A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 1. szám - Apponyi Albert gróf beszédei

6 A JOG zatlanul elfogadtatván, a tárgyalás folytatása hétfőn d. u. 5 órára tüzetett ki s az ülés ezzel véget ért. A dec. 9-én tartott ülésen Pl ósz államtitkár bejelentette, hogy az igazságügy tninister gátolva levén a megjelenésben, a mai ülésen való képviselésével öt bizta meg. A 42. § tárgyalásának során megállapittotta a bizottság, hogy az a sértett, kit a vádképviselet megtagadásáról, vagy a királyi ügyészség elállásáról értesítettek, a határidők elmulasztása miatt nyolc nap alatt igazolással élhet; az a sértett pedig a ki nem értesíttetett, a vádképviselet megtagadásától, vagy a" kir. ügyészség elállásától számított harminc nap alatt megteheti a vádat. A 4.3. §-nál indítvány tétetett azon rendelkezés törlése iránt, mely szerint a pótmagánvádló nem kérheti az eljárás újrafelvételét. A bizottság ez indítvány mellőzésével, változatlanul fogadta el a §-t. A 48. §. azon rendelkezése alól, mely szerint «a magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, aki a főtárgyalásra tanukép van megidézvén, kivételt tett a bizottság azon ügyvédre nézve, aki a törvényjavaslat 205. §-ának 2-dik pontja alapján (a hivatással járó bizalomnál fogva titoktartás kötelezettségével reábizottak tekintetében;, tanúskodásra nem kötelezhető. Az 50. §. megtoldatott a következő rendelkezéssel; «Ha több sértett lép föl, a bíróság őket az eljárás minden szakában közös maghatalmazott választására utasíthatja." Az öl — 52. §g-ok érdemleges módosítás nélkül való elfogadásával, a magánvádlóról és magánfélről szóló negyedik fejezet tárgyalása befejeztetett. A dec. 11-i kén tartott ülés. Ezen ülésen a védelemre vonatkozó ötödik fejezetet vitatták meg és több szakaszán változtattak. így az 56. §-t odamódositották, hogy «a főtárgyalásra védő rendelendő, ha a vádlott illetőleg törvényes képviselője, házastársa, fel- és lemenő ágbeli rokonai kívánják, bármely bűntett esetébena. Ellenben meghagyták az 55. §. azt a rendelkezését, hogy védőül egyetemi vagy jogakadémiai jogtanár is választható. Az 58. §. ama rendelkezésére vonatkozólag, a mely szerint a védő kirendelése a védők névsorába felvett ügyvédek közül történik, jelentésébe felveendőnek határozta a bizottság, hogy a végrehajtási utasításban kimondassák, miként ha csak fontos ok nem kíván eltérést, sorrend szerint történjék a névsorba felvettek közül a védő kirendelése. Törölte a bizottság az 59. §-nak azt a rendelkezését, hogy a másnemű ügyekkel való elfoglaltság nem szolgálhat okul arra, hogy a kirendelt védő felmentessék a védelem alól. Hosszabb vita indult meg a 63. §-nak rendelkezése felett, amely szerint. «ha az eljárás célja kívánja, a királyi ügyész vagy a nyomozást teljesítő rendőri közeg, a vizsgálat folyamában pedig a vizsgálóbíró kötelesek elrendelni, hogy a védő levelei csak részükről elolvasva és külön engedelmükkel kézbesíthetők a letartóztatott terheltnek, és hogy az csak hatósági személy jelenlétéoen értekezhetik a védővel". A bizottság az e szakasz felett való határozatát pénteken délelőtt 11 órakor tartandó ülésére halasztotta. Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi rangsorozat. (Kérdés) X. követel Y-non 4,000 frtot kölcsön cimén. A 4,0^0 frt jelzálogilag biztosítva van Y. házára első helyen. A házra második és harmadik helyen egyéb követelések is biztosítva vannak. X. követeli pénzét Y-non. Y. felvehet-e 4,000 frt kölcsönt a fizetés céljából ugy, hogy X. a 4,000 frtos követelést magát nem engedményezi az uj hitelezőnek, csak a telekkönyvi rangsort, illetve Y. által kiállított uj kötelezvény és X. által engedményezett telekkönyvi rangsor alapján be lehet-e első helyre kebelezni a házra az uj 4,000 frtos követelést ? Megjegyzem, hogy ezen kérdés azon alkalomból merült fel, hogy takarékpéztári adós 8°/0 kamatozó 4,000 frt tartozását akként akarja rendezni, hogy a gyámpénztárból B°/0 kamatozó 4,000 frtot akar kölcsön venni, ugy, hogy az árvaszék a takarékpénztári követelést fizetné ki, és biztosítékul a takarékpénztár megengedné, hogy az uj kölcsön az ő rangsorozatában a többi hitelezó't megeló'zőleg volna bekebelezendő, magát a követelést azonban nem engedményezné, vagyis az eredeti takarékp. 4,000 frtos kötvény a zálogjog tulajdonjogának átruházásánál teljesen mellőztetnék és pusztán az uj kölcsön lépne a kérdéses rangsorozatba — a takarékp. kölcsön engedményezése nélkül. Ezen kérdés illetékes eldöntése végett a «Jo g»-ban lett a megállapodás. D ebi tor. Sérelem* Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A VI. ker. kir. járásbíróság azon nem tulnagyszámu bíróságok közé tartozik, melyek vezetése ritka szakavatottságra és buzgalomra vall. Bizonyítja ezt első sorban azon körülmény, hogy az ügyvédek a szabadon választandó bíróságok közül ezen bíróságot különös előszeretettel felkeresik. Ily bíróságnál csak természetes, hogy minden egyes birájának főnöke példáját követni és a biróság traditióit a maga részéről is fentartania kell. Ezt az itt alkalmazott birák legnagyobb része * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel azért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak Felelősséget ezen 'itt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevet ki nem teszszük ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. cselekszi is — de fájdalom, vannak kivételek, melyekkel szemben minden kímélettől el kell tekintenünk. Ily kivételek egyike Nagy Mózes albiró ur. Hogy mennyire indokolt ezen állitásunk, igazolja az alábbi eset. H. testvérek bpesti cég felperes egy helybeli részvénytársaság ellen 475 frt és jár. erejéig 1895. évi november hó 2-án 6i,923. szám alatt sommás keresetet adott be, melyre a tárgyalás november hó 8-ikának d. e. £ órája kitüzetett. A kereset^ a társulat vezérigazgatójának mint fogságban levőnek nem lévén kézbesíthető, ennek helyébe egy másik igazgatósági tagnak — a ki a társulat ügyeibe éppenséggel be nem folyt, és orvos letere az ügyek viteléről még halvány fogalommal sem birt — kiszegezés utján lett a tárgyalást megelőző -napon este kézbesítve. Ezen igazgató még az nap este hozzám eljött azon kérdéssel, hogy mitévő legyen ? A társulat helyiségei már csukva vannak, senkitől informatiót nem szerezhet, legkevésbé pedig a fogva lévő vezérigazgatótól. Ily körülmények közt természetesnek találtam, hogy a bíróság ily indokolt kérelemre halasztást fog adni. Hogy ez annál sikeresebben legyen elnyerhető, barátomat a bírósághoz elkísértem. Tárgyaló biró Nagy Mózes ur volt. Kilenc óra előtt \ megjelenvén, a biró még tárgyalásba nem fogott; hozzáfordultam tehát és kérelmemé elő akartam terjeszteni, Nagy ur azonban velem szóba nem állott, hanem azon a bizonyos magas piedestálon állva, mely fiatal biró részéről egy 28 év óta gyakorló ügyvéddel szemben még sem teljesen kimenthető, oda utasított, hogy várjak előterjesztésemmel, mig az ügy sorra kerül. Vártam tehát türelemmel és megadással 3'410-ig. Ez időben azonban távozni kénytelenültem, mert más biróság előtt is tárgyalásom volt. Ezen tárgyalásomat végezve újból megjelentem Nagy biró ur előtt és meglepetésemre azt tapasztaltam, ;ogy barátom ügyére még mindig nem került a sor. Tényleg utolsónak maradt az ügy és akkor barátom, a ki biróság előtt még soha meg nem fordult, arra kért, hogy szóbeli meghatalmazása alapján a halasztási kérelmet előterjesszem. Ez megtörtént, az ellenfél a halasztást természetesen ellenezte, mire a biró engem az érdembeni kifogások előterjes tésére utasított. Mit tehettem egyebet ? óvatosságból tagadtam a kereseti állításokat; felperes tanubizonyitékot ajánlott, mire a biró a tanuk kihallgatását elrendelve a tárgyalást másnap délelőtt 10 órára halasztotta. j^s itt kezdődik a tulajdonképeni sérelem; mert másnap délelőtt 10 órakor megjelenvén, a biró arról értesített, hogy már elvagyunk makacsolva. Kérdésemre, hogy a tanuhallgatás megtörtént-e, kijelentette, hogy ezt mint szükségtelent mellőzte ! Felperes tehát tagadásom ellenében mitsem bizonyítván, nem a felek által előadott védekezés, hanem makacsság alapján hozatott ítélet! — természetesen teljesen figyelmen kívül hagyásával az 1893. XIX. t.-c. azon szakaszainak, melyek a bizonyítás felvételét, ha az a biróság részéről el van rendelve, még a felek távollétében is kötelezőnek rendeli. Azonnal lementem Massanek járásbiró úrhoz és kérdeztem tőle: hogy hány óra van? Pont tiz volt a válasz; erre megmutattam a saját órámat, mely szintén pont tizet mutatott. Erre előadtam a fenti tényállást, minek folytán Massanek biró ur volt oly szives Nagy urat magához lehivatni és őt kérdőre vonni. Nagy ur azonban hivatkozással az ő bírói függetlenségére, minden feleletet kereken megtagadott. íme ez a rövid és a valóságnak mindenben megfelelő tényállás. Mit érnek a legjobb törvények, ha az ezek alkalmazására hivatott birák ezek helyébe saját akaratukat, rokon vagy ellenszenvüket helyezik? Ily bírákat az igazságügyi kormányzatnak és a felügyelő hatóságnak különös figyelemmel kell kisérniök. Lesz gondunk rá, hogy hason eseteket jövőre is a legilletékesebb fórum és a nyilvánosság elé vigyük, mert az igazságügy I szolgálata csakis avatott és elfogulatlan kezekre bízható. Hogy Nagy ur 66,639/95 számú Ítéletében felperesnek 32 [ frt 65 kr, alperesnek pedig 5 frt 50 kr költséget itélt, — ez csak j Curiosum gyanánt legyen emlitve; az efféléket már fel sem szoktuk venni. Igazmondó. I ___====—====^====== Irodalom. Apponyi Albert gróf beszédei 2 kötet 1896 Singer és j Wolfner kiadása Budapest. Apponyi beszédeiről külön ismertej tést irni valóban felesleges. Fényes tehetsége, a gondolat és fel| fogás magassága, mely ezen kiválogatott beszédeket jellemzi, általáj nosan ismertek mindazok előtt, kik parlamenti életünk utolsó év| tizedeit figyelemmel követik. Bár a jogi fejtegetés kevés benne, de az j általános jogpolitika, az államjog általános elvei és a hazai alkoti mányjog értelmezésére megbecsülhetlen kincsesházai a parlamenti : szónoklat e remekei. A felelősség elve a magyar alkotmányban. Közjogi tanulj mány. Irta: Dr. F e r d i n a n d y Gejza. Budapest. K i 11 i á n Frigyes I bizománya. Budapest 1895. Ferdinandy alkotmányjogunk irodalmi ; müvelése terén igen jó hangzású nevet szerzett magának számos j monográfiája által, melyek alapos és lelkiismeretes forrástanulmányról tesznek bizonyságot. Jelen munkájában igen szépen és