A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 22. szám - Az esküdtszékek hatásköre. Szaktanácskozás az igazságügyministeriumban

176 A JOG jövőben azon svájci kantonoknak Budapesten lakó honosait, a mely kantonokhoz a bíróságok az ott lakó magyar honosoktól perbiztositékot nem követelnek, a magyar bíróságok se kötelezzék perbiztositék adására. Habár a kérelem első része nem teljesíthető, magát a felszólalást arra való tekintettel, hogy a bíróság Haggenmacher Henrik budapesti svájci consult csakugyan zürichi kanton honosnak vette és mint ilyent a perbiztositék adására kötelezte, jogosultnak tartom s miután nemzetközi vonatkozások épségben tartása az igazságügyi kormány feladatához tartozik; s figyelemmel az 1893. évi XVIII. t.-c. 63. és 215. §-aiban foglalt határozatokra, tisztelettel felkérem Méltóságodat, szíveskedjék a vezetése alatt álló kir ítélőtábla tagjait jelen rendelet-m tartalmának közlésével figyelmeztetni, hogy a viszonosság bizonyítása oly esetekben, midőn a viszonosság fennállása a kir. bíróságoknak hivatalosan tudomására hozatott, a felektől nem követelhető. Kelt Budapesten, 1896. évi március 19-ikén. Az állami anyakönyvi bejegyzés kiigazitása végett indított birói eljárás költségeiről. Fölvetett kérdés folytán kijelentette a kir. igazságügyminister, hogy nincsen észrevétele az ellen, ha az anyakönyvi kiigazítási ügyekben az 1895. évi június 29-én 21,197. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. IV. évf. 211. 1.) kibocsátott rendelet értelmében indított bírósági eljárás során fölmerülő költségekre nézve az eljáró bíróság az 1881. év november hó 1-én 3,263. I. M. E. sz. alatt (1881. évi R. T. 1420. 1.) kelt rendelet 52—55. §-aiban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazza. Ehhez képest a költségeket az tartozik előlegezni, a kinek kérelmére az eljárás megindíttatott; ha pedig az eljárás hivatalból indíttatott meg, a költségek az irodaátalányból előlegezendó'k és szabályszerűen nyilvántartandók. A bíróság jogosítva van azt, a ki a kiigazítási eljárás megindítása iránt alaptalan kérelmet terjesztett elő, a költségekben elmarasztalni; ha azonban az eljárás hivatalból indíttatott meg, vagy pedig a költségek viselésére kötelezett fél vagyontalanságát szabályszerű szegénységi bizonyitványnyal igazolja, a költségeket az irodaátalány viseli (14,065/1896. I. M. sz.). Felekezeti aanyakönyvekben előforduló bejegyzések kiigazitásáról. Fölvetett kérdés folytán a kir. igazságügyminister a kir. belügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi minister urakkal egyetértőleg kijelentette, hogy az 1894 : XXXIII. törvénycikk 76. §-a és az annak alapján 1895 : 21,197. I. M. sz. a. (Igazságügyi Közlöny IV. évf. 211. lap) kibocsátott rendelet csak az állami anyakönyvek kiigazítására vonatkoznak, ellenben a felekezeti anyakönyvekben szükséges kiigazítások elrendelése és foganatosítására 1895. évi október hói napja után is ama szabályok maradtak érvényben, a melyek e tekintetben korábban is irányadók voltak. (20,963/1896. I. M. sz.) Hatáskör megállapítása, vasárnapi kötördelés miatt indított ügyben. A kir. ministerium vasárnapi munkaszünet megszegése által elkövetett kihágással terhelt F. Ádám és társai mőzsi lakosok elleni bűnügyben a sárbogárdi királyi járásbíróság és Fejérvármegye sárbogárdi járásának főszolgabirája közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1895. évi november hó 14-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Indokok: F. Ádám és társai mőzsi lakosok azzal vannak terhelve, hogy — állításuk szerint munkafelügyelőjük, H. János mőzsi lakos parancsára — 1895. évi augusztus hó 25-én, vasárnap délelőtt, az előszállási határban, az országúton, útjavításhoz szükséges követ törtek. Minthogy ez a foglalkozás ipari munkának nem tekinthető s igy annak vasárnapon való végzése nem vonható az 1891: XIII. t.-c. rendelkezései alá, a nevezettek cselekménye inkább az 1886: LIII. t.-c. 19. §-ában a vasárnapokra nézve felvett rendelkezésnek megszegése által elkövetett és a KBTK. 52. §-ába ütköző vallás elleni kihágás jelenségeit tünteti fel, ezen kihágás feníorgása tekintetében határozni pedig az 1880:XXXVII. t.-c. 40. §-ának 5. pontja a kir. bíróságok hatáskörébe utalja. (47,915/1895. I. M. sz. Hatáskör megállapítása, erdőben gondatlanságból tűzvész okozása miatt indított ügyben. A királyi ministerium, erdőben gondatlanságból tűzvész okozás vétsége miatt terhelt P. Pál mendei lakos elleni ügyben a pestvidéki kir. törvényszék és Pest-Pilis-Solt Kis-Kun vármegye pilisi felső járásának főszolgabirája közt felmerült hatásköri összeütközési esetet 1895. évi december hó 19-ik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: P. Pál mendei lakos azzal van terhelve, hogy a Pestmegyében fekvő Mende község határában levő, úgynevezett kásavölgyi erdő melletti uton menve eldobott egy égő gyufát, mitől a faültetvények közt levő száraz avar fü meggyuladt, több négyszögölnyi területen leégett, a tüz a facsemetéket megrongálta és 11 frt 30 krra rugó kárt okozott. Ezen cselekmény, tekintettel arra, hogy a tüz nem az 1894. évi XII. t.-c.-ben megjelölt mezei, hanem erdőterületen okoztatott az 1879. évi XXXI. t.-c. 112. §-ából folyólag a BTK. 425. §-ában körülirt gondatlanságból elkövetett tűzvész okozás vétségének jelenségeit tünteti fel, mely vétség elbírálását az 1880. évi XXXVII. t.-c. 39. §-ának 2. pontja a kir. törvényszékek hatáskörébe utalja. (55,288/1895. I. M. sz.) A csendőri kínzások mindinkább megrontják igazságszolgáltatásunkat. Itt ismét közlünk két curiai felmentést, melyek a kínzásokra vezethetők vissza. A Curia nagyon helyesen teszi, hogy felmentést mond ki azon esetekben, hol a kinzás a beismerést megfosztja minden értékétől. I. Kir. Curia: lopás bűntettével vádolt Sz. István és társa, valamint orgazdaság bűntettével vádolt Sz. Istvanné elleni bűnügyben itélt: Tekintve., hogy vádlottak a vádbeli cselekmény elkövetését ugy a vizsgálóbíró előtt, mint a végtárgyaláskor határozottan tagadták; tekintve, hogy bíróságon kívül tett beismerésükre vonatkozólag azt állították, hogy őket a rendőrök éheztetés, verés és fenyegetéssel kényszeritették igy vallani, a mi pedig sokat levon a beismerés bizonyító erejéből már annálfogva is, mert az, hogy Sz. István vádlott a rendőrségnél 4 napig tartott letartóztatása alatt nem kielégítő élelmezésben részesült, a kinyomozottak alapján valónak bizonyult; és tekintve, hogy a többi felmerült gyanuokok nem elegendők arra, hogy vádlottak bűnössége megnyugvással megállapítható volna, annál kevésbé, mert Sz. Istvánná vádlottnak az a védekezése, hogy a rendőröknek átadott 4 frtot, melyet állítólag a lopót élelmi cikkek eladásából bevett, N. Gusztávtól kölcsönözte, meg nem cáfoltatott; ezen okokból mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik és vádlottak az ellenük lopás, illetve orgazdaság büntette miatt emelt vád és ennek következményei alól felmentetenk. (1896 márc. 10. 2014.) II. Kir. Curia: lopás bűntettével vádolt M. Bálint és H. István vádlottnak bíróságon kívül tett beismerése, melyet egyéb mellékkörülmények nem támogatnak, elitéltetésük alapjául nem fogadható el, mert vádlottaknak azt az állítását, hogy őket a csendőrök kihallgatásuk alkalmával bántalmazták, ugy L. Mátyás káros, mint A. József és W. János tanuk erősítették, sőt A. József tanú erősítette azt is, hogy a káros fél is ütötte a vádlottakat és hogy ők csak azután tettek beismerő vallomást. Minthogy pedig ugy a vizsgálóbíró előtt, mint a végtárgyalás alkalmával tagadták vádlottak, hogy ők a káros borából loptak, és minthogy e szerint tettességükre nézve jogszerű bizonyíték elő nem állíttatott; ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik, és nevezett vádlottak az ellenük lopás, illetve orgazdaság büntette miatt emelt vád és ennek következményei terhe alól felmentetnek. (1896 márc. 10. 1,650.) Wagner Richárd arcképe egy védjegyen. Wagner Richárd özvegye és fia kérvényt intéztek a bécsi keresk. miniszterhez melyben arra kérték, hogy egy gyermekruha kereskedő belajstromozott védjegyét, melyen Wagner Richárd arcképe látható, töröltessék, miután az arckép használatához beleegyezésüket nem adták. A bécsi keresk. miniszter folyamodókat elutasította, indokul azt hozván fel, hogy az osztrák védjegytörvény 10. §-a szerint: más termelő, iparos vagy kereskedő nevét, cégét vagy címerét, vagy üzletének megnevezését az illetőnek beleegyezése nélkül, áruk megjelölésére tilos használni, de a törvény nem tartalmaz intézkedést arra, hogy egy privát személy arcképét ne lehessen annak beleegyezése nélkül védjegyen használni, nem forog tehát fenn törvényes ok, hogy a panaszolt védjegy töröltessék. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Bártfa B. J. Tomka A. — Perl T. 396/95. sz. a C. f. hó 21. mv. - Beregszász Sz. K. Jobszty Gy. Bereg-megye korház gondnok — Szeles K. 5091/95. sz. a C. f. hó 21. hh. — Csorna E. J. Király Bencze J. — Király Bencze J. 8690/95. sz. a C. f. hó 17. rend. — Duna-Szerdahely P. P. özv. Mészáros Gy.-né. — Vilogi J. 6855/95. sz. a C. m. hó 23. mv. — Eger Cs. J. Komlósi M. — Léderer A. 7787/95. sz. a T. m. hó 19. rhh. rmv. — Enying B. J. Purgly P. — első magy. gazd. gépgyár 977/96. sz. a T. f. hó 19. mv. —Gödöllő dr. R. S. Diamant J. — Forschner M. érk. 425/96. v. sz. a. n. e. eld. Gorcsák. — Gyöngyös F. S. Elek J. - Lipkay K. 8145/95. sz. a. C. f. hó 22. hh. - H. K. Fein L-né. — Halász M. 8463/95. sz. a T. f. hó 27. hh. - Halmi N. J. Halassy Sz. — Mercz N. 533/95. v. sz. a C. m. hó 28. hh. — Gróf Hessenstein M.-né. — Soór F.-né 1112/95. sz. a C. f. hó 8. rendelv. Péterfalvi ref. egyház. — Dandai A., Pap B.. Nagy Gy.-né és Tóth János 8164—8167/95. sz. ügyeket a C. f. h. 20. hh. — Tóth E. — Tóth M. érk. (Í701/94. sz. a. m. é. 24-én rendelvény 9295/95. sz. a. február 4. rend., ujabb száma nincs. — Hatvan dr. L. A. Farkas József. — Schossberger s. ts. érk. 9767/95. sz. a. n. e. eld. Hajdú. - lfj. Oestreicher L. - ifj. Üsztöke András 1049/96. sz. a T. f. é. febr. 26. hh. — Harangozó M. — Rabusai József érk. 3264/96. sz. a. n. e. eld. Major. — Vig G. — Singhoffer A. érk. 1610/95. v. sz. a. n. e. eld. Heves V. J. Hellebranth B. — Lónyay G.-né érk. 2784. sz. a. n. e. eld. Egery. — Kaposvár dr. L. O. Goldmann és Engel. — Honig D. érk. 644/95. v. sz. a. n. e. eld. Kovács. — Weisz Herm. — Dietrich J, 6510/95. sz. a C. f. hó 6. hh. — Kecskemét S. G. Gál János hatóság elleni erőszak, érk. 4(>25/95. sz. a. n. e. eld. Halmagyi - Kun-Halas L. S. Huszka J. — Rosenthal H. 2721/95. sz. a C. m. hó 21. mv. — Mezőtúr Sz. P. 11488/95. sz. bűnügyet a T. f. hó 27. r. érintetlen, r. m., sem., r. hh. — Nagy-Kanizsa dr. R. S. Fesselhofer. — Pranger 7797/95. sz. a C. f. hó 22. hh. mv. - Nagyszeben P. J. Máres A. - Máres L. 4169. és 4170/95. sz. a C. f. no 26. hh. — Máres A. - Máres L. 4171/95. sz. a C. f. hó 26. rmv. - Nagyvárad dr V. Zs. Hamvay F. - Horváth A. 5854/95. sz. a C. t. ho 2b hh. — Szegzárd dr. M. J. Gáspár J.-né — Ivanovics I. 4805/95. f - aÍu ; h° 21' hh ~ Székesfehérvár P. G. id. Südi J. - Csanádi Zs. 7098,95. sz. a T. m. hó 10-én r. e. rmv. — Major F — Dobrovits A TSJ 2íonJZ- a C f hÓ f- ó- - Szirák Cs- K- Rigó J- - Hannover A. érk. 2/37/%. sz. a. n. e. eld. Piukovics. - Gutfreund J. - SchossMrgerpR- F4/9-5- S^ a C f- hó 2L hh- - Zombor dr. K. J. Janits n K~ PÍ°rtS D" M- 299/95- sz- a C f- hó 22. hh. dr. V. j Csonits Dobren 8263/95. sz. bűnügyet a C. f hó 26. hh. PALLA8 RÉSZvát. TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN