A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 2. szám - A járásbíróság ügykörét érintő ujabb törvények és rendeletek kihatásairól az 1895. évben

Tizenötödik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1896 január 12. Szerkesztőség: f Előfizetési árak: A JO Kiadóhivatal '. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Rudolf-rakpart 3. ez. _ | £ J ^ ^ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « . "J , „ HHTIÜI'V/. IB1ZSÁGÜBT ÉRDEKK1NEÍ !ÍPÍISELETÍRE A MAGTÁR CGTFÍDI, BIRfll, CCYESZI ÍS teTZOl ÍÁR lOZLONTR. . * . Kudolf-rakpart $. sz ' Egész « _ e c — • _____ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek .^n' BTiirmi „AB legcélszerűbben bérmentesen Felelős szerkesztő: Dr. !>TILLER MOR. & , , Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. TARTALOM: Előfizetési felhívás. -- A járásbíróság ügykörét érintő ujabb törvények és rendeletek kihatásairól az 1895. évben. Irta: Lengyel Imre. hajdúszoboszlói kir. járásbiró. — A mulasztás | orvoslásának rendszere polgári perrendtartásunkban. (Második közlemény.' Irta: Spengel Sándor, aranyos-maróthi kir. tvszéki biró. — A kettős házasság tanához tekintettel az 1894: XXXIt.-cikkre. Irta: Dr Back Frigyes budapesti ügyvéd. — Kir. közjegyző helyettesítéséről akadályoztatás esetén. Irta: Dr. Gyar [ mathy Ernő. kir. közjegyzőhelyettes Nagy-Enyeden. — Belföld ; (Az uj bűnvádi törvényjavaslat tárgyalása a képviselőház igazság- ! ügyi bizottságában. — A kuiia és a millénium. — A kir. tábla i teljes ülése.' — Nyilt kérdések és feleletek. (A telekkönyvi rangsorozat, i Felelet. | Irta: Dr. Kemény Andor. kir. albiró Gyöngyösön. - II Dr. Baloghy Ernő, z^mbori ügyvéd. — III- I Bölöni László, ügyvéd, Bánffy-Hunyadon.) — Sérelem. (A sommás eljárás a gyakorlatban. Irta: Nagy Mózes, budapesti kir. albiró.) -Irodalom. (A kiegészítő vagyonadó és szerepe a magyar egyenes adórendszerben Irta: Dr. Fellner Frigyes. — Uj német jogi-lap.) —. Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás ! Január hó i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához: Bndapest, V., Rudolfrakpart 3. szám alá küldendők. )<A járásbíróság ügykörét érintő ujabb törvények és rendeletek kihatásairól az 1895. évben Irta : LENGYEL IMRE hajdúszoboszlói kir. járásbiró. A címben foglalt kérdésről, egy rövid cikk keretében szándékozom előadni a szoboszlói kir. járásbíróságnál szerzett tapasztalataimat. A cikkek tekintélyes részében, az iró annak a sajnálkozásának szokott kifejezést adni, hogy a tárgyról annyi sok mondani valója van, hogy nem fér el egy cikk keretében és midőn elolvassuk az ilyen cikk némelyikét, reá jövünk, hogy bizony a mondani való nem sok lehetett. Nekem nincsen sok mondani valóm. Az 1894 november 1-én életbe lépett XVIII. és XIX. törvénycikkekről következő tapasztalataimat tartom jelenté kényeknek és tanulságosaknak : 1. A sommás perek száma 1K95 ben háromszor akkora lett, mint 1894-ben volt, azonban normális viszonyok közt, jövőre nem fog ilyen rohamos lenni a növekvés; nem annyira a járásbirósági hatáskör kiterjesztése, mint inkább a kisebb polgári perek eltűrése, okozza a szaporulatot. 2. Az 1893 : XVIII. t.-c. 1. §-ának 2. és 3. pontjában r említett perek, itt 189ö-ben is, annyira nem fordultak elő, hogy a 2. pontban jelzett perek közül csak egy eset volt. — a 3. pont alatti örökösödési per pedig egyetlenegy sem. A minek nem az az oka, mintha ilyen ügyekre vonatkozó vitás kérdések itt nem léteznének, hanem hogy az uj törvény ezen intézkedése, a kisebb vagyonnal birók ismeretkörébe még most sem ment át. 3. A felebbvitelek száma apad, a mi kétségtelenül a 64., 95., 96. §-ok bölcs intézkedéseinek tulajdonitható. 4. A 20. §-ban körülirt idézés nélküli megjelenés, a mult évben sem fordult elő, és mint már egyszer állítottam, nem na y bátorsággal kilehet mondani, hogy a jövőben sem fog előfordulni. A törvénynap megállapítása (21. §.) tehát értéktelen — Szoboszlón. 5. Az egyezségi eljárás kitűnően bevált és az eredmény a jövőre nézve is kecsegtető, mert az egyezségi kísérletnek felében létrejött az egyezség, tehát jelentéktelen dologgal és kevés irkálással számos ügy nyert elintézést és ezt az utat mind jobban jobban kezdik megkedvelni. 6. Az 1893 : XIX. t.-c. jótéteményeit is most már mindinkább kezdik igénybe venni, mert terjed a fizetési meghagyás ismerete. Ügyvédeink azonban, most is perutra visznek olyan ügyeket, melyek egyezségi kísérletre, vagy fizetési meghagyásra valók és pedig azért, mert a törvény 22. <$-ában megállapított költséget keveslik és méltán. Érdekes a fizetési meghagyásokra nézve azon tapasz tálat, hogy az előterjesztett összes kérelem esetén kibocsáttatott a fizetési meghagyás és visszautasítás nem történt. Ellenmondással az esetek egy harmadrészében éltek, tehát a fizetési meghagyás intézménye is fényesen bevált. Az 1894- : XXVI. t.-c-ben megszabott bélyegek és illetékek magassága ellen most is általános a panasz. Magam pedig, mint ítélőbíró, ennek a törvénynek azt az uj intézkedését (30. §), mely a birót pénzügyőrré teszi, most is ildomtalannak, a birói állással és a bírói függetlenséggel összeegyezhetlennek tartom és nem szűnöm meg eltörlését sürgetni, hiszen az előtt sem károsodott a kincstár, mig ez drákói szigor nem volt. A telekkönyvi ujabb törvények és rendeletekről az a tapasztalatom, hogy az 1888. évi 675. I. M. E. számú rendelet kedvezményét alig-alig veszik igénybe, a minek egyedüli oka, hogy e rendeletet még most sem ismerik. Én magam a 2. § alapján, az észrevett szabálytalanságok közül, hivaralból már sokat kiigazítottam. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről szóló 1893 szeptember hó 1-én életbe lépett 1892 : XXIX. t.-c. 2. §-ának 2. pontjában adott kedvezményt sikerrel kezdik kihasználni, — bár itt is az a baj, hogy e nagy horderejű intézményről kevesen birnak tudomással. Az örökösödési ügyek természetes szaporulata, hátramaradt, mert több ügygyei, az 1894 : XVI t.-c. életbe léptének, január elsejének, idejére várakoztak. A bűnügyek száma apadt és erre befolyással volt az 1894 november elsején életbe lépett 1894 : XII. t.-c. Mert minden kis kerti gyümölcslopás és bármily bekerített helyről való gazdasági terménylopás, 60 koronán alul, nem kerül kriminális eljárás alá. Az 1893. évi 462. I. M. számú igazságügyminiszteri rendeletben jelzett azon remény, hogy a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozó bűnügyekben, az egész vizsgálatnak foganatosítása, a jövőben kevesebbszer fog a járásbíróságokra bízatni, a mult évben sem valósult meg. Pedig a vizsgálat sikere, ügyész távollétében, többször eredménytelen maradhat s az eljárást, az ügyész távolléte nehézkessé teszi, mert a gyakorta szükséges, rövidutu érintkezés nem történhetik meg. Az állami anyakönyvekről szóló 1894 október i-én életbe lépett XXXIII. t.-c. 80. § ában megállapított kihágásnak, 3 hónap alatt, csak egy jelentéktelen esete merült fel. a melyben a minimum büntetés nyert alkalmazást, vagyis a pénzbüntetés egy koronában állapíttatott meg; tehát ugy ez, mint a többi október elsején életbe lépett bölcs törvények is, a legkisebb zavar nélkül mennek át az életbe. Szóval, az én tapasztalatom szerint, pedig mindenekre igyekeztem figyelni, az ujabb törvények kihatásai a jogszolgáltatást kedvező színben tüntetik fel s az uj törvények határozott és jótékony haladást jelentenek, már csak azért is, hogy a legkisebb rázkódás nélkül mentek át az életbe. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed