A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 26. szám - A király az igazságügyi pavillonban

A J tett. Természetes, hogy felebbezett az Ítélet ellen és a felebbezésben védője azzal érvelt, hogy «grober lTnfug»-nak a cselekményt minősíteni nem lehet, mert az ügyészség nem tud tanukat megnevezni, kik a hirdetésen megbotránykoztak volna. Az ügyész más nézeten volt és azt hozta tel, hogy minden tisztességes ember, ki a hirdetést olvasta, (már pedig a lapnak nagy olvasó közönsége van) megbotránykozott a hirdetésen. A másodbiróság is az ügyész nézetét tette magáévá, bűnösnek mondotta ki a kereskedőt, azonban a büntetést 30 márkára szállította le. Döntvényszöveg; hitelesítése. A m. kir. Curia polgári szakosztályainak folyó évi június 23-ik napján tartott teljes ülésében hitelesítetett a következő döntvényszöveg: Azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincsen (1893: XVIII. t.-cz. 181. és 182. §§.) a felebbezési bíróságnak végzései ellen a peres felek felfolyamodással nem érhetnek. A kassai kir. ítélőtábla szüneti tanácsa. Elnök: július ö-től július 18 áig: Bernáth Elemér, július 19-től augusztus 29-éig: Fekete Ödön, Birák: július 5-től augusztus l-ig és pedig július 5—18-ig: Simon Géza, július 18-ától augusztus l-ig: Raisz Andor, július 5-től augusztus l-ig: Madarassy Dezső, július 5-től augusztus l-ig: Kaczvinszky Géza, július 5-től augusztus l-ig; V a r j a s s y Ferencz. Augusztus 2-ától 29-éig: R ö k k Gyula Raisz, Andor, Madarassy Dezső, Varjassy Ferencz. A budapesti kir. tábla ügyforgalmi kimutatása, május hó végéig. Polgári ügy elintézésre várt 8262, elintézetlen maradt 1327. Büntető ügy elintézésre várt 7397, elintézetlen maradt 1115. A budapesti kir. büntető törvényszék, tanács- és munkakörbeosztás, egyúttal a szabadságidők megállapítása 1896. évi június hó 28—1896. évi október hó 3-ig bezárólag. Elnökség: június 28—jul. 2-ig: Zsitvay Leó kir. törvényszéki elnök: július 24—aug. 14-ig: Tóth Ernő kir. ítélőtáblai biró; augusztus 14—szept. 8-ig: Cárán István kir. ítélőtáblai biró; szeptember 8.—szeptember 15-ig: Tóth Ernő kir. ítélőtáblai biró, szept. 15-én tul: Zsitvay Leó kir. törvényszéki elnök. — Végtárgyalási tanácsok 1896junius2—július 25-ig: Hétfőn tanácselnök: dr. Fekete Gy. Birák: Bizaglich, Halászy. Kedden tanácselnökök: Mladonicky K., dr. Baumgarten J. Birák: Richter, Szepessy. Bakonyi, Schmidt. Szerdán tanácselnök: Lenk Gyula. Birák: Richter, Szepessy. Csütörtökön tanácselnök: dr.Fekete Gyula. Birák: Bizaglich, Halászy. Pénteken tanácselnökök: Mladonicky N., dr. Baumgerten J. Birák-: dr. Bakonyi, dr. Schmidt, Richter, Szepessy. Szombaton tanácselnök: Lenk Gyula. Birák: dr. Bakonyi, dr. Schmidt. — Végtárgyalási tanácsok 1896 július 26 aug. 15-ig. Hétfőn tanácselnök: Haupt A. Rirák: Cekelius, Wiener. Kedd tanácselnök: Cárán J. Birák: dr. Bakonyi, Halászy. Csütörtökön tanácselnök: Haupt A. Birák: Cekelius, Wiener. Pénteken tanácselnök: Cárán J. Birák: dr. Bakonyi, Halászy. Szombaton tanácselnök: Tóth E. Birák: Cekelius, Wiener. — Végtárgyalási tanácsok augusztus 16—szept. 5-éig. Hétfőn tanácselnök: Haupt A. Birák: Ruttkay, Wiener. Kedden tanácselnök: Cárán J. Birák: Cseke, dr. Soós. Szerdán tanácselnök: Eördögh A. Birák: Ruttkay, Wiener. Csütörtökön tanácselnök: Haupt A. Birák: Cseke, dr. Soós. Pénteken tanácselnök: Cárán J. Birák: Ruttkay, Wiener. Szombaton tanácselnök: Eördögh A. Birák: Cseke, dr. Sóos. — Végtárgyalási tanácsok szept. 6—szept. 19-éig, Hétfőn tanácselnök: dr. Fekete Gy. Birák: Cseke, dr. Bakonyi. Kedden tanácselnök: dr. Baumgarten. Birák: Csekelius, dr. Soós. Szerdán tanácselnökök: Lenk Gy. Eördögh A. Birák: Cseke, Szepessy, Richter, Ruttkay. Csütörtökön tanácselnök: dr. Fekete Gy. Birák: Cekelius, dr. Soós. Pénteken tanácselnökök: Mladonicky, dr. Baumgarten. Birák: Bakonyi, Szepessy, Ruttkay, Cekelius, Szombaton tanácselnökök: Tóth Ernő, Lenk Gyula, Eördögh A. Birák: Gseke, Ruttkay, do. Soós, dr. Bakonyi, Richter, Szepessy. — Végtárgyalási tanácsok szept. 20—okt. 3-ig. Hétfőn tanácselnökök: Zsitvay (sajtó), dr. Fekete Gy. Birák: Cs.ke, Cekelius, Richter, dr. Schmidt. Kedden tanácselnök: Mladonicky, dr. Baumgarten. Birák: Richter, Szepessy, Ruttkay, dr. Bakonyi. Szerdán tanácselnökök: Lenk Gy. Eördögh A. Birák: dr. Soós, Szepessy, Ruttkay, dr. Schmidt. Csütörtökön tanácselnökök: Zsitvay (sajtój, dr. Fekete Gy. Birák: Cseke, Cekelius. Richter, dr. Soós. Pénteken tanácselnökök: Mladonicky, dr. Baumgarten. Birák: Ruttkay, dr. Schmidt, dr. Bakonyi, Szepessy. Szombaton tanácselnökök: Tóth Ernő, Lenk Gyula. Birák: Cseke, dr. Bakonyi, Cekelius, dr. Soós. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügymínister előterjesztése folytán (3 Felsége által kineveztettek: Dr. Grátz Ferencz a szegedi Ítélőtáblához berendelt biróS^S' jegyző a hódmezővásárhelyi; Say Károly székesfehérvári törvényszéki aljegyző az egri; Huszár Aladár székesfehérvári törvényszéki aljegyző a marczali járásbiróssághoz és Fehérpataky László a győri itélőlőtáblához berendelt bírósági jegyző az aranyosmaróthi törvényszékhez albirákká. Magyarországon született idegen állampolgár vallása a hazai születési anyakönyvbe nem jegyzendő be. A magyar kir. belügyminiszter 1896. évi június 1-én 39,483. sz. alatt hozott határozata. Gy. sz. kir. város polgármesterének. G. Jakab gy i lakos osztrák állampolgár gyermekének törvényessége és vallása tárgyában f. évi ápril hó 30-án 1,002. sz. alatt kelt jelentése kapcsán, a közlemények visszazárása mellett az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg értesítem a cimet, hogy a szóban levő gyermek az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 108- és 113. §-ai alapján törvényesnek takintendő, vallása azonban, tekintettel az 1894. évi XXXIII. t.-c. ÖG 207 87. §-ára s az anyakönyvek vezetése tázgában 1895. évi 60,000. B. M. sz. a. kibocsátott utasítás 57. §-ára, melyek csak magyar állampolgárok születési anyakönyvébe rendelik el a vallásnak bejegyzését, egyáltalában nem jegyzendő be. Azon körülmény, hogy a halászásra használt háló szemei a háló kijavítása által avagy használat közben a törvényes méretnél kisebbé váltak, a kihágás elbírálásánál elfogadható mentséget nem képezhet. A halászati törvény 66. §-a alapján pénzbüntetés csakis abban az esetben szabható ki, ha a törvény többi büntető szakaszaiban meghatározott kihágási esetek egyike sem forog fenn. A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 83,510. számú határozata. H. A. és társai ellen folyamatba tett halászati kihágási ügyben a másodfokban hozott ítéletét, mely szerint az elsőfokú Ítélet helybenhagyásával H. A. s társai ellen az 1888. évi XIX. t.-c. 8. és 23. §-aiba ütköző kihágások miatt az idézett törvény 66. §-a alapján fejenként, a 68. §-ban jelzett célokra 15 nap s végrehajtás terhe alatt lefizetendő 3—3 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén 1—1 napi elzárásra, továbbá az idézett törvény 63. §-a egyénenként a már jelzett célokra a fenti idő és teher alatt lefizetendő 15—15 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága 2—2 napi elzárásra Ítéltessék s egyúttal az elkobzott varsák szállítási dija fejében 4 frt 50 kr. megtérítésére köteleztettek, végül pedig az elkobzott 20 drb varsa megsemmisítése elrendeltetett; a vádlottak részéről bejelentett felebbezés alapján felülvizsgálat alá vettem s ennek eredményéhez képest azt oly változtatással, illetve helyesbítéssel hagyom helyben, hogy vádlottak az idézett törvény 66. §-ába ütköző kihágás vádja és következménye alól fölmentem s hogy a vádlottakat a jelzett törvény 23. §-ának b) pontjába ütköző kihágás miatt a 63. §. b) pontja alapján marasztalom el az itéletileg kiszabott pénzbüntetésben. Vádlottak a halászati törvény 63. §. b) pontja alapján elmarasztalandók voltak, mert a tárgyalás alkalmával beismerték, hogy a törvényesen meghatározott méretnél kisebb nyilásu varsákkal halásztak, azon állításuk pedig, hogy ők A. J.-nak feles halászai s a varsák is A. J. tulajdonát képezik, a most nevezett tagadása által megcáfoltatott; azon védekezésük pedig, hogy a varsák háló-szemei az ötszöri kátrányozás következtében lettek a törvényes méretnél kisebbek, elfogadható mentséget nem képezhet. A varsák megsemmisítése a kihágási ügyekben való eljárást szabályozó 1880. évi 38,547. sz. a. kiadott belügyministeri utasítás 69. §. d) pontjának rendelkezése által indokolva van. Az Ítélet részbeni megváltoztatásával vádlottak a többször idézett törvény 66. §-ába ütköző kihágás vádja és annak következményei alól felmentendők voltak, minthogy az idézett szakasz alapján pénzbüntetés csak abban az esetben szabható ki, ha a törvény többi büntető szakaszaiban meghatározott kihágási esetek valamelyike fenn nem forog. A betegsegélyző pénztár a temetkezési segélyt öngyilkosság esetében is köteles kiszolgáltatni. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 20,553. sz. határozata. Azon felterjesztésére, a melyben alispán ur kérdést intéz az iránt, vájjon öngyilkosság esetén a betegsegélyző pénztár a temetkezési segélyt kiszolgáltatni tartozik-e, értesítem, hogy a temetkezési segély — tekintet nélkül az elhalálozás okára — a pénztári tagság tartama alatt a tag után kifizetendő, mert ezen segély a volt tag temetkezési költségeinek fedezésére, illetve az elhalt hátramaradottainak a temetkezési költségekben való segélyezésére szolgál s igy a törvény humánus célzatával sem volna megegyeztethető, hogy öngyilkosság esetén a segély megtagadtatnék és pedig annál kevésbé, mert az 1891. évi XlV. t.-c. ily irányú intézkedést nem tartalmaz s annak 9. §-a a segélyezésnek kiszolgáltatását csak a táppénzre vonatkozólag szorítja meg. Magyar állampolgár házassági perében csak magyar bíróság ítélete hatályos. (A belügyminiszternek 42002/96. sz. a N. vármegye alispánjához intézett rendelete.) S. Anna k—i lakos mult évi augusztus hó 2-án született fiúgyermekének miként leendő anyakönyvezése tárgyában, mult év november hó- 28-án 1714. sz. a. kelt felterjesztésével bemutatott jelentés idezárása mellett értesítem a Cimet, hogy azon esetben, ha áll az, hogy S. Anna D. Istvánnal házasságra lépett, akkor ennek a házasságnak külföldi bíróság által történt felbontása, tekintettel az 1881: LX. t.-cz. 5. és az 1894: XXXI, t.-cz. 114. §-ára, melyek szerint valamely magyar honosnak személyállapotát (status) tárgyazó kérdésekben külföldi bíróságok által hozott bírói határozatok a magyar honos ellen belföldön végre nem hajthatók, illetőleg magyar állampolgár házassági perében a magyar bíróság ítélete hatályos, a kérdéses házasság még jelenleg is fennállónak tekintendő. Minthogy pedig a szóban levő gyermek, anyjának az imént felhozottak szerint D. Istvánnal fennálló házassága tartama alatt született, ez a gyermek a törvényes vélelem értelmében D. Istvántól származottnak s mint ilyen törvényes születésűnek mutatkozik. A borravaló joga. A berlini törvényszék I. büntető tanácsának, zsarolás miatt megindított bűnügyben, azzal az elvi fontosságú kérdéssel kellett foglalkoznia, hogy van-e valakinek joga borravalót követelni. A vádlott fuvarosnak, a ki egy lakó átköltöztetését vállalta el, többször kellett kocsijával megtennie az utat. Meg is állapodott az illető lakóval, hogy házi berendezését 5 márkáért fogja átszállítani. De a helyett, hogy esti 6 órakor jött volna el, mint a hogy megállapodtak, a vádlott csak röviddel 10 óra előtt jött. O maga is bosszankodott, hogy a megelőző költözések ennyire feltartóztatták. A holmit sietve felrakta, azok kíméléséről