A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 24. szám - A budapesti egyetem jogi karának ismertetése 1867-1896

188 A JOG kitani a peres ügy történeti részéből, mely a biróra ép impressiót gyakorolt, hanem hézag és színezés nélkül elő kell adni az egész tényállást, ugy mint az a valóságban megtörtént. Ennek adott kifejezést a Curia felülvizsgálati tanácsa f. é. március 3-án hozott I. G. 163. sz. a. Ítéletében, melylyel ép a tényállás hézagos megállapítása folytán oldotta fel a felebbezési bíróság ítéletét és kimondotta: «habár a sommás elj. törv. 61. §-a szerint a bíróság a bizonyítékok szabad mérlegelésénél, törvényes bizonyítási szabályokhoz kötve nincs is, e §-nak helyes értelmezése szerint a szabad mérlegelésnek feltétele az, hogy az Ítéletben nyilvánuló meggyőződés, az összes perbíli tényállások és bizonyítékok figyelembe vételével alkottassák meg és minden az ügy lényegére vonatkozó tényállásnak és az összes perbeli adatoknak a történeti hűséggel kapcsolatos előadásával és mérlegelésével történjék.* Valóban köszönettel tartozunk a Curia kitűnően vezetett fölülvizsgálati tanácsának, melynek döntései eddig is osztatlan elismerésre találtak, hogy a fenti kijelentéssel elitélte azt a hibás eljárást, melyet a tényállás megállapításával sok alsó bíróság a szabad mérlegelés címén követni szokott, és mely --- magánjogi törvénykönyv hiánya mellett — szintén egyik nagy oka az aránytalanul sok jogorvoslatnak. Nézet dolga, hogy valamely tényállás mely adatát tekinti a biró egyéni meggyőződése szerint irányadónak a peres ügy eldöntésénél, de véleményem szerint, már nem tartozik csupán a bírói cognitiora az, hogy a biró magába a tényállásba, kizárólag csak azon ténybeli adatokat vegye fel, melyekre ő rendelkezését alapítsa és a mi reá impressiót gyakorolt, ellenben a többi, szintén az ügy történeti részéhez tartozó tényeket fel sem emlitse, nem létezőnek tekintse. Emberi sajátság, minden tudásunk relativitásának következménye, hogy ugyanazt a tényállást, különböző szempontokból és különbözően lehet megbírálni; ennek azonban útját vágja eleve az a biró, ki az előterjesztett vagy általa kiderített tényállásból, csak a neki tetsző adatokat szakítja ki. Ép azért minden — de különösen az alsóbb fokú - bírónak a hézag nélküli egész tényállás megállapítására nagy súlyt kell fektetnie, mert kétségtelen, hogy csak a valóságnak teljes és hü tükrét képező tényállásra lehet az igazság követelményeinek megfelelő, a vitás jogviszonyt valóban rendező ítéletet is alapítani. A budapesti egyetem jogi karának ismertetése 1867—1896. Ily cim alatt jelent meg az ezredéves kiállítás alkalmára Vécsey Tamás tollából egy érdekes füzet, melyből átvesszük a következőket: Seminarium. A tanítás részletesebbé tétele céljából kívánta behozni Trefort a jogikarba a seminariumokat, melyekben főcél az elméleti természetű tantárgyaknál a források exegetikus olvasása, magyarázata, a tételes jogoknál pedig a praktikumok tartása. Módot nyújt a seminarium arra, hogy a tehetségesebb és törekvőbb ifjak a szaktanárhoz közelebb juthassanak s behatóbb munkásságot fejthessenek ki, mely munkásságnál a tanár a vezető, irányzi), segitő szerepet viszi. A minister felhívására 1885/86 óta négy seminarium alakult. A Vécsey Tamás római jogi semináriumának kézi szakkönyvtára 516 kötet, értékelve 2175 írtban. A Földes Béla nemzetgazdasági és statisztikai szemináriumának kézi szakkönyvtára 508 kötet, 1419 frt értékben. Csereviszonyban áll számos külföldi intézettel. Fay er László rendkívüli tanár büntetőjogi szemináriumának kézi szakkönyvtára 402 kötet, 841 forint értékben. A politikai tudományok seminariumi könyvtárát most szervezi a vezetőtanár, Concha Győző. Egyébiránt seminariumi gyakorlatok exegetikumok, praktikumok tartása, minden intézményes berendezés nélkül is, régóta gyakori a nemzetgazdaságtanból, büntető s perjogból, valamint a különféle magánjogokból. A helyiség hiánya a seminariumok fejlődését gátolja. Létszám. Az alkotmány s egyetemi autonómiánk óta a joghallgatóság a testvér karokét, sőt a külföldi egyetemi fakultásokét is túlszárnyaló mértékben szaporodik, ugy hogy mig 1860-ig a legnagyobb szám 571 volt, már 1867-re, a kar kétszáz éves fennállásának ünnepére az első félévben 1119 hallgató iratkozott be. 1870/71-re 1336 hallgató kereste fel a jogi kart. 1876/77-ben 1431, 1880/81-ben 1455, 1883'84-ben 1612, 1886/87-ben 1770, 1890/91-ben 1786,1891 '92-ben 1864,1842/93-ban 2063,1893/94-ben 2326, 189 95-ben 2498, 1895/96-ban az I-ső félévben 2868 joghallgatót számított a jogi kar. 1860-tól 1870-ig nagy az emelkedés, 571-ről 1336-ra. Tehát az emelkedés 765. De már 1870-től 1880-ig alig emelkedett százzal a hallgatók száma, t. i. 1336-ról 1455-re. 1880-tól 1890-ig ellenben 300 az emelkedés, 1445-ről 1786-ra. 1890-től 1895-ig, tehát az utolsó öt év alatt rendkívüli az emelkedés, 1785-ről 2498-ra, sőt 1895/96-ban 2S68-ra, tehát kétszerte rohamosabb, mint volt bármikor, a ma már csakugyan tultömött jogi pályán. Ha tovább is tart az 1888/89-iki arány, mely szerint az érett ifjaknak 3188" «-a jogi pályára lép, ugy még további szaporodás várható, miután ma már vicinális vasút helyett gymnasiumot kérnek a vidéki választók s a reáliskolai végzett ifjak egy része is a jogi pályára lép, a latin pótérettségi segítségével. Valóban ostromnak van kitéve beiratkozáskor a quaestura. A minister 1891-ben megpróbálta a személyes beiktatás és beiratás szigorú ellenőrzését; a személyazonosság megállapithatása végett rendelte a leckekönyvhöz a tulajdonos fényképének melléklését, de mindez sikertelen a nagy tömegesség mellett. A jogászság számának szertelen szaporodása nemcsak azért baj, mert a tömegesség a vizsgálatokra sok időt követel s a fegyelmet lazítja, hanem azért is, mert az orvosi kar és más szakpályák hallgatósága aggodalomgerjesztő módon fogy. Az előadásokra beiratkozottak számát érdekes összehasonlítani, mint volt br. Eötvös József alatt 1h67/68-ban és br. Eötvös Loránd alatt 1894/95-ben. 1867/68. 1894/95 . . . első félév első félév A Budapesti egyetem jogkaran Előadó Hall- Előadó Halitartott rendes tanán előadások {anár gat(. tanar gató száma száma Római jog institutiói ... 1 384 2 812 Európai jogtörténet ... 1 398 1 749 Magyar magánjog .... 1 320 610 Magyar közjog . . 1 374 1 660 Nemzetgazdaságtan ... 2 223 i 661 Egyházjog 2 289 2 541 Váltó-és kereskedelmi jog . 1 213 1 330 büntetőjog 1 173 2 571 Politika ....... 1 210 1 385 Polgári törvénykezési rendt. I 217 1 425 Statisztika 1 178 1 207 Közigazgatási jog .... ! 491 Pénzügyi jog ' 762 Magyar alkotmány és jogtört. 1 744 Szigorlatok. A szigorlatok az ügyvédi kar színvonalát a rövid husz év alatt máris szembetűnően emelték, a bírói, sőt közigazgatási pályára is sok elméleti készültséget vittek át. Az elmélettel való komoly foglalkozás jó hatását mutatja a fejlődő magyar jogirodalom. Szigorlatokra jelentkezett 1867/68-ban 167 végzett jogász. Ezek közül juris universi doktor lett 26, juris civilis doktor lett 11, összesen promoveáltatott 37 doktor. A szigorlatok eredményét az 1887/8S. tanévben, tehát 20 évvel később a következő számok tüntetik fel: Jogtud. szigorlat .... 786 Elfogadtatott 494, vagyis 62-8S f pót-szigorlat . . 194 178 97 7°/o Államtud. szigorlat ... 100 77 « 77% pót-szigorlat . . 19 « 17 89 4°, 0 Államtudomány doctoratus után jogtud 7 « 5 « 7L4°,<> Államtud. pót-szigorlat után jogtud 1 « 1 « 100ü/o Jogtudományi doctoratus után államt. ... 5 « 5 « 100(,,u Kánondoktori szigorl. volt 7 « 7 « 100",o Volt összesen 1119 szigorlat, a melyből elfogadtatott 78í, vagyis 70°,o. További öt év multával, 1893/94-ben volt: Jogtud. szigorlat .... 818 Elfogadtatott 461, vagyis 56'4°/o » pót-szigorlat. . 227 * 19 i 85-9°, <> Államtud. szigorlat ... 137 « 69 50 3" u « pót-szigorlat. . 24 « 23 « 95'8°,u Jogtudományi doktoratus t után államtud 1 « 1 « 100°/o Államtud. doktoratus után jogt 4 « 2 « 50°/o Kánondoktori szigorlat 13 < 13 « 100°/o Régi tételes szigorlat . . 5 « 3 « 60°/o tehát 1893/94-ben összes szigorlat és pótszigorlat 1229, ebből elfogadtatott 766, tehát 6*2-3°/o. 1893/94-ben promoveáltatott 182 jogdoktor, 52 államtud. doktor, hat kánontud. doktor, összesen 240; 1894/95-ben 287 diploma adatott ki, holott 1867/68-ban ez a szám csak 37-re ment. Pályadíj. A jogi kar az előadásokon, seminariumi gyakorlatokon s egyéb didaktikus eszközökön felül azzal is törekszik buzdítani a jelesebb ifjak beható tanulmányait s munkásságát, hogy pályakérdéseket tüz ki és jutalmaz, a P a s q u i c h-alapból évenként hármat 75 forintjával, a P a u 1 e r-alapból minden negyedik évben egyet 100 frttal, a Schwa rt n e r-alapból minden második évben egyet 360 frttal, a Senge r-alapból minden évben egyet 260 frttal. A jogkari hallgatók tudományos igyekezetét megcáíolhatlanul mutatják a pályakérdések megfejtései. Ilyen pályakérdés volt 1862-ben a nádori és országbírói méltóság eredete s hatásköre. A jeligés levelek szerint S ó 1 y om-Feket e Ferenc (később törvényszéki elnök és iró) és F raknói Vilmos írna püspök, akkor hittanhallgató), továbbá Véghelyi Dezső (ma alispán és történetíró) és Imling Konrád írna kúriai biró) neve tünt ki. 1865-ben Bozóky Alajos, most nagyváradi igazgató nyert pályadijat. 18'iü-ben pályadijat nyert a municipális rendszer, melynek szerzője Concha Győző, akkor jogszigorló, ma egyetemi tanár. 1871-ben Bonca Miklós, Csillagh Gyula, Messinger Gyula. Hortoványi József, Markovics Jakab, Weisz Vilmos stb. Az utolsó 20 év pályakoszorusai közt találkozunk C s e n g e r y Loránd Gruber Lajos, Nagy Dezső, Kováts Gyula, Schwa rz Gusztáv, G old