A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 20. szám - Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben. A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban

IfiK A J O 3 Ausztria és külföld Németbirodalmi magánjogi codificatió 1895-ben.*) A nemzetközi magánjog codificatiója Németországban. 13. Következett a házassági vagyonjog illetősé­gének szabályozása. Eltérők voltak a nézetek a körül, hogy itt a lakhely vagy az állampolgárság legyenek-e irányadók. A több­ség által következő elvek lettek megállapítva: «A házassági vagyonjog azon állam törvényei szerint Ítélendő meg, a melyhez a férj házasság kötéskor tartozik. Ez áll akkor is, ha az állam­polgárságban változás állt be; a házassági szerződés kötésének törvényi tilalma azonban hatálytalan lesz. Ha külföldi házastár­saknak, vagy a házasságkötés után birodalmi polgárjogot nyert házasoknak lakhelye belföldön van: akkor az 1,334. §. (II. Terv.) szabályai akkép nyernek megfelelő alkalmazást, hogy a külföldi törvényes vagyonállapot egyenlőnek vétetik a szerződéses vagyon­állással. A külföldi törvények szabályaiból, a melyek a II. tervezet 1,257. §-tól eltérnek, egy harmadik irányában kifogások nem származtathatók oly jogügylet ellen, mely a lakhely alapján a belföldön egy harmadik személy s a házasnő között keletkezik. Harmadik személyek javára az 1,262. §. (II. Terv.) szabályai is nyernek alkalmazást ». 14. Egyetértés volt az iránt, hogy a gyermek törvényes születése azon állam törvényei szerint határozandó meg, amelyhez anyjának férje a gyermek születésekor tartozott, vsgy a melyhez legutóbb tartozott, ha a születés előtt meghalt volna. 15. A legitimatio s adoptio tekintetében következő szabályok állapíttattak meg: «A törvénytelen születésű gyermek tör vényesitésére azon állam törvényei alkalmazandók, a melyhez az apa a törvé­nyesités idejekor tartozik. A beleegyezés kellékére nézve, mely a gyermek, s azon harmadik személyek részéről kívántatik, a kikhez a gyermek családjogi viszonyban áll, — azon állam törvényei az irányadók, a melyhez a gyermek a törvényesitéskor tartozik. Az érdekeltek nyilatkozatainak alakiságát kizárólag azon állam tör­vényei határozzák meg, a melyhez az apa tartozik. És ezen szabá­lyok megfelelő alkalmazást nyernek az ö r ök b e fog a d á s r a is*. 16. A szülők s törvényes születésű gyermekeik közötti jog­viszony tekintetében azon szabály fogadtatott el : hogy az azon állam törvényei szerint Ítélendő meg, a melyhez az apa tartozik, — és ha ez elhalt, azon állam törvényei szerint, melyhez az anya tartozik. 17. Tekintettel azon esetekre, melyekben a házastársak, vagy a melyekben a szülők s gyermekeik különböző államokhoz tartoz­nak: szükségesnek találtatott következő szabályoknak felvétele: «Ha a férjnek birodalmi polgárjoga meySzűnt, nője azon­ban azt megtartotta, akkor, amennyiben a fentebbi 11. 12. pontok szerint a külföldi állam törvényei lennének alkalmazandók, nem ezen törvények, hanem a németbirodalmi törvények nyerendnek alkalmazást. Ha a szülők egyikének birodalmi illetősége megszűnt, a törvényes születésű gyermek azonban azt megtartotta, — amennyiben a 14. 16. pontok szabályai szerint, külállam törvényei nyernének alkalmazást, — nem ezen, hanem a német törvények érvényesitendők*. 18. Azon kérdés: a törvénytelen születésű gyermek s az anyja közötti jogviszony, továbbá a házasságon kívüli apa eltar­tási kötelessége, mely jog alá tartozzék, következőleg intéztetett el: «A törvénytelen gyermek s az anyja közti jogviszony azon állam törvényei szerint megítélendő, melyhez az anya tartozik. Ha azonban az anyának német birodalmi tartozandósága meg­szűnt, a gyermek azonban ezt megtartotta, ugy a közöttüki jog­viszonyra a .lémet törvények alkalmazandók. A természetes apa eltartási kötelessége, ugy annak kötelezettsége a szülés költsé­geinek fedezésére s az anya eltartására, azon állam törvényei által szabályoztatik, a melyhez az anya a gyermek születésének idejekor tartozott*. 19. A rokonok közötti törvényes eltartási kötelezettségre vonatkozólag egyhangúlag megállapittatott, hogy eltekintve a fenti 16., 17., 18. pontok szabályaitól, az azon állam törvényei szerint érvényesítendő, a melyhez tartoznak a rokonok az eltartás igénybe vételének idejében; azonban, ha a rokonok azon időben különböző államokhoz tartoztak, az eltartási kötelezettség csak annyiban meg­állapítandó, a mennyiben azt az illető államok mindegyike meg­állapította. 20. A gyámságra vonatkozólag következő szabályok felvé­telében egyeztek meg: Külföldi a német belföldön csak akkor kerülhet gyámság alá, ha állama törvényei szerint a gyámsági oltalmat szükségeli és a belföldön van lakhelye vagy tartózkodása, vagy ha belföldön kiskorusittatott, a mennyiben hazája a gondozását visszautasítja. A német gyámsági bíróság azonban a visszautasítás előtt a kül­földi polgár érdekében ideiglenes intézkedéseket tehet s különösen gondnokságot rendelhet. Ezen szabályok megfelelő alkalmazást nyernek egy más gondnokság tekintetében is akképen, hogy a mennyiben a gondnokság elrendelésére nem kívántatik, miszerint gondnokolandó a gyámsági bíróság kerületében lakhelylyel vagy tartózkodással birjon, — ideiglenes intézkedések, s a gondnokság elrendelése akkor is megengedhetők, midőn a külföldinek nincsen lakhelye vagy tartózkodása a belföldön. *) Előző cikkek 7., 12., 16., 17. és 19. számban. Összhangzó volt a vélemény, hogy egy német honpolgár gyámságának megengedhetősége a német törvények szabályait kövesse. Hogy ez külön kifejezést is nyerjen-e, a szerkesztői bizottság vizsgálatára hagyatott fenn. Inditványoztatott még további szabályok felvétele is, az iránt t. i. hogy a gyámság elrendelése, s vezetése, a gyámhatóság felü­gyelete, valamint a gyám s gyámolt közötti kötelezettségek azon állam törvényei szerint itélendők meg, a melyhez tartozik a gyám­hatóság. A töbség azonban ezt, mint magától érthetőt visszauta­sította. 21. Az örökségi jogi viszonyokra vonatkozólag következő nemzetközi jogszabályok állapíttattak meg: «Az örökségi viszonyok azon állam törvényei alá esnek, a melynek az örökhagyó elhalálozásakor polgára volt. A halálesetrei rendelkezés tétele és megszüntetése azon állam törvényeit köve­tik, a melyhez az örökhagyó végrendelkezéskor vagy ennek megszüntetésekor tartozott. A 2. kikezdés 5. pont szabálya érintetlenül marad olyképen, hogy egy német honpolgár vég­rendelkezést vagy ennek megszüntetését oly alakban teheti, a mely megfelel azon törvényeknek, a melyek a végrendelet alkotás, vagy megszüntetésének helyén érvényesek. Ha a Külföldi, aki hazája törvényei szerint képességgel bir végrendeletalkotására ily rendelkezés után a német birodalmi polgárjogot megszerzi, ugy azon képességet megtartja, habár azt a német törvények szerint még nem szerezte is meg. Megegyezés volt aziránt, hogy a végrendelkezés tételéhez szükséges jogképességnek léteznie kell azon állam törvényei szerint is, a melyhez az örökhagyó elhaltakor tartozott. De hogy ezen tétel külön kifejezést nyerjen-e, a szerkesztőségi bizottság vizsgálatára bízatott. Kapcsolatban a végrendelkezés formájára vonatkozó szabályokhoz, a házassági vagyonjoghoz hozott hatá­rozatok M3. sz.i következő szabály által lettek kiegészítve: «Német állampolgár házassági szerződést külföldön azon formában is köthet, mely a szerződéskötési hely törvényeinek felel meg*. 22. Tekintettel oly jogterületekre, a melyeken a házassági­vagy gyermekvagyonhoz, vagy valamely hagyatékhoz tartozó bizo­nyos tárgyakra nézve'különös szabályok léteznek: szűkségesnek találtatolt következő szabályok felvétele: «A házassági vagyonjog s a szülők s gyermekeik közötti jogviszonyok iránt keletkezett megállapodások (13. 16. 25. pont) nem nyernek alkalmazást, a mennyiben az illető vagyonhoz oly tárgyak tartoznak, a melyek nem léteznek azon állam területén, a melynek törvényei azon szabályok értelmében az irányadók; és azon államban, melynek területén léteznek a tárgyak, ezekre vonatkozólag különös sza­bályok vannak érvényben*. 23. Azon kérdés, hogy az állampolgárság nélküli személyek jogviszonyai mily jog szerint itélendők meg, akkép döntetett el: «miszerint ily esetben annak jogviszonyai, a mennyiben azokra nézve a megítélés azon állam törvényei szerint, a melyhez az illető személy tartozik elő van irva, azon állam törvényei szerint ité­lendők meg, melyhez az legutóbb tartozott; és ha korábban sem tartozott valamely államhoz, azon állam törvényei szerint, a mely­ben lakhelylyel, vagy ennek hiányában tartózkodási helylyel bir, vagy a kérdéses időben birt vala*. 24. Tüzetes megvitatást idézettelő azon kérdés: hogy a kül­földi törvénynek alkalmazása, mely az elfogadott szabályok szerint irányadóul szolgálhatna, mily különös feltevések mellett lenne mégis kizárandó. Erre nézve következő szabály fogadtatott el: «A külföldi törvény alkalmazása ki van zárva, ha az a jó erköl­csökbe, vagy valamely német törvény céljába ütköznék; vagy ha a külföldi törvény az idegenek jogait méltánytalanul megkárosítaná*. 25. Külföldi biróság ítéletének joghatályára nézve elhatároz­tatott a polgári perrendbe következő szabálynak felvétele: külföldi biróság Ítéletének elismerése ki van zárva. 1. Ha az illető állam bíróságai a német törvén\ek szerint illetéktelenek. 2. Ha a pervesz­tes panaszlott fél német állampolgár, és a perbe nem folyt be, a mennyiben az idézés neki sem a perbíróság államában személye­sen, sem német jogsegély utján nem lett kézbesítve; 3. Ha az ítélet elismerése jó erkölcsökbe ütköznék, vagy valamely német törvény céljával ellenkeznék; vagy az Ítélet oly külföldi törvényen alapulna, mely a külföldiek jogait méltánytalanul csorbítaná; külö­nösen ha az ítélet hozatalánál, valamely német peres félnek hát­rányára eltértek azon szabályok valamelyikétől, a melyek a házas­ságkötésről, házasság felbontásról, házasságbeüségről, törvényesi­tésről, örökbe fogadásról (10., 12., 17., 14., 15. sz. alatt) hozattak. 4. Ha a jogviszonosság nincsen biztosítva. Továbbá a perrend 661. §. 2. következő szabálylyal lesz helyettesítendő: «A végrehajtási itélet csak akkor hozandó meg, ha & külföldi biróság Ítélete az ezen bíróságra érvényes jog szerint! jogerőssé vált. Es azon itélet meg nem hozható, ha az itélet el­ismerése a belföldön, a 293. §. szerint kizárva van.v 26. A visszatorlási jog kérdésében megállapittatott: < A szövet­ségi tanács hozzájárulásával a birodalmi kancellár elrendelheti hogy valamely külföldi állam polgárai s ezek jogutódaik ellen a megtorlási jog vétessék alkalmazásba.* Ezen nemzetközi codificatió is befejeztetvén, 1895 évi október­ben megkezdetett az életbeléptetési törvény tervezetének bizott­sági felolvasása. Dr. Szokolay István budapesti ügyvéd.

Next

/
Thumbnails
Contents