A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1896 / 22. szám - Az esküdtszékek hatásköre. Szaktanácskozás az igazságügyministeriumban
88 A JOG zására lesz fordítandó, tckintlietö-e oly jótékonysági inttze Uknék> a melyek tökcinek kamatjövedelme az /á'75: XXII. t.-c. 2. §-ának 7. pontja értelmében tökekamatadó alól kivétetik ?y> (Az 1895. évi 12,594. számhoz.) Határozat: Egyházhatósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, a melyek tökéinek kamatjövedelme, az alapitó rendelkezéséhez képest, hizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon tul pedig az illető vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására aesz fordítandó, nem tekinthetők oly jótékonysági intézeteknek, melyek tőkéinek kamatjövedelme az 1875: XXII. t.-c. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tökekamatadó alól kivétetik. Indokok: A tökekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi XXII. t.-cikk 2. §-ának 7. pontja szerint a tó'kekamatadó alól kivétetnek «közintézeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági intézetek, (kórházak, árva- és szegény-ápoló intézetek, segély-egyletek, tébolydák, lelencházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) tökéinek kamatjövedelme, ugy az ezek által nyert segélypénzek.» Az ellentétes határozatok, s a felmerült elvi kérdés tárgyát az képezi, hogy vájjon az az alapítvány, a mely alapítvány tökéinek kamatjövedelme bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon tul pedig valamely vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására fordítandó, sorozható-e az idézett törvényszakasz 7. pontjában emiitett jótékonysági intézetek közé, vagy sem? Ezen 7. pontnak fentebb szószerint idézett szövegét a törvény célzatának szem előtt tartásával helyesen csakis akként lehetett értelmezni, hogy az ott jelzett közintézetek alatt csupán oly jótékonysági intézmények értendők, melyeknek rendeltetése kizárólag segélyezésre, tehát jótékony célra, nem pedig egyszersmind javadalom gyarapítására is irányul. Mert a javadalom gyarapitás az alkalmazott lelkészek járandóságainak oly szerű feljavítását célozza, a mely nekik az általuk viselt állásnak megfelelőbb anyagi helyzetet biztosit; az alapítványnak ily rendeltetése pedig szemben a segélyezés fogalmával, a jótékonyság keretén kívül esik. A jelen döntvény alapjául szolgáló esetben az alapítvány tőkéinek kamatai az alkalmazott lelkészeknek nem kizárólag segélyezésére, hanem egyszersmind kifejezetten azok javadalmának emelésére is rendelvék, kétségtelen tehát, hogy a szóban levő alapítvány az idézett 7. pontban emiitett jótékonysági intézetekkel azonos természetűnek nem tekinthető és hogy az ily alapítvány tőkéinek kamatjövedelme a törvény alapján, a tőkekamatadónak tárgyát képezi. Ezekből az okokból ki kellett mondani, hogy egyházhatósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, a melyek tőkéinek kamatjövedelme az alapitó rendelkezéséhez képest bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon tul pedig az illető vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására lesz fordítandó, nem tekinthető oly jótékonysági intézeteknek, a melyek tőkéinek kamatjövedelme az 1875: XXII. t.-c. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tőkekamatadó alól kivétetik. Kelt a. m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1896. évi ápril hó 23. napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi ápril hó 30. napján tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az 1894. évi VII. t.-c. alapján hozott birtokossági határozatok hatósági felülbirálata előtt a járási mezőgazdasági bizottságok véleménye kikérendő. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 53,530. sz. határozata.) Legelő társulatok alakulásának csakis már egyénileg kiosztott s az érdekeltek által bizonyos meghatározott időre közösben hagyott terület használatára van helye. Az osztatlan közös legelőben érdekeltek csakis az 1894: XII. t.-c. végrehajtása tárgyában 48.000 895. sz. rendelet 6. és II. §-ában jelolt módon szervezkedhetnek. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 80,112. sz. határozata.) Ha valaki szennyvíznek az utcára kiöntése alkalmával másnak kabátját leönti és ezért kihágás miatt elmarasztaltatik, a kabát kitisztítása által felmerült és beigazolt költség megtérítésére is kötelezendő. (A m. kir. ministertanács 1895. évi 3,093. sz. határozata.) Az elbocsátási okirat kiállítása után született kiskorú gyermekre az elbocsátási okirat hatálya ki nem terjeszthető. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,536. sz. határozata.) A halotti anyakönyvi bejegyzésben a afelolvastatvánn szó után csak egy pontozott sor állván rendelkezésre, az ezen helyre írandó anyag összevont irályban fogalmazható. (A m. kir. belügyminister 1896. évi január hó 5-én 108,969. számú rendelete.) Az útadó be nem hajtása miatt kimondott felelősség tárgyában beadott felebbezések közvetlenül a pénzügyministerhez terjesztendök fel. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 69,427. sz. határozata.) Izraelita vallású egyénnek azon cselekménye, hogy hitközségi felhatalmazás nélkül öl vagy ölet baromfiakat s azokat elárusítja, magában véve nem képez büntetendő cselekményt. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,638. sz. határozata.) Vasúti hidakon átszállított áruk és állatok után vámszedési jog nem engedélyezhető. Ha a vasúti híd, a vasúti forgalom mellett a közúti forgalom céljaira is szolgál, ez esetben az a vámszedési jog engedélyezése szempontjából ugy tekintendő, mintha szerkezetileg elválasztott külön vasúti és külön közúti hídról lenne szó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 38,934. sz. határozata.) A gazdaságban fizetés és konvenció mellett alkalmazott kovács cselédnek tekintendő s ezen jogviszonyból támadó követelés elbírálása a közigazgatósági hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság 1894. évi 64. sz. döntvénye.) Tényleges katonai szolgálatban álló egyének ellen mezőrendőri kihágás miatt eljárni a polgári hatóságok nem illetékesek. (A m. kir. földmivelésügyi m. kir. minister 1895. évi 85,042. sz. határozata.) A lóállitás elmulasztása miatt folyamatba tett bírságolási ügyben harmadfokban a m. kir. honvédelmi mimster illetékes eljárni. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 6,775. sz. átirata.) Utólázasság által törvényesített gyermeknek a felekezeti anyakönyvbe bejegyzett születéséről nem adható ki olyan anyakönyvi kivonat, melyben a születésnek az esetleg törvénytelen volta feltüntetve ne legyen. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 1896. évi január hó 6-án 69,937/95. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Goldstein Hermann e. Orosháza, gyulai tvszék, bej. jun. 30., félsz, jul. 21.,, csb. dr. Winchkler István, tmg. dr. Bikádi Antal. — Petkovits Pál e. Ó-Becse, újvidéki tvszék, bej. jul. 4.. félsz. jul. 25.. csb. Rehák Ferenc, tmg. dr. Vojnovits Aron. — Monáth Bernhárd e. Malacka, pozsonyi tvszék, bej. jul. 13., félsz. jul. 17., csb. Vladár István, tmg. dr. Révész Emil. — Uhrinyák György e. Kassa, kassai tvszék, bej. szept. 30., félsz. okt. 8., csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. Krick Manó. — Weichsler Jakab s ts. e. Budapest, bpesti keresk. .és váltótvszék, bej. jun. 25.. félsz. jul. 23.. csb. dr. Tóth Miklós, tmg. dr. Taub Ármin. — Kalmár Zsigmond e. Turkeve, szolnoki tvszék. bej. jul. 2.. félsz, jul. 30., csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Nánásy Endre. — Dresmand Ede e. Brassó, brassói tvszék, bej. jul. 20., félsz. aug. 10., csb. Kovács Károly, tmg. dr. Philippi Frigyes. — Fillinger Lajos e. Titel, újvidéki tvszék, bej. jun. 20., félsz. jul. 16., csb. Rehák Ferenc, tmg. Koller Károly. — Spitzer Hermann e. Szolnok, szolnoki tvszék, bej. jun. 9., félsz. jul. 2 , csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Singer Béni. — Duchony János és fia e. Kolozsvár, kolozsvári tvszék, bei. jul. 17.. félsz. jul. 23., csb. Becsek Lajos. tmg. dr. Fischer Lajos. — Ajtay Gyula e. Nagyvárad, nagyváradi tvszék. bej. jul. 2., félsz. jul. 15., csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Tonisek Ferenc. — Gross Jqs. et lg. e. Sopron, soproni tvszék, bej. jul. 15., félsz, aug. 4., csb. Aldor Ödön. tmg. dr. Deszkássy Boldizsár. — Váradi Mór e. Miskolc, bej. máj. 2., félsz. máj. 16., csb. dr. Görgey Sándor, tmg. dr. Klein Ignác. Pályázatok: A szepesi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 7. — Az ipolysági tvszéknél aljegyzői áll. jun. 7. — A besztercebányai tszéknél j e g y z ő i áll. jun. 7. — A székesfehérvári jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 7. — A győri tvszéknél aljegyzői áll. jun. 7. — A szolnoki tvszéknél birói áll. jun. 8. — A székelyhídi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 8. — A szolnoki ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jun. 8. A nagykikindai tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 8. — A nagvbereznai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 9. — A zsombolyai jhiróságnál alj e g y z ő i áll. jun. 9. — A deési jbiróságnál a 1 b 1 r ó i áll. jun. 10. — A temesvári ítélőtábla kerületében 8 j oggyakornoki áll, jun. 8. — A veszprémi tvszéknél aljegyzői áll jun. 10. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁR6ASÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN