőbben szabályrendeleti uton rendezhetők. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 100,459. sz. átirata a m. kir. belügyministerhez.) Az útalap pénzei árvízvédekezés alkalmával előforduló kártételek megtérítésére nem fordíthatók. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 16,658. sz. határozata.) A nyomásos gazdálkodásban az osztatlan közös legelőben érdekelt birtokosság csak akkor köteles szervezési szabályzatot alkotni, ha az ügyvitellel saját közegeit szándékozik megbízni; az esetben azonban ha az ügyvitellel a községi elöljáróságot bízza meg, a birtokosság szervezési szabályzat alkotására nem kötelezhető. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 73,360. sz. határozata.) Hogy valamely ut vasúti állomáshoz vezető ut jellegével bir-e vagy sem? maguk a helyi viszonyok s a vasúti állomásnak fekvése s egyébb fenforgó körülmények állapítják meg. Hogy valamely ut ily jelleggel bírjon, ahhoz közgyűlési határozat nem szükséges. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 44.252. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Borovitz Mihályné e. Siklós, pécsi tvszék. bej. aug. 8. félsz. aug. 27., csb. Bogyay Pongrác, tmg. dr. Stein Henrik. — Lauchter Adolf e. Tarnaeőrs, egri tszék, bej. aug. 10., félsz, szept. 11. csb. Kolossváry József, tmg. Weiszmann Ignác. — Freichlinger Miksa e. Budapest, bpesti keresk. és váltó tvszék, bej. jul. 25.. félsz. au<* 25. csb Krivácsy Károly, tmg. dr. Neuschlosz Tivadar. — Goldstein Anton e Beszterce, besztercei tvszék, bej. aug. 19., félsz, szept. 12., csb Tamás Károly, tmg. Löw György. — Treuschiner testvérek e. Kalocsa kalocsai tvszék, bej. szept. 15., félsz. okt. 10., csb. dr. Szabó Aladár, tmg Gréhnger József. — Philipp Rezső e. Vukovár, vukovári jbiróság, bei jul 27 , félsz. — csb. dr. Vélics L., tmg. — Krausz Ignác e. H.-M.-Vásárhélv szegedi tvszék, bej. jul. 31., félsz. aug. 29., csb. dr. Kecskeméty Dániel! tmg dr. Muller Ferenc. - Spitzer Jenő e. Poroszló, egri tvszék bei ir- ,2Í" fe'sz-.a,ug- 26-, csb. Singer Lajos, tmg. Tomanócy Endre. Vinkler Damelné e. M.-Cernya, nagy-kikindai tvszék, bej. jul 31 félsz aug 8., csb Kovách Gusztáv, tmg. dr. Gémesi. - Steiner GVüla e' Debrecen, debreceni tvszék, bej. aug. 15., félsz, szept. 16, csb. Hegedűs István, tmg. Marton Imre. - Lőb Gyula e. Balázsfalva, gyulafehérvári vszék, bej aug. 20, félsz, szept. 15., csb. Veress Jenő, tmg Brendusián Jakab. - Sahin Kristóf e. Szamosujvár. deési tvszék, bej aug 5 félsz szept. 1., csb. dr. Bodolla Gábor, tmg. dr. Weisz Lipót. — ' A Fa}yaZaÍ0^. : A csongrádi jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 12. - A hajdu-nanasi jbiróságnál albirói áll. jul. 18. - A lugosi tvszéknel aljegyzői all jul. 14. - A karánsebesi tvszéknél albirói áll. jul. U. — Az újvidéki tvszéknél aljegyzői áll. jul. 18. -