A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 26. szám - A király az igazságügyi pavillonban

206 A JOü nyerendő kielégítés csak ujabb kereset benyújtása után hozandó birói ítélet alapján eszközölhető. Hogy az ujabb, 500 frtra leszállított kereset folytán a sommás bíróság a kereseti jogalapot kérdés tárgyává tette és bizonyiiás felvételt rendelt, ehhez a sommás bíróságnak kétségtelen joga van. Igaz ugyan, hogy így megtörténhetik az, miszerint ugyan egy jogalapon felperes a kir. törvényszék előtt pernyertes, a kir. járásbíróság előtt pedig pervesztes lesz. De anélkül, hogy prejudikálni akarnék, abban a nézetben vagyok, hogy a sommás bíróság a tényállás felderítése mellett a kir. törvényszék előtt lejáratott per adatait az Ítélethozatalnál kellő figyelembe veszi Hubert Ottó kir. albiró Huszt. Vegyesek. A miskolci ügyvédi kamara f. hó 21-én tartott rendes évi közgyűlésén a következőleg választotta meg tisztikarát egyhangúi a g: Elnök: Kovács Lajos. Elnökhelyettes: Bizony Ákos. Titkár: Lengyel Lajos. Ügyész: dr. Frankfurter Sándor. Pénztárnok: Petro József. Választmányi és fegyelmi bírósági tagok: Bársony János, Fodor Pál, dr. Gencsy Samu, dr. Glós Károly, dr. Hollánder Gusztáv, Marton János, Mikulecky István, Vathay Bertalan. Választmányi és fegyelmi bírósági póttagok: dr. Klein Ignác, dr. Kürc Jakab, dr. Molnár Gyula, dr. Nagy Péter. Hány törvényt hoztak a magyar királyok ? Szent István idejében 05 11. Lajos idejében 195 Szent László 85 I. Ferdinánd « 890 Kálmán 99 Miksa 207 II. Endre 31 Rudolf 499 Róbert Károly 1 II. Mátyás « 2+7 Nagy Lajos « 25 II. Ferdinánd « 286 Mária « 1 III. Ferdinánd « 449 Zsigmond « 77 I. Lipót « 299 Albert 39 III. Károly 315 Ilunyady János 3 Mária Terézia« 158 V. László « 26 II. Lipót « 74 Szilágyi Mihály « 15 Ferenc « 1 i8 1. Mátyás « 188 V. Ferdinánd « 148 11. Ulászló « 403 Ferenc József» 1,313 összesen 6,424 törvényt hoztak. Rengeteg szám. 6,424 Az a jogszabály, hogy a magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos, az 1895. évi október i-je előtt kötött házasságokra is alkalmazandó. A m. kir. belügyminister 1896. évi ápril 9-én 28,364. sz. a. kelt határozata, Sz. vármegye alispánjának. Címed folyó évi február hó 7-én 38. sz. a. tett jelentése kíséretében felterjesztette a rri. kir. igazságügyminister úrhoz az idezárt iratokat, a melyek szerint A. Károly magyar állampolgár Merényben évekkel ezelőtt házasságot kötött K. Amáliával, de ez a házasság Amerikában az ottani bíróság által felbontatván, K. Amália ugyancsak Amerikában ujabb házasságra lépett M. Frigyessel, a kitől Merényben fiúgyermeke születvén: kérdés merült fel, vájjon ezen fiúgyermek törvényes apja gyanánt B. Károlyt (a ki Amerikában él és ott más nővel kötött házasságot), vagy pedig M. Frigyest kell-e ez állami születési anyakönyvbe bejegyezni ? A nevezett minister urnák hozzám intézett átirata folytán felhívom a címet, miszerint utasítsa a merényi kerületi anyakönyvvezetőjét, hogy az emiitett gyermek törvényes apja gyanánt B. Károlyt jegyezze be, mert figyelemmel az 1881. évi LX. t.-c. 5. §-ára már az 1895. évi október 1-ső napja előtt is uralkodott nálunk az 1894. évi XXXI. t.-c. 114. §-ában határozott kifejezésére jutott az a jogszabály, hogy a magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos és így K. Amáliának B. Károlylyal kötött házassága, miután azt nem a magyar bíróság bontotta fel, jogilag még most is fennáll, s miből következik, hogy K. Amália gyermekének törvényes atyjául B. Károlyt kell vélelmezni mindaddig, mig magyar bíróság előtt be nem bizonyítják annak lehetetlenségét, hogy K. Amália gyermekét B. Károly nemzette. A mellékelt iratok szerint az i—i járás főszolgabirája megjegyzés tárgyává teszi azt is, hogy K. Amáliának emiitett gyermekét M. Frigyes majd csak Amerikában akarja megkereszteltetni, a hová a család ismét kivándorolni szándékozik és a hol esetleg más utónevet fognak a gyermeknek adni, mint az, melyet a magyar állami anyakönyvbe beírattak. Ersesitse cím ed a nevezett főszolgabírót, hogy ez meg nem akadályozható s a magyar anyakönyvvezető eleget tesz kötelességének, ha az utónév kérdésében az 1894. XXXIII. t.-c. 42. §-ában és az 1895. évi 60,000 számú belügyministeri utasítása 56. §-ában foglalt rendelkezéseket szem előtt tartja. Kártérítés nedves lakás miatt. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság: A kir. járásbíróság felperest keresetével elutasítja. Indokok stb. Abudapestikir. ítélő tábla az elsöbiroság ítéletét megváltoztatja, a felperes kárkövetelési jogát, illetve az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítja. Indokok: A per során bizonyítva lett, hogy felperes az elperestől bérelt lakást, mivel a bérelt helyiségek oly nedveseknek bizonyultak, hogy azokat az egészségügyi hatóság is lakhatatlanoknak mondta ki, a bérleti idő letelte előtt elhagyni és más lakásba költözni kényszerült. Minthogy alperesnek a közte és felperes közt létesült bérszerződésből kifolyó kötelezettségét az képezte, hogy a felperes által fizetendő bérösszegért megfelelő és minden tekintetben használható állapotban levő lakást adjon, kétségtelen, hogy a mennyiben alperes e kötelmének meg nem felelt, a bérlemény nem használhatása miatt felperesnek teljes kártérítéssel tartozik. Nem változtat alperes felelősségén az, hogy felperes a fővárosi lakbérszabályzat 19. és 20 §-aiban előirt szemlét nem a lakásba beköltözésekor azonnal, de csak két havi benlakás után tartatta és állapíttatta meg a bérlemény használatát gátló hiányokat; és hogy ezen hiányok elhárítására alperest nem szólította fel a bérlemény átvételekor; mert a hivatkozott lakbérszabályok említett §-ai csak oly hiányok azonnali megállapítására vonatkozhatnak, a melyek a kibérlés vagy beköltözéskor már észleltettek és elhárithatók. Már pedig a lakás nedves állapota, mely jelen esetben a felperesre nézve a bérleményt használhatlanná tette, nem szembeötlő, hanem rendszerint csakis a használatközben észrevehető és káros következményeiben szokott nyilvánulni: alperes tehát azzal, hogy felperes a lakbérszabályzat 19. és 20, §-aiban előirt eljárást vele szemben mellőzte, eredménynyel nem védekezhet. Ezeknél fogva az elsó'biróság Ítéletét a fenti értelemben meg kellett változtatni stb. A m. kir. C u r i a: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 1896. ápril 17. 6522.) Kimutatás a ni. kir. belügyministerium ügyforgalmáról Ügydarabok száma évenkint. Elnöki: 1868. 8,270, 1869. 3,665, 1K70. 3.113, 1871. 3.494, 1872. 5.386, 1873. 4.492, 1874. 4,312, 1875. 5.448. 1876. ó,821, 1877 4.067. 1878. 4.744, 1879.6,823. 1880.5,349, 1881.5.657,1882. 4,536 1883. 5,387, 1884. 6,255, 1*85. 5,310, 1886. 5.810, 1887. 6,280, 188S. 4,079, 1889. 4,862. 1890. 4,897, 1891. 5,311. 1892. 4,492, 1893. 4,854,1895. 5,467. Általános: 1868. 25,014. 1869. 25,805, J870. 22.100, 1871. 34 603, 1872. 44.000, 1873. 55,600. 1874. 5i,400, 1875. 64,000. 187G. 59,701, 1887. 54.200, 1878. 53.604, 1879. 58,100, 1880. 60.450, 1881. (Í4.550, 1882. 71.750, 1883. 76.000, 1884. 71.200, 1885. 09,000, 1886. 73.200, 1887. 85,200, 1888. 85.800, 1889. 86,500, 1890, 95,820, 1891. 97.200, 1892. 103.450, 1893. 113.450, 1894. 111.005. 1895. 114,300. Reservát: 1876 1,305. 1877. 1.547. 1878. 1,138. 1H79. 690, 1880. 733, 1881. 1,^26, 1882. 1,569, 1883. 1.395, 1884. 1,353, 1885. 1,340, 1886. 2,053, 1887. 782, 1888. 653, 1889. 1,112, 1890. 1,058, 1891. 1,062, 1892. 965. 1893. 1,002. 1894. 1,567, 1895. 1.731. Kihágási: 1880. 247, ISS 1. 1,030, 1882. 2 670, 1883. 2,880, 1884. 3,590, 1885. 4,500, 1886. 5,300. 1887. 5,300 1888 6.600, 1889. 7,579, 1890. 6,314, 1891. 3,911, 1892, 3,914, 1893. 4,318, 1894. 4,167, 1895. 4,567. Útlevél: 1868.6,490. 1869. 6,708, L807. 5,671, ISTI. (1,375, 1872. 7,987, 1873. 12,040, 1874, 13.019. 1875. 12,8i4, 1876. 13,449, 1877. 12.301, 1878. 14,001, 1879. 15,217, 1880. 15.778, 1881. 19,451, 1882. 20.827. 1883. 20,249. 1884. 19,978, 1885. 18.995. 1886 19,195, 1887. 19,440. 1888. 19.547. 1889. 24.428, 1890. 20.210, 1891. 20.701, 1892. 21.879, 1833. 37,057, 1894. 29,611. 1895. 30.812. Házközösségi: 1887. 270, 1888. 388. 1889. 475, 1890. 434, 1891. 583, 1892. 448, 1893. 440, 1894. 485, 1895. 380. Földtehermentességi: 1868. 10,162, 1869. 17,064, 1870. 18.568. 1871. 19,521, 1872. 15,800, 1873. 11,521, 1874. 7,347. 1875. 6 730, 1876, 5,931, 1877. 5,836. 1878. 4.896. 1879. 4,644, 1880. 5,000, 1881. 498, 1882. 5,184, 1883. 4.396, 1884. 3719, 1885. 4,204. 1886. 3,854. 1887. 3.810. 1888. 398k 1889. 5 089, 1890. 4,012. 1891.4,032,1892.4,022,1893.4.010. 1894. 4,262, 1895. 7,300. Összesen: 1868. 44.936, 18K9. 52,612, 1870, $,452, 1871. 63,1)90, 1872. 73.173. 1873. 83,653, 1874. 79,078, 1875. 89,022, 1876. 80.207, 1877. 77,951, 1878. 78,383. 1879. 85.474, 1880. 87.557, 1881. 97,700. 1882. 106,536, 1883 110,307. 1884. 106.095, 1885. 10:Í,34'9, 1886. 108.412, 1887. 121,082, 1888. 121,051, 1889. 130,045, 1890. 132,745, 1891. 131,981, 1892. 139,989, 1893. 165,131, 1894. 156,074, 1S95. 164,557. A kikötött ügyvédi jutalomdíj leszállítása, ha a megbízás visszavonatott. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alperesek felülvizsgálati kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: A felebbezési bíróság a s. e. tv. 197. §-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó Ítéleti tényállásában azt állapította meg, hogy a peres felek a kereset alapjaként felhozott dijkötvényben akként állapodtak meg, hogy a felperes részére kikötött ügyvédi jutalomdijnak kifizetése attól a feltételtől tétetett függővé, hogy alperesek abban a perben, a melyben képviseletükkel felpeI rest megbízták, pernyerések legyenek; hogy alperesek azt a meg1 bizást, a melynek folyománya a dijkötvény volt, az ellenvégiratnak ' felperes részéről történt beadása után és a vonatkozó pernek itélet alá bocsátásakor, tehát már csak akkor vonták vissza, a I mikor a felperes megbízatásának lényeges részét befejezte; és végre, hogy alperesek a kérdéses perben tényleg pernyertesek lettek. E tényállás mellett a jelen pernek egyedül döntő kérdését az képezi, hogy miután alperesek a felperes részére adott megbízást visszavonták, a kikötött jutalomdijnak aránylagos leszállítása az 1874:XXXIV. t.-c. 55. §-a rendelkezéséhez képest helyt foghat-e vagy sem ? Ezt a kérdést a felebbezési bíróság nemlegesen döntötte el, s ez által anyagi jogszabályt, jelesül az ügyvédi rendtartásnak hivatkozott §-át nem sértette meg, mivel alperesek nem is állították, hogy felperestől a megbízást a fegyelmi bíróság által megrótt hiba miatt kényszerültek visszavonni; sőt még azt sem, hogy a visszavonás indokául szolgált tények miatt egyáltalában lépéseket tettek volna felperes fegyelmi bíróságánál. Ezek alapján alpereseknek felülvizsgálati kérelmét elutasítani kellett. (1896. márc. 11. G. 231.) Az imádság mint reklám. Egy Heiman Arthur nevü ruhakereskedő egyik berlini újságban nagy hirdetést tett közé melynek az volt a czime: Edes Isten az égben. Ezután következett egy keresztény ima, mely nem volt más mint üzleti reklám Heiman ezért .grobcr TJnfug* miatt 60 márka pénzbüntetésre Ítélte-