A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 12. szám - A jogegység és a temesvári kir. ítélőtábla

48 A JOG A nagyváradi kir. ítélőtábla (1894. év szeptember hó 6-án 1,690. sz. a.) A kir. ítélőtábla a felebbezett ítélet megváltoztatásá­val az elsöbiróságnak 1893. év május hó 24-én 4,416. sz. a. hozott sommás végzését hatályon kívül helyezi s felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A váltótörv. 41. §-a értelmében, alperes, mint a kereseti váltó kibocsájtója elleni viszkereset fentaitására szük­séges, hogy a váltó fizetés végett bemutattassék, s ennek megtör­ténte szabályszerű óvással bizonyittassék. Felperes a keresethez B) alatt csatolt óvás levéllel kívánta bizonyítani, hogy a törvény eme rendelkezésének eleget tett. A B) alatti óvás levél bizonyítja ugyan, hogy a váltó fizetés végett a váltón fizetési helyként megjelölt «békési népbanknál> be­mutatva lett, minthogy azonban alperes kifogásában azt adta elő, hogy sem a kibocsájtás, sem az elfogadás alkalmával a váltón fizetési helyként a békési népbank megjelölve nem volt s mint­hogy az alperes részéről hivatkozott dr. Sz. Kálmán tanú is bizo­nyítja, hogy a váltón annak tovább adása idejében külön fizetési hely kitüntetve s továbbá felperesnek abból a beismerésé­ből, hogy neki joga van a váltón a fizetési helyet megjelölni, ala­posan következtethető, hogy a váltón a békési népbanknak fize­tési helykénti megjelölése, a többi váltókötelezettek hozzájárulása nélkül, felperes egyoldalú ténye. A váltó törv. 93. i;-a alapján joga van ugyan a váltó hite­lezőnek a váltó lényeges kellékeit pótolni, de a kereseti váltóra vezetett az a megjelölés, hogy a békési népbanknál fizetendő, lényeges kellék pótlásának nem tekinthető, nem tekinthető pedig azért, mert a fentebb emiitett fizetési hely megjelölésével a kere­seti váltó telepítése át nem változott. Igaz ugyan, hogy a váltói jogviszonyban álló feleknek jogukban áll megállapítani, hogy a váltó fizetés végett ne az intézmé­nyezettnél, hanem az általuk megjelölt harmadik személynél mutat­tasssék be fizetés végett. A miből önkényt következik, hogy ily fizetési hely kijelölése, csakis a váltó érdekeltek megegyezésével történhet. Felperes nem állítja, hogy ily nemű megállapodás folytán jelölte meg fizetési helyül a váltón a békési népbankot. De ily nemű megállapodás létre nem jöhetett, mert dr. Sz. Kálmán tanú vallomása szerint a kibocsátás, sőt a váltó elfogadása után még külön fizetési hely a váltón megjelölve nem volt. Amiből okszerüleg következik, hogy a feleknek a külön fize­tési hely meg nem jelölése által az volt a kifejezett akaratuk, hogy a váltótörv. 3. 4?. értelmében a váltót fizetés végett az elfogadónál, illetve intézvényezettnél mutassák be. Minthogy ezek szerint a fizetés végetti bemutatás a viszkere­seti jog fenntartása céljából csak akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a vált(') az elfogadónál mutattatott volna be, minthogy ezt a B. alatti nem bizonyítja s igy a fizetés végetti bemutatás szabályszerű óvás­sal bizonyítva nem lett, felperest ez okokból keresetével elutasí­tani kellett stb. A magyar királyi Curia (1896 év február hó 5-én 1,651 sz. a.) A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, a benne felhozott indo­kokból és főleg azért: mert felperes válaszában nem tagadta, sőt valónak fogadta el alperesnek akifogásokban felhozott azt az állí­tását, hogy mikor ő a kereseti váltót kibocsájtóként aláirta, a fizetési hely kitételénél olvasható ezek a szavak «a békési népbank pénztáránál* nem voltak rajta, hanem utólag írattak oda; — és mert az idézett szavak oda írásával nem a váltónak valamely hiányzó kelléke, és különösen nem az amugyis kitett fizetési hely (Békés) pótoltatott, hanem az intézvényezettől külömböző oly sze­mély jelöltetett meg, akinél s a kinek utján a fizetés teljesitendő lesz; ilyennek egyoldalú megjelölésére pedig a váltóbirtokos jogo­sítva nem lévén, sőt a váltókötelezettek beleegyezése nélkül a váltóra vezetett ily tartalmú nyilatkozat a váltó eredeti tarlalmá­nak jogellenes megmásitását foglalván magában, az ily alapon a békési népbanknál felvett óvás a visszkereseti fog fenntartására nem alkalmas, Bűnügyekben. Ha a sikkasztásnak tekintendő zártörést (Btk. 359. §.) oly egyén követi el, a ki lopás miatt már két izben meg volt bün­tetve, nem tekinthető visszaesőnek s igy az általa elkövetett zártörés nem minősíthető a Btkv. 357. £;-a alapján bűntetté. A nagy-kanizsai kir. törvényszék 1895. évi május hó 29-én 3,675'B szám alatt sikkasztással vádolt H. M. elleni bűnügyben következően ítélt: A kir. törvényszék H. M. vádlottat a B. T. K. 359. ij-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő vétségben mondja ki bűnösnek és ezért a B. T. K. 359. §-a alapján az ítélet foganatba vételétől számítva három hónapi fogházra és ennek kiállásától kezdődő egy évi hivatal vesztésre itéli, az összbüntetés kiszabása iránt az ítélet jogerőre emelkedése után fog intézkedés tétetni. Indokok: H. M. vádlott részbeni beismerésével és a napló 1. szám alatti iratoknál levő árverési jegyzőkönyvvel beigazolást nyert, hogy ő az 1891. évi október 15-én T. B. József végrehajtó javára ellene foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt és a végrehajtási jegyzőkönyvben 2—4. folyó szám alatt felvett ingóságokat, ugy a 9. naplószám alatt felvett hordóban volt mustolt szőlőt, illetve ezen ingóságoknak őt illető fele részét, tudva azoknak bíróilag történt lefoglalását, az 1892. évi június 14-én bekövetkezett hatósági árverés előtt eladta és a befolyt vételárt saját céljaira fordította. Fnnélfogva tekintve, hogy vég­rehajtat.') követelése 53 fi t 50 kr. tőke és 24 Irt 90 kr. járulékaival együtt sem haladta meg a 100 fitot, vádlottat a B. T. K. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő vétségb -n kellett bűnösnek kimondani és rovott előéletére, mint súlyosító körül­ményre való tekintettel a B. T. K. 359. §-a alapján az ítélet ren­delkező 1 észében megállapított büntetéssel fenyíteni. A kir. ügyészség azon indítványa, hogy a B. T. K. 357. §-ának felhívása mellett sikkasztásnak tekintendő bűntettben mon­dassék ki bűnösnek és a 359. és 358. §§-ok alapján büntettessék, figyelembe nem volt vehető, mert a B. T. K. 359. §-a a B. T. K. 357. §-ára nem hivatkozik, annak alkalmazásáról nem intézkedik, már pedig ha a törvényhozó intenciója szerint a sikkasztásnak tekintendő bűncselekményeknél a B. T. K. 357. §-ának esetei minősítő körülményt képeznének, ugy erre nézve a B. T. K. 359. §-ának intézkedést kellene tartalmaznia, vagy pedig a 357. §-ának a 359. íj-ára is ki kellene terjeszkedni. Vádlottra nézve a B. T. K. 104. §-a értelmében összbüntetés lévén kiszabandó, az erre vonatkozó intézkedés az ítélet jogerőre emelkedésével lesz meg­teendő. A pécsi kir. ítélőtábla (1895. évi július hó 22-én 2,340/B. szám alatt) következő Ítéletet hozott: Tekintve, hogy a B. T. K. 359. §-a a sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény büntette, avagy vétsége alkalmazása tekintetében a B. T. K. 358. §-a sze­rinti megkülönböztetésre utal: tekintve, hogy a B. T. K. 358. §-a a sikkasztás bűntettének, illetve vétségének büntetése iránt in­tézkedik ugyan, azonban a büntettet, illetve vétséget megállapító feltételeket nem határozza meg, e tekintetben tehát az azt meg­előző 356. és 357. §§-ok rendelkezései irányadók: ugyanezen sza­kaszok rendelkezései kell, hogy irányadók legyenek annak meg­állapításánál is, vájjon a B. T. K. 359. §-ába ütköző cselekmény büntettet vagy vétséget képez-e ? Minthogy pedig a B. T. K. 357. § a szerint büntettet képez a sikkasztás a B. T. K. 338. §-a ese­tében is, az azon szakaszban megállapított megszorítás mellett s minthogy a jelen esetben H. M. vádlott lopás büntette miatt már a jelen bűnügy tárgyát képező sikkasztást megelőző időben két­szer volt büntetve s utolsó büntetésének kitöltésétől tiz év még nem telt el és igy a B. T. K. 338. §. esete fenn nem forog, a kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, H. M. vádlottat a B. T. K. 359. és 357. §§-ai alapján sikkasztásnak tekintendő bűntettben mondja ki bűnösnek s ezért őt a B. T. K. 359. §-ának rendelkezéséhez képest, családos állapotának enyhitő körülményül való figyelembe vétele mellett nyolc hónapi bör­tönre és három évi hivatalvesztésre itéli; ezzel a változtatással egyebekben ugyanazt az Ítéletet az ebben felhozott s a fentiekkel nem érintett indokainál fogva helybenhagyja. A kir. Curia (1895. évi október 25-én 9821/B. szám alatti következő Ítéletet hozott: Tekintve, hogy a B. T. K. 359. §-a csak a 358. §-ban foglalt megkülönböztetést emliti, a kir. Ítélő­tábla ítéletének megváltoztatásával indokainál fogva az elsőbiró­ság Ítélete hagyatik helyben. Kivonat a „Budapesti Közlönyu-böl. Csődök : Tannenbaum Juda e. Eperjes, eperjesi tvszék, bej. ápr. 15., fejsz, május 4., csb. dr. Körtvélyessy Dezső, tmg. dr. Rosenthal Adolf. — Özv. Grün Jakabné e. Rudna, nagy-becskereki tvszék. félsz, május 5.. csb. Benedek Jenő, tmg. Zsíros József. — Gámentzi E. Márton e. Déva, dévai tvszék, bej. ápr. 3J),, félsz, május. 28., csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Pándy István. Lazárevits testvérek e. Sid, sidi jbiróság, bej. márc. 30., tmg. dr. Horváth Ferenc. — Grünhut Fülöp e. Tápió-Szele. pestvidéki tvszék, bej. ápr. 30., félsz, május 29.. csb. dr. Szász Béla, tmg. dr. Székely György. — Neumann J. M. e. Budapest, budapesti keresk. és váltó-tvszék, bej. ápr. 28.. félsz, május 28 , csb. ifj' dr. Krivácsy Károly, tmg. dr. Hollós Béla. — Beck Ignác e. Kapronca, kaproncai jbiróság. bej. márc. 10., tmg. dr. Pavelics M. — Krausz Ernesztina e. Koncsanica, pozsegai tvszék, bej. márc. 30., tmg. dr. Virág László. — Deutsch József e. Gvör. győri tvszék, bej. máj'us 2. félsz jun. 2., csb. Proszt János. tmg. Perl József. — Klein Lipót e. Ilók", I mitrovicai tvszék. bej. márc. 28., tmg. dr. Jokovits György. — Deutsch Sándor e. Győr, győri tvszék, bej. május 2., félsz, június 2, csb Proszt János, tmg. Perl József. — Königsberg Bernát e. Budapest, budapesti tvszék, bej. április 20., félsz, május 6.. csb. Lauffer Gyula. tmg. dr. Halász Frigyes. — Somogyi Béla e. Ádánd. kaposvári tvszék, bej. ápr. 12 félsz. ápr. 27., csb. dr. Kramer József, tmg. Szupics Dezső. — Tomolá Roland e. Budapest, budapesti tvszék, bej. ápr. 20., félsz május 6 csb Lauffer Gyula, tmg. dr. Keszits Antal. - Wolf Izidor e. Nagy-Kikinda nagy-kikindai tvszék, bej. márc. 26.. félsz. ápr. 8., csb. Kovách Gusztáv' tmg. dr. Hochsztasser János. Pályázatok: A nagy-becskereki járásbíróságnál aljegyzői áll. marc. 28. — A pozsonyi kir. ítélőtábla területén négy i og ey ako r­n o k 1 all. márc. 29. — A máramaros-szigeti járásbíróságnál a 1 \ e e Vz ői áll. marc. 29. — A kolozsvári kir. tvszéknél a 1 b i r ó i áll márc 29 — A vaah járásbíróságnál aljegyzői áll. ápr. 1. - A zala-egeiszegi tvszéknél aljegyzői áll. ápr. 1. - A sátoralja-uj-helvi tvszéknél aljegyző, all. apr. 2. - Az uj-egyházi járásbíróságnál a'lbirói áll. ?P,r-. f ~ A bonyhádi kir. közjegyzői áll. ápr. 2. - A szombat­hely, tvszéknél j e g v z o i áll. ápr. 2. - A nagv-halmágy, jbiróságnál aljegyzői all. apr. 2. — A fiumei tvszéknél j e g y z ő 1 áll ápr 2 ­A lipto-szent-miklósi járásbiróságnál aljegyzői áll. ápr 3 — A~kun­szent-martoni jbiróságnál aljegvzői áll. ápr. 3. ENYTARSASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents