A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 21. szám - A kolozsvári tudomány-egyetem jog- és államtudományi karának felterjesztése a jogi szakoktatásnak vizsga- és tanrendje tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (minsterhez)

A JOG A budapesti kir. itélö tábla (1895. nov. 5-én 10,883. sz. a.) az első bíróság vádhatározatát megváltoztatja, vádlott irányában a bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: A btk. 330. §-ának létoka a magánlak sérthetetlenségének biztosítása: a mi felöleli az üzlethelyiségek sérthetetlenségét is. Minthogy azonban a panaszos vallomásában maga azt állítja, hogy a panaszolt tény elkövetésekor a vádlott által kinyitott helyiségbó'l kiköltözött, ott nem lakott, sőt az üzlethelyisége sem volt már ott; minthogy továbbá az eset körülményei arra utalnak, hogy vádlottban nem volt meg a cselekmény jogellenességének tudata s illetve a btk. 75. §-ában meghatározott szándék: a btk. 330. §-ába ütköző jogsértésről szó sem lehet. Annak megbirálása pedig, vájjon vádlottnak a behatoláshoz volt-e joga s ha a panaszosnak abból kára származott, amely megtérítésére a vádlott kötelezhető-e vagy sem, bűnvádi útra nem tartozik. A m. kir. Curia (1896. ápril 9. 443. sz. a.) a kir. itélő tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Minthogy a «Gotterhalte» és «mégis hunczut a német» két dallamnak közvetlen összekapcsolása tárgyilag a királysértés tényálladékának megállapítására alkalma .vádlottnak magasabb müveitségénéi fogva az összekapcsolásban rejlő sértést szükségszerűen felismerni kellett és igy vádlott azzal, hogy a tárgyilag sértő cselekményt sértő minőségének tudatában elkövette és annak alapján a a terhére rótt királysértés vétségével jogszerűen vádolható. Az ez által megállapítható beszámítást és büntetőjogi felelősséget nem szünteti meg sem az, hogy vádlott a kérdéses alkalommal még más királysértő cselekményt el nem követett, sem az, hogy hasonló cselekményt ö előtte mások is ismételten követtek el, mert az első felfogás arra vezetne, hogy büntetésnek csak bűnhalmazat vagy bünfolytatás esetében volna helye, a másik felfogás pedig egyenesen azt eredményezné, hogy minden büntetendőség megszűnnék, mert alig van bűntett, melyet már mások el nem követtek. A budapesti kir. törvényszék (lb95. évi nov. 13. 61,843. sz. a.) királysértés miatt terhelt dr. Sz. István és S. Fülöp elleni ügyben a bűnvádi eljárás megszüntettetik. Mert: a vizsgálat adatai szerint f. évi márc. 15-én a lugosi magyar Casino helyiségeiben zártkörű társasvacsorát rendezett, melynek során a S. Fülöp vezetése alatt álló cigány zenekar dr. Sz. István meghagyására előbb a «Gotterhalte»-hymnusnak néhány ütemét, majd erre nyomban «mégis huncut a német» kezdetű népdalt kezdte húzni, mit azonban a zenekar csakhamar abbanhagyott, mert a Casino igazgatója azt lerendelte. Ezen tényállás alapján a kir. ügyészség dr. Sz. István és S. Fülöp cigányprímás ellen vádat emel a btkv. 140. §-ába ütköző királysértés címén. A vizsgálat során kihallgatott tanuk szerint a szóban forgó két dal a vacsora befejezte után húzatott el; ugyancsak a tanúvallomások szerint sem a vacsora közben, sem az után, akár nyilvánosan, akár pedig a jelenvoltakból képződött csoportokban mi oly beszéd, mi oly szó sem hangzott el, a mely O Felségének magas személyét csak legtávolabbról is érintette volna. Ezek szerint a két dal minden előzmény nélkül és minden vonatkozás nélkül hangzott el és a legcsekélyebb adat sem forog fenn, arra nézve, hogy azoknak elhuzatása által dr. Sz. István az O Felsége magas személye iránt tartozó tiszteletet megsérteni, esetleg pedig a tisztelethiányt ekként kifogásra juttatni akarta volna. A mint hogy maga dr. Sz. István is ekként védekezik, miszerint ő a két dalt az Ö Felsége magas személyét érinthető minden vonatkozás és célzat nélkül csupán azon ötletből huzattá el, hogy már más alkalommal is hallotta e két dalt hasonló egymásutánban elhangzani, minthogy dr. Sz. Istvánnak ezen védekezése az egész vizsgálat során megcáfolva a legcsekélyebb adattal sem lett, sőt a vizsgálat folyamán kihallgatott számos tanúnak vallomásával a dr. Sz. Istvánnak tulajdonított sértő szándék egyenesen kizártnak jelentkezik: annálfogva is ezen szándék hiányából a további bűnvádi eljárást ugy dr. Sz. István ügyvéd s ugyanazon indokból S. Fülöp cigányprímás ellen is megszüntetni kellett. A budapesti kir. itélő tábla. (1896. január 8. 13,005 sz. alatti a kir. törvényszéknek végzését a kir. ügyész által vádolt S. Fülöp cigányprímásra vonatkozólag helyben hagyja, Sz. István vádlottra vonatkozólag ellenben megváltoztatja és dr. Sz. István ügyvédet a btkv. 140. §-ába ütköző királysértés vétsége miatt vád alá helyezi, stb. Indokok: Minthogy dr. Sz. István beismerésével, de a vizsgálat egyéb adataival is bebizonyithatónak mutatkozik, hogy a lugosi magyar casino által 1895. évi március 15-én a napnak emlékére saját helyiségében rendezett zártkörű társasvacsora folyamán dr. Sz. István a «Gotterhalte» osztrák néphymnusz néhány ütemét s azzal kapcsolatban s annak folytatásaként a «mégis huncut a német» népdalt huzattá el a vacsoránál játszó cigánybandával, a mely utóbbi dalt a banda azonban végig nem játszhatta, mert a Casino igazgatója dr. J. Aurél a játszás folytatását eltiltotta. Minthogy a fentnevezett két dallamnak közvetlen összekapcsolása tárgyilag a királysértés tényálladékának megállapítására alkalmas; vádlottnak magasabb műveltségénél fogva az összekapcsolásban rejlő sértést szükségszerűen felismernie kellett s igy vádlott azzal, hogy a tárgyilag sértő cselekményt a cselekmény sértő minőségének tudatában elkövette s annak alapján a terhére rótt királysértés vétségével jogszerűen vádolható; minthogy az ez által megállapítható beszámítást s büntetó'jogi felelősséget nem szünteti meg sem az, hogy vádlott a kérdéses alkalommal még más királyséitö cselekményt el nem követett, sem az, hogy hasonló cselekményt ő előtte mások is ismételten követtek el; mert az első felfogás arra vezetne, hogy büntetésnek csak bűnhalmazat vagy bünfolytatás esetében volna helye, a másik felfogás pedig egyenesen azt eredményezné, hogy minden büntetendőség megszűnnék, mert alig van bűntett, melyet már mások el nem követtek: dr. Sz. Istvánnak vád alá helyezése indokolt. S. Fülöp cigányprímásra vonatkozólag a kir. törvényszéknek megszüntető végzését a kir. itélő tábla is helyben hagyja azért, mert a közönség parancsára és rendelkezésére álló cigányról, a ki mást nem tett mint hogy játszotta azt, a mit fizető vendégek kívántak, nem tehető fel, hogy a dalamok egymásutánjára ügyel és az összekapcsolásban rejlő sértő vonatkozást felismerhette. Ez ellen a vádlott ellen tehát a sértés tudatát és igy a sértési szándékot kizártnak kellett tekinteni. A m. kir. Curia (1896. ápr. 16. 1,925. sz. a.) a kir. itélő tábla végzése dr. Sz. István II. vádlottra vonatkozó felebbezett részében az abban felhozott indokoknál fogva helyben, — S. Fülöp II. r. vádlottra vonatkozó nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyatik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Azon kérdés, hogy valakinek földbirtoka a községi mezőőr felügyelete alá tartozik-e, vagy sem, nem dönthető el a községi költségelőirányzat felülbirálatával kapcsolatosan, hanem mint ettől független vitás ügy az 1894. évi XII. t.-c. 102. §-ában emiitett hatóságok elé tartozik. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 79,724. sz. határozata.) Hogy valamely kórülárkolt terület tekinthető-e az 1894. évi XII, t.-c. 75. §-ában említett bekerített területnek vagy sem, ténykérdést képes, a mely minden egyes esetben külön dönthető el. A törvényhatóság ehhez képest elvileg minden körülárkolt területet bekerített helynek nem minősíthet. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 79,724. sz. határozata.) A közigazgatási hatóságok nem hozhatnak javaslatba italmérési engedélyt oly helyeken, hol a megállapított létszám he. van töltve. Ha a létszám felemelését javasolják, javalatukat tüzetesen kötelesek indokolni. (A belügyminister f. évi jan. 17-éri 112,893/1885. sz. a. kelt körrendelete.) Mezőgazdáknak italmérési adómentes szesz beszerzésére az a pénzügyigazgatóság adhat engedélyt, melynek kerületében az illető község fekszik. (A m. kir. pénzügyministernek 1892. évi 56,008. sz. alatt kelt határozata.) 1895. évi október 1-je után a felekezeti anyakönyvbe tett bejegyzés közhitelességgel nem bír. (A m. kir. belügyminister 1896. évi január hó 9-én 112,790/95. sz. átirata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Köstenbaum A. S. e., Mármarossziget, mármarosszigeti tvszék. bej. jul. 5., félsz, jul 20., csb. Breznai Lajos, tmg. Mandics József. — Kugler Györgyné e. Szatmár. szatmárnémeti tvszék. bej. jun. 25., félsz. jul. 13., csb. dr. Dezső Kálmán, tmg. dr. Harcsár Géza. — Özv. Grüníeld Józsefné és ifj. Breuer Zsigmond e. Tata, komáromi tvszék, bej. jun. 12., félsz. jun. 19., csb. Skoday László, tmg. dr. Szalkay Béla. — Bayer Gyula e. Gyoma, gyulai tvszék, bej. jul. 27., félsz. aug. 25., csb. dr. Winckler István, tmg. dr. Bácsi Lajos. — Liebernian Izrael e. Mármarossziget, mármarosszigeti tvszék, bej. jun. 13., félsz, jun. 22.. csb. Pápay Endre, tmg. Tárady Gábor. — Stern Hermann e. A.-Maróth, aranyosmaróthi tvszék, bej. jul. 27. félsz. aug. 24.. csb., Olsavszky Lajos. tmg. dr. Veisz Zsigmond. — Barna József e. Kassa' kassai tvszék, bej. szept. 15 , félsz. okt. 1., csb. dr. Hornyai Ödön. tmg.' dr. Feiger Ignác. — Ambrosini Emil e. Fiume, fiumei tvszék, bej. jul. 4, félsz. aug. 4., csb. Lucich Kelemen, tmg. br. Daev Asta. — Özv. Veres Lászlóné, e. Debrecen, debreceni tvszék, bej. jul. 1.. félsz, jul 15., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Kun Mihály. — Reich József e. Tordai tordai tvszék, bej. jul. 11., félsz. jul. 31..'csb. Pozsonyi Antal, tmg. dr! Bogdánfy Lajos. — Kasza Gerő e. Szamosujvár. deési tvszék, bej. máj. 20., félsz. jun. 17. csb. Nagy Elek. tmg. dr. Keresztes Sándor. — Süss Rudolfné e. Tata, komáromi tvszék, bej. jun. 12., félsz. 20., csb. Skoday László, tmg. Horváth Géza. Pályazatok: A karánsebesi jbiróságnál albirói áll. jun. I. — A kolozsvári tvszéknél albirói áll. jun. 1. — A szegedi ítélőtábla kerületében 12 joggyakornoki áll. jun. 2. — A fehértemplomi tvszéknél 2 aljegyzői áll. jun. 2. — A dévai tvszéknél albirói áll. jun. 2. A deésí tvszéknél albirói áll. jun. 2. — A lévai jbiróságnál albirói áll. jun. 2. — A beregzászi tvszéknél aljegyzői áll. jun. 2. — A lugosi tvszéknél aljegyzői áll. jun. 2. — A lugosi tvszéknéi aljegyzői áll. jun. 2. — A tabi jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. jun. 2. — Az abrudbányai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 2. PALLA6 RE8ZVENY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN