A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 21. szám - Adalékok az uj bünvádi eljárás tervezetéhez. Ügyészségi megbizott. Büntető parancs

162 A JÜLI 160 drb vagyis 20°/0 névaláírás hitelesítés, tkvi fordítás a 1 frt 160 irt. 160 drb 20°/0 tanúsítvány közlemény stb. nyilatkozat á 2 frt 320 frt, 80 drb L0°/0 tanúsítványok értesítés és óvások kisebb birói megbízás, letétek stb nyilatkozat, beadványok á 3 frt 240 frt. 80 drb vagyis l()°/0 ténybizonyitás, kisebb tanúsítvány Irásdijjakkal a 1 frt 50 kr. 120 frt. 80 drb 10°/0 értesitvény végrendelet átvitel, szerződés, beadvány, bír. megbízás irásdijjal stb. á 4 frt 320 frt. 48 drb 6°/o szerződés, beadvány, irásdijjakkal á 5 frt 240 frt. 32 drb 4°/0 fentiek á 6 frt 192 frt. összesen 1,692 frt. mindössze 2,684 frt. miből egy díjnok diját, az adót és irodaszereket leszámítva m?rad tiszta 1900 frt, mi egy kezdőnek, kinek jobb helyre való áthelyezéshez is kilátása lehet, elég, annál is inkább, mivel ha az illető tisztességes, törekvő és ügyes ember, azt az idők folyamán még valamivel meg is toldhatja. A szaporítás tekintetében, miután az ily pontosan kicirkalmozva keresztül nem vihető, nem akarom ezen fenti mérvet alkalmaztatni, nehogy szükkeblüséggel vádoltassam és ne sértsem és vonjam el túlságosan azoknak jövedelmeit, a kiknek fáradsága gyümölcseként ez intézmény felvirágzott. A hagyatéki átlagot e tekintetben 300-al és az összes ügyfogalmi átlagot 1400-al, tehát mindkét esetben többel mint a legkisebb 1894 évi átlagot szeretném felvétetni, mi az alanti táblázat szerint eredményezne : Kir. jegyzői atéki ítva a régi £ gyre mitva "5~ régi nérleg Kir. jegyzői BJO « <D -o •o g. V u -o -o kamara cú jst esik zjegyzö tényl itand itand :3 )-at s ne ál tényl itand — c )ritás 1 1 jst esik zjegyzö © = c n! N o 2 = c =jj | & •o 3 o <D > c rt :S E — St > ~Z a Arad 6,263 3211 21 19 2 30.201 1,589 21 19 2 2 Budapest 9.143 277 30 33 — 3 81.962 2,483 58 33 25 — 15 Debrecen 12,4 Í3 460 41 27 14 55 672 2.061 39 27 12 12 Kassa J 0.227 426 34 24 In 36^20 1,513 26 2 i 2 — 6 Kolozsvár 14.783 566 49 26 23 — 42,968 L,6i 2 31 26 ö — 12 Pécs 8,124 369 27 22 5 — 30,385 L.381 22 22 — 1 4 Pozsony 9,116 338 30 27 3 36.821 1,363 27 27 — 1 Szeged 5,927 311 20 19 1 39,005 2,052 28 19 9 (i Szombathely 6.724 375 22 18 4 — 26.353 1,464 19 18 1 — .'! Temesvár 9,412 495 31 19 12 — 49.730 2,617 35 19 16 — 13 Evvel azt hiszem, nemcsak az ország közjavának, és a közóhajnakleszelég téve, hanem kellő méltánylásban részesittetnek a szerzett jogok és lehetővé tétetik az egyes állások közti jelentékeny jövedelmi különbségnek és ebből származott versengésnek ha nem is teljes, de legalább is emberileg lehető, megszüntetése. A szaporítás elleni egyéb indokokra reflectálva, felhozá1 tott többek közt, hogy a munkahalmazat ellen ez ideig nem tétetett kifogás; az eddigi közjegyzők azt megbírták, és e tekintetben semmi, vagy elenyészően kevés panasz tétetett a közönség részéről. Ezt elismerem, de nem tartom szem elől tévesztendőnek azon körülményt, hogy mindegyikünkben megvan a vagyoni gyarapodás iránti vágy, és hogy ezen vágynak kielégítése — nem lehetvén önkényüleg felemelni a dijakat — maga után vonja, hogy csak sok munka után lehet sok jövedelemre szert tennünk ; és igy az ellen természetesen nem panaszkodunk és nem panaszkodik ellenünk a nagy közönség, mivel anyagi érdekünkben áll igényeit kielégítenünk. Oly helyeken terveztetett a szaporítás, a hol 3 vagy 4 járás — illetve aljárásbiró van, némely helyütt még itt se javasolták az uj rendszeresítést, pedig itt talán megvan a megélhetési garantia? Mindezen helyeken leg.uább 5—6 ügyvéd van és ezek mind megélhetnek, dacára annak, hogy ezeknek — az egyes uradalmi ügyészektől eltekintve — semmiféle biztosított keresetük nincs; az ügyvéd se kap nyugdijat — erre is történt a közjegyzőknél hivatkozás, és társadalmi állása se kevesebb, mint a közjegyzőé! Szép, és helyes gondoskodás történik, hogy az uj állások emberüket el is tartsák, de nézetem szerint ezt nem kell oly túlságos szigorral venni, mint az tényleg történt, és számolni kell azzal, hogy a városival egyenlő mérvben adót fizető vidéki közönség ne kényszerüljön a közjegyzőhöz törvényileg utalt ügyeinek ellátása alkalmával magát emezeknél sokkal több (utazási) költségbe verni, és kenyérkeresetében esetleg napokig szünetelni. Az intézmény népszerűségét csak ugy lehet emelni és jobban meggyökösiteni, ha azt mindenkinek hozzáférhetővé teszszük, — minél többel, minél tágabb körben és minél közelebbről a nagy közönséggel megismertetjük, mert az, annak előnyeit csak decentralisálva élvezheti és csak ugy jöhet tudatára hasznosságának és a jogrendet biztosító hatalmának. A kisebb és kevésbé jövedelmező állások tekintetében — ha ugyan létesíttetnek még azok a ministerium által tervezett számban, — nem hiszem, hogy egy is vállalkozó hiányában maradjon, sőt félek tőle, hogy oly nagy lesz a pályázók száma, hogy formális gondot fog okozni, a kinevező ministernek az, hogy közülök a kellő és alkalmas egyéneket kiválassza. Ha lesz is talán elvétve olyan állás, mely nem adja meg a reá kinevezettnek az általa remélt jövedelmet, nem emelhetend e miatt az illetékes tényezők ellen panaszt, mert ő folyamodott érte és nem kényszeritették azt reá, különben sem lesz kénytelen egész életét ott tölteni, mert gyakoribb lévén a változás, gyorsabban juthat áthelyezés utján jobb és jövedelmezőbb állásra, mert méltányolni kellend azt, hogy ő kisebb jövedelme dacára is, pontosan megfelelt kötelességének ! Adalékok az uj bűnvádi eljárás tervezetéhez. / (Ügyészségi megbizott. Püntetö parancs.) Irta: dr RÓNAI SÁNDOR bpesü kir. albiró. Az országgyűlés elé terjesztett s mégez évben tárgyalandó bűnvádi eljárásról szóló javaslat a büntető járásbíróságok előtti eljárás terén két nevezetes újítást tervez életbeléptetni, melyek mindegyike az eddigi eljárás javítását s gyorsítását célozza. Ezen újítások az ügyészségi megbizott alkalmazása s a büntetőparancs kibocsátása. Előre kell bocsátanunk hogy egyik sem eredeti magyar találmány, mindkét intézmény a külföldi államokban már évtizedek óta gyakorlatban van s azok mintájára akarják nálunk meghonosítani. A javaslat szerint a közvádat a járásbíróság előtt az ügyészségi megbizott képviseli s a járásbíróságnál tett minden feljelentés vele közlendő indítványtétel végett. Ugy Francia, mint Németországban s Ausztriában is a járásbíróságoknál külön vádhatósági közegek vannak alkalmazva s ez helyes is, mert az igazságszolgáltatás megbízhatóságát előmozdítja, ha ez nem egy egyénre ruháztatik, mert eddig nálunk a büntető járásbiró ugy a vizsgálóbírói, mint vádlói s itélőbirói teendőt végezte sok esetben. Csak az a hiánya a javaslatnak, hogy nem állapítja meg az ügyészségi megbizott mint járásbirósági vádközeg alkalmazásának feltételeit, sem azt hogy annak milyen qualificatióval kell bírnia, ennek megállapításáról a javaslat szerint külön törvény fog gondoskodni. Nem is sejtjük, hogy milyen elemeket fognak ilyen ügyészségi megbízottként alkalmazni, de a javaslat indokaiból az tűnik ki, hogy ezek kisebb quvalificatióval bíró egyének lesznek, mint az ügyészek, mert törvényszéki bűnvádi ügyben a járásbíróság által teljesítendő vizsgálatnál nem lesznek jogosítva eljárni. , B4rki leszen is majd az ügyészségi megbizott — kinek szgryitünk birói qualificatióval kellene bírnia — a teendője az kjsj^jhogy a járásbíróságokhoz érkezett feljelentésekben indítványt t,eg>én a nyomozás megindítása, b. parancs kibocsátása, vagy tárgyalás kitűzése iránt. '^javaslat 539. §-a szerint oly ügyben, a mely hivatalból üldözerídrj vétség vagy kihágás miatt van inditva, a tárgyalást az ügyészségi megbizott jelenléte nélkül nem lehet megtartani és az előzetes letartóztatás elrendelése s megszemlélése kérdésében az ügyészségi megbizott meghallgatandó. Nézetünk szerint tehát ezen uj vádközeg csak is az esetre fog beválni, ha a jelenlegi alügyészekkel teljesen egyforma qualificatióval biró egyének sorából fog kineveztetni; igaz, hogy ez költséges lesz, de a jó igazságszolgáltatás soha sem drága s előnye az is lesz ennek, hogy ólyan helyeken hol kir. ügyészség már van, egy-egy alügyész kirendelhető lesz a büntető járásbíróságokhoz. Még fontosabb újítás ennél a büntető parancs kibocsátása. A büntető parancs azon birói határozat, mely a terhelt bünöségét s büntetésének megállapítását mondja ki minden előzetes tárgyalás nélkül csupán a feljelentés illetve a vádinditvány alapján, a mely határozat, ha ellene a terhelt kifogást nem emel, jogerős Ítélet hatályát nyeri; azonban ha terhelt a büntetőparancs ellen a kézbesítésétől számított 8 nap alatt élőszóval vagy írásban vagy a kézbesítőnél kifogást emel, akkor az ügyben rendes tárgyalás tartatik. A büntetőparancs kibocsátásának csak kihágás vagy pénzbüntetéssel sújtható vétség miatt van helye; egy további feltétele továbbá, a közvádló indítványa, vagy hozzájáruló nyilatkozata Kifogás előterjesztésére a terhelt s annak hozzátartozói (házastárs vagy törvényes képviselő) vannak jogosítva; azonban az elkésve tett vagy nem jogosult személytől származó kifogást a bíróság végzéssel visszautasíthatja, mely ellen felfolyamodásnak van helye.