A Jog, 1896 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1896 / 8. szám - A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője

A JOG 63 Nyilt kérdések és feleletek. A tulajdon megsértésének kérdéséhez. Egy népes alföldi paraszt városban elhatározta a közgyűlés betonjárda építését, de előzetes tervek nem lévén, csak a munka folyama alatt tünt ki, hogy egyes porták mentén 20—(50 cm. feltöltés is kell, minek folytán egyes udvarok előtt védtöltésszerü alapmunkák készültek, a minek az lett a következése, hogy az utca vonalban eső, külömben is régi alacsony házaknak falazata majdnem az ablakig eltemetve lett, a kapuk és kerítéssel együtt; az udvar pedig ugy fekszik, mint egy víztartó medence. Az érdekeltek nem gátolták meg a járda kiépítését, hanem hirói szemlét kértek s a constatált kárösszeget kérték a várostól^ de a város a kérelmet elutasította, mert úgymond: az utca az övé s azt teszi vele a mit akar. A kérdés megoldását tehát bírói útra kell vinnem. Óhajtanám azonban tudni, hogy kartársaim közül volt-e már valakinek hasonló esete s mi eredményt ért el ? S általában mi a vélemény, hogy van-e kártérítési keresetnek ez esetben helye a várossal szemben. Egy vidéki ügyvéd. Sérelem.* A szólásszabadság és az ügyvédség egy tisztelője.**) Arany Sándor kir. aljárásbiró urnák fenti cimü közleményemre a *Jog» f. évi 7. számában tett megjegyzésére a t. Szerkesztőség szíves engedelmével csak azt válaszolom, miszerint tudtam, hogy Arany Sándor kir. aljárásbiró ur felelete közle- i menyemre az lesz, miszerint nem élethűen közöltem az esetet. Kérdem, melyik tényállás valószínűbb ? az-e, melyet én közöltem, vagy az, melyet a bírságolási jegyzőkönyv feltüntet ? Képzelhető-e hogy én, ha az eljáró biró azt rendelte volna, miszerint előbb a ténykérdés tárgyallassék s addig a jogkérdés tárgyalását mellőzzem, — azt feleltem volna, hogy azt beszélem, a mit akarok! Hiszen, ha ilyen modorú és temperamentumu ember volnék, akkor a bíróságok minden nap megbírságolnának, pedig ép az ellenkezője áll, mert én, — még mint védő sem a bírósággal soha öszsze nem tűztem, de Arany Sándor kir. aljárásbiró urnái a bírságolások gyakoriak és köztudomású az ügyvédek közt, hogy Arany Sándor aljárásbiró ur tárgyalási modora olyan, mint a szolgabírónak a kóborló cigánynyal való tárgyalása. A bírságolási végzés ellen intézett felfolyamodásom egyik főindoka az, hogy a bírságolási jegyzőkönyvben feltüntetett tényállás a valóságnak meg nem felel, mert ha a valóságos tényállás vétetett volna fel, ugy a bírságolási végzést nem lehetett volna megindokolni. Egy hibát azonban elkövettem, t. i. hogy a per tárgyalásáról felvett jkvet aláirtam. Tettem ezt azonban azért, hogy a látszatját is elkerüljem, miszerint a bírósággal szemben renitenskedterh volna. A közleményemben foglaltakat az utolsó szóig, mint igazakat, mint megtörténteket fentartom s csak annyiban ismerem be, hogy nem élethűen adtam elő, mert Arany Sándor urnák a közült esetben velem szemben követett eljárását élethűen Írásban reprodukálni nem lehet. í)r. A d m e t ó Géza, budapesti ügyvéd. Irodalom. A magyar közjog tanításáról*. Irta dr. Horváth Ödön, az eperjesi jogakadémia dékánja s jogi szakoktatásunk kérdéseinek szorgalmas irója, ujabban egy müvet bocsátott közre, a melyben a magyar közjog tanítására és tanulására vonatkozó nézeteit és javaslatait fejti ki. Javaslatainak a lényege az, hogy kellő gondot kell fordítani e tudomány kereteinek megvonására, hogy megfelelően el kell azt határolni a jog- és alkotmány-történettől, hogy teljes óvatossággal figyelem szenteltessék az általános államjognak s különösen az összehasonlító államjognak, hogy különös figyelem fordittassék az országgyűlési irományok hasznalatára, hogy előadási ideje terjesztessék ki két féléven heti 5 órára, hogy a speciálcollégiumok, semináriumok és publicumok tárgyainak megválasztásánál e tudomány kiválóbb kérdéseire különös figyelem fordittassék s hogy azt a második alapvizsgálat tárgyai közül elhagyván: az államvizsgálatok "tárgyai közé illeszszük be s ennek megfelelően: hallgatását is az államvizsgálatokat közvetlenül megelőző tanidőre szabjuk elő. A munkához még szerzőnek két dolgozata van csatolva jogi oktatásügyünk kérdéséről. Az egyik: «Ujabb miniszteri rendeletek jogi oktatásügyünk terén*; a másik: «A késedelmes jogi alapvizsgálatok* cimen. A diszes kiállítású munka Eperjesen, Kósch Árpád üzletében 50 krért kapható. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. **) Ezen ügyet befejezettnek tekintjük. A szerkesztőség. Vegyesek. A kolozsvári kir. táblához 1895. évben beérkezett 10,890. 189í. évről hátralékban volt 372, elintézendő volt összesen 10,762 ügy. Elintéztetett 10,598, hátralékban maradt 164, a mi nem is Képez számottevő restantiát. Sommás felülvizsgálati ügy érkezett 51, elintézést nyert 50, sommás felfolyamodás érkezett 12, mind elintéztetett. Az ügyvédi kar figyelmébe. A nagyméltóságú m. kir. Curia már több ízben kimondotta és állandó gyakorlattá emelte, hogy igényperekben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen további jogorvoslatnak és igy felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A m. kir. Curiának ezen többszöri elvi kijelentése dacára, a Curiához tömegesen érkeznek ilyen felülvizsgálati kérelmek. A Curia most minden egyes esetben a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet birsággal sújtja és ezenkívül a felülvizsgálati kérelemért dijat és költséget meg nem állapit. Törvénytelen születésű, de utólagosan törvényesített gyermek anyakönyvelése. Egy előkelő budapesti polgár azzal a kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy mostani nejétől, házasságon kívüli viszonyból származó, de utólagos házasság által törvényesített s a budapesti izraelita hitközség anyakönyvébe anyakönyvezett fiának születési esetéről olyan kivonat adassék, melyben az eredetileg törvénytelen származás nincs feltüntetve. A miniszter kijelentette, hogy a kérés teljesítése nem áll módjában s részletesen megokolta ezt az elutasító határozatát. A katonatiszt ruhája. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: Alperes elismerte, hogy a kereset melletti A) alatti kötelezvénybe foglalt 600 frt összeget felvette s azt vissza nem fizette. Ennek ellenében azon kifogását, hogy azon összeget azért nem lenne köteles visszafizetni, mert azt kiskorúságában vette fel, szemben azon elismerésével, hogy ezen összeget katonatisztté történt előléptetése alkalmával felszerelések beszerzésére szükségelte s arra fordította, figyelembe venni nem lehetett, mert az ilyen hasznos befektetésül szolgáló szükségleti tárgyak beszerzésére létesült adósság nem tekinthető oly könnyelmű hitelműveletnek, a melyért a kiskorú nagykorúságának elértével felelősségre vonható nem lenne. (1896. jan. 10. D. 1,140.) Az anyakönyvi kivonatnak feladata, olvassuk az érdekes megokolásban, hogy éppen ugy, mint maga az anyakönyv, az egyes életviszonyokat, az erre vonatkozó tényeket s a bejegyzés alákerült viszonyokban bekövetkezett változást a valóságnak megfelelően s időrendben tüntesse elő. Erre az álláspontra helyezkedett a polgári anyakönyvi törvényben a törvényhozás, ezt vallotta egyébként már az előtt is magáénak a belügyi kormány, egy hasonló eset alkalmából elvi határozatként kimondván, hogy minden anyakönyvi utólagos bejegyzés vagy kiigazítás, tehát az atya nevének jelzése mellett az utólagos házasság által történt törvényesités is az illető anyakönyvi tétel «jegyzet» rovatába igtatandó ; önként értetődvén, hogy ezáltal az anyakönyvnek egyetlen eredeti bejegyzése sem törölhető, illetve nem jöhet változtatás alá. Az izraelita születési anyakönyv s az abból vett kivonat részére a «jegyzet» rovat okvetetlenül kiegészítő kellékül van belügyminiszteri szabályrendelettel meghatározva, ez a rovat tehát a benne följegyzett adatokkal együtt minden anyakönyvi kivonatba szószerint beveendő. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetését megelőző időkben bejegyzett anyakönyvi tételekről vett kivonatokra nézve sem lehet ezek szerint — úgymond a miniszter, — kétség tárgya, hogy más, mint az eredeti bejegyzést visszatükröző anyakönyvi kivonat kiadásának lehetősége teljesen ki van zárva. De azért sem teljesíthető a kérés, mert a törvényes születésű s az utólagos házasság által törvényesített gyermek közt különösen az első szülöttségből származó jogokra nézve lényeges különbség van. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek dijta latiul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Baja dr. B. S. Gergely B. — Magyar J. 7365/94. sz. a. a C. m. év dec. 18-án f. o. — B.-Csaba F. K. Löwy I. és tsa. — Sibrover H. 8051/95. a C. f. hó 12-én hh. — Eger Cs. J. Ponusz J. — Bugyi J.-né 8799/95. sz. a T. f. hó 19. hh. — T. A. Bugán J. és tsa — Bugán J. ügy nincs a T.-nál. van Bugán Zs. — Bugán J., mely ügy 4338/95. sz. a m. é. máj. 29-én a C.-hoz terj. fel és Bugán J. — Kartik F.-né örökösödési ügy érk. 9351/95. sz. a. n. e. eld. Végh J. — Török Gy., Vadász J. és tsa — Vajda B. érk. 5/96. urb. sz. a. n. e. eld. Keresztszeghy. — Dongó F. — Nyul J. 3(501/95. sz. a T. f. hó 20. hh. — Érmihályfalva dr. F. A. Jon. Felsner — István (5,000 frt rendes per 1630/94. sz. a. a C f. hó 19-én rmv. — Gyöngyös F. S. Doncz M. — Szabó V. 3524'95. sz. a C. f. hó 14-én hh. — H. K. Spitzer L. — Rosenfeld H. 687/96. sz. a. T. f. hó 19. rmv. r. érintetlen. — Hódmező-Vásárhely J. J. G. Tóth G. — Kovács J. érk. 602/96. sz. a. n. e. eld. Harmos. — Kassa dr. G. J. Klein L. — Levinstein M. érk. 1269/9410. sz. a. n. e. eld. Grecsók — Ádámcsik N. — Honig Gvné érk. 9952/95. sz. a. n. e. eld. Csathó — dr. N. V. Zinner A. 3770/95. sz. bűnügyet a C. f. hó 18. hh. — Kecskemét J. M. Német J. — Német J.-né 89895. sz. a. a G. f. hó 18-án hh. — Kis-Czell dr. S. Z. Győr—Sopron—Ebenfurti vasút társ. — Pick H. érk. 108/96. v. sz. a. n. e. eld. Kormos. — Miskolc dr. R. A. Robicsek E. — Ungár s tsa 1434 94. sz. a. a C. f. hó 12-én hh. - Nagyvárad W. M. Spitz J.-né — Spitz J. 3659/96. sz a C. f. hó 13-án v. u. — Pécs F. M. Pécsi köles, segélyző-egylet - Klein J. 1256'94. sz. a. a C. f. hó 19-én hh. — Szeged dr. P. S. Kriska E. — Kriska A. és Kriska Zs. 2100'95. sz. a. a C. f hó 18-án hh. — Szentes