A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 22. szám - Az esküdtszékek hatásköre. Szaktanácskozás az igazságügyministeriumban

88 A JOG zására lesz fordítandó, tckintlietö-e oly jótékonysági inttze Uknék> a melyek tökcinek kamatjövedelme az /á'75: XXII. t.-c. 2. §-ának 7. pontja értelmében tökekamatadó alól kivétetik ?y> (Az 1895. évi 12,594. számhoz.) Határozat: Egyházhatósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, a melyek tökéinek kamatjövedelme, az alapitó rendelkezéséhez képest, hizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapí­tására, azon tul pedig az illető vallásfelekezet tényleges alkal­mazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására aesz fordítandó, nem tekinthetők oly jótékonysági intézeteknek, melyek tőkéinek kamatjövedelme az 1875: XXII. t.-c. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tökekamatadó alól kivétetik. Indokok: A tökekamat- és járadékadóról szóló 1875. évi XXII. t.-cikk 2. §-ának 7. pontja szerint a tó'kekamatadó alól kivétetnek «közinté­zeteknek, azaz nem pénzvállalatoknak tekintett jótékonysági inté­zetek, (kórházak, árva- és szegény-ápoló intézetek, segély-egyletek, tébolydák, lelencházak, vakok és siketnémák intézetei, kisdedóvodák) tökéinek kamatjövedelme, ugy az ezek által nyert segélypénzek.» Az ellentétes határozatok, s a felmerült elvi kérdés tárgyát az képezi, hogy vájjon az az alapítvány, a mely alapítvány tökéinek kamatjövedelme bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon tul pedig valamely vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására fordítandó, sorozható-e az idézett törvényszakasz 7. pontjában emiitett jótékonysági intézetek közé, vagy sem? Ezen 7. pontnak fentebb szószerint idézett szövegét a törvény célzatának szem előtt tartásával helyesen csakis akként lehetett értelmezni, hogy az ott jelzett közintézetek alatt csupán oly jóté­konysági intézmények értendők, melyeknek rendeltetése kizárólag segélyezésre, tehát jótékony célra, nem pedig egyszersmind java­dalom gyarapítására is irányul. Mert a javadalom gyarapitás az alkalmazott lelkészek járandóságainak oly szerű feljavítását célozza, a mely nekik az általuk viselt állásnak megfelelőbb anyagi hely­zetet biztosit; az alapítványnak ily rendeltetése pedig szemben a segélyezés fogalmával, a jótékonyság keretén kívül esik. A jelen döntvény alapjául szolgáló esetben az alapítvány tőkéinek kamatai az alkalmazott lelkészeknek nem kizárólag segé­lyezésére, hanem egyszersmind kifejezetten azok javadalmának emelésére is rendelvék, kétségtelen tehát, hogy a szóban levő ala­pítvány az idézett 7. pontban emiitett jótékonysági intézetekkel azonos természetűnek nem tekinthető és hogy az ily alapítvány tőkéinek kamatjövedelme a törvény alapján, a tőkekamatadónak tárgyát képezi. Ezekből az okokból ki kellett mondani, hogy egyházhatósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, a melyek tőkéinek kamat­jövedelme az alapitó rendelkezéséhez képest bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon tul pedig az illető vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélye­zésére és javadalmazására lesz fordítandó, nem tekinthető oly jótékonysági intézeteknek, a melyek tőkéinek kamatjövedelme az 1875: XXII. t.-c. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tőkekamatadó alól kivétetik. Kelt a. m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak Budapesten, 1896. évi ápril hó 23. napján tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1896. évi ápril hó 30. napján tartott teljes tanácsülésében. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az 1894. évi VII. t.-c. alapján hozott birtokossági hatá­rozatok hatósági felülbirálata előtt a járási mezőgazdasági bizottságok véleménye kikérendő. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 53,530. sz. határozata.) Legelő társulatok alakulásának csakis már egyénileg kiosztott s az érdekeltek által bizonyos meghatározott időre közösben hagyott terület használatára van helye. Az osztatlan közös legelőben érdekeltek csakis az 1894: XII. t.-c. végrehaj­tása tárgyában 48.000 895. sz. rendelet 6. és II. §-ában jelolt módon szervezkedhetnek. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 80,112. sz. határozata.) Ha valaki szennyvíznek az utcára kiöntése alkalmával másnak kabátját leönti és ezért kihágás miatt elmarasztalta­tik, a kabát kitisztítása által felmerült és beigazolt költség megtérítésére is kötelezendő. (A m. kir. ministertanács 1895. évi 3,093. sz. határozata.) Az elbocsátási okirat kiállítása után született kiskorú gyermekre az elbocsátási okirat hatálya ki nem terjeszthető. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 92,536. sz. határozata.) A halotti anyakönyvi bejegyzésben a afelolvastatvánn szó után csak egy pontozott sor állván rendelkezésre, az ezen helyre írandó anyag összevont irályban fogalmazható. (A m. kir. belügyminister 1896. évi január hó 5-én 108,969. számú rendelete.) Az útadó be nem hajtása miatt kimondott felelősség tárgyában beadott felebbezések közvetlenül a pénzügyminister­hez terjesztendök fel. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 69,427. sz. határozata.) Izraelita vallású egyénnek azon cselekménye, hogy hit­községi felhatalmazás nélkül öl vagy ölet baromfiakat s azo­kat elárusítja, magában véve nem képez büntetendő cselek­ményt. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 3,638. sz. hatá­rozata.) Vasúti hidakon átszállított áruk és állatok után vám­szedési jog nem engedélyezhető. Ha a vasúti híd, a vasúti forgalom mellett a közúti forgalom céljaira is szolgál, ez esetben az a vámszedési jog engedélyezése szempontjából ugy tekintendő, mintha szerkezeti­leg elválasztott külön vasúti és külön közúti hídról lenne szó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 38,934. sz. határozata.) A gazdaságban fizetés és konvenció mellett alkalmazott kovács cselédnek tekintendő s ezen jogviszonyból támadó köve­telés elbírálása a közigazgatósági hatóság hatáskörébe tarto­zik. (A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság 1894. évi 64. sz. döntvénye.) Tényleges katonai szolgálatban álló egyének ellen mező­rendőri kihágás miatt eljárni a polgári hatóságok nem ille­tékesek. (A m. kir. földmivelésügyi m. kir. minister 1895. évi 85,042. sz. határozata.) A lóállitás elmulasztása miatt folyamatba tett bírságo­lási ügyben harmadfokban a m. kir. honvédelmi mimster illetékes eljárni. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 6,775. sz. átirata.) Utólázasság által törvényesített gyermeknek a felekezeti anyakönyvbe bejegyzett születéséről nem adható ki olyan anya­könyvi kivonat, melyben a születésnek az esetleg törvénytelen volta feltüntetve ne legyen. (A m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi minister 1896. évi január hó 6-án 69,937/95. sz. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Goldstein Hermann e. Orosháza, gyulai tvszék, bej. jun. 30., félsz, jul. 21.,, csb. dr. Winchkler István, tmg. dr. Bikádi Antal. — Petkovits Pál e. Ó-Becse, újvidéki tvszék, bej. jul. 4.. félsz. jul. 25.. csb. Rehák Ferenc, tmg. dr. Vojnovits Aron. — Monáth Bernhárd e. Malacka, pozsonyi tvszék, bej. jul. 13., félsz. jul. 17., csb. Vladár István, tmg. dr. Révész Emil. — Uhrinyák György e. Kassa, kassai tvszék, bej. szept. 30., félsz. okt. 8., csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. Krick Manó. — Weichsler Jakab s ts. e. Budapest, bpesti keresk. .és váltótvszék, bej. jun. 25.. félsz. jul. 23.. csb. dr. Tóth Miklós, tmg. dr. Taub Ármin. — Kalmár Zsigmond e. Turkeve, szolnoki tvszék. bej. jul. 2.. félsz, jul. 30., csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Nánásy Endre. — Dresmand Ede e. Brassó, brassói tvszék, bej. jul. 20., félsz. aug. 10., csb. Kovács Károly, tmg. dr. Philippi Frigyes. — Fillinger Lajos e. Titel, újvidéki tvszék, bej. jun. 20., félsz. jul. 16., csb. Rehák Ferenc, tmg. Koller Károly. — Spitzer Hermann e. Szolnok, szolnoki tvszék, bej. jun. 9., félsz. jul. 2 , csb. Hubay Kálmán, tmg. dr. Singer Béni. — Duchony János és fia e. Kolozsvár, kolozsvári tvszék, bei. jul. 17.. félsz. jul. 23., csb. Becsek Lajos. tmg. dr. Fischer Lajos. — Ajtay Gyula e. Nagyvárad, nagyváradi tvszék. bej. jul. 2., félsz. jul. 15., csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Tonisek Ferenc. — Gross Jqs. et lg. e. Sopron, soproni tvszék, bej. jul. 15., félsz, aug. 4., csb. Aldor Ödön. tmg. dr. Deszkássy Boldizsár. — Váradi Mór e. Miskolc, bej. máj. 2., félsz. máj. 16., csb. dr. Görgey Sándor, tmg. dr. Klein Ignác. Pályázatok: A szepesi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 7. — Az ipolysági tvszéknél aljegyzői áll. jun. 7. — A besztercebányai tszéknél j e g y z ő i áll. jun. 7. — A székesfehérvári jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 7. — A győri tvszéknél aljegyzői áll. jun. 7. — A szolnoki tvszéknél birói áll. jun. 8. — A székelyhídi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 8. — A szolnoki ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jun. 8. A nagykikindai tvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. jun. 8. — A nagvbereznai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 9. — A zsombolyai jhiróságnál alj e g y z ő i áll. jun. 9. — A deési jbiróságnál a 1 b 1 r ó i áll. jun. 10. — A temesvári ítélőtábla kerületében 8 j oggyakornoki áll, jun. 8. — A veszprémi tvszéknél aljegyzői áll jun. 10. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁR6ASÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents