A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 46. szám - Még egyszer a birói kinevezésekről

184 A JOG A ki adósának levelező lapon azt irja, hogy ha adósságát ki nem fizeti, eljárását nevének teljes kiírásával a hírlapokban nyilvánosságra fogja hozni: zsarolást követ el. A budapesti kir. törvényszék (1895 január 8. 69,405. sz. a.) N. Simon ellen zsarolás vétségének kísérlete miatt folyamatba tett eljárás megszüntettetik. Indokok: A kir. ügyészség a btk. 65. 351. §-ai alapján azérf vádolja N. Simont zsarolás vétségének kísérletével, mert az adósának G. Justinának egy levelező lapon azt irta, hogy ha tartozását ki nem fizeti, eljárását és még más egyebet is a lapokban nyilvánosságra fogja hozni. Tekintettel arra, hogy a btk. 351. §-ában meghatározott vétségnek leglényegesebb eleme egy meghatározott, concrét, becsületsértő vagy rágalmazó állitásnak közzétételével való fenyegetés; tekintettel arra, hogy a becsatolt levelezőlapban ily fenyegetés, ily összszerü állítás nem foglaltatik, igy kétségtelen, hogy a btk. 3ö. §-ában körülirt vétség nem forog fenn, de nem állapitható meg a btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétsége sem, mert a levelezőlap tartalma egyébként sem tekinthető oly fenyegetésnek, mely az akarati elhatározás befolyásolásra alkalmas volna. A budapesti kir. ítélőtábla (1895 ápr. 2. 21,120. sz. a.) a kir. törvényszék végzését megváltoztatja, vádlottat a btkv. 351. §. szerint minősülő zsarolás vétsége miatt vád alá helyezi stb. Indokok: Beismeri a vádlott, hogy a fenyegetést tartalmazó levelező lapot ő irta a sértettnek, G. Justinának; minthogy pedig a vádlottnak a levelező lapban foglalt ama fenyegetése, hogy ha sértett adósságát ki nem fizeti, eljárását és még más egyebet nevének teljes kiírásával az összes fővárosi hírlapokban nyilvánosságra fogja hozni, alkalmasnak mutatkozik a btk. 351. §-ában meghatározott befejezett zsarolás vétségének és nem annak a kísérletének a megállapítására: az elsőbirósági végzés megváltoztatásával vádlott zsarolás vétsége miatt vád alá helyezendő, stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi gyakorlattal nem járó hivatalban alkalmazott ügyvédjelölt az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető. A kecskeméti ügyvédi kamara | l.->95. június 19. 212. sz. a.) Szolnoky Lajos azon kérelmének, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába J. Sándor ügyvéd melletti gyakorlattal bejegyeztessék, hely nem adatik, mert folyamodó állítása szerint Félegyháza város árvaszékének ülnöke s igy közigazgatási rendes hivatalos állást foglal el, melynek lelkiismeretes betöltése mellett a joggyakorlat minden elsajátítására kellő idővel nem rendelkezhetik, a joggyakorlatnak pedig kizárólagosnak és folytonosnak kell lenni és igy az árvaszéki ülnöki állással összeférhetlen lévén, folyamodó kérelmének helyt adni nem lehetett. A m. kir. Curia: (1895. oct. 4% 6,694 sz. a.) az ügyvédi kamara választmányának határozata helybenhagyatik, mert az 187 i: XXXIV. t.-c. 5. §-ának rendelkezéseiből kifolyólag az ügyvédjelölti joggyakorlatnak kizárólagosnak kell lenni tehát ügyvédjelöltté fel nem vehető az oly kérelmező, a ki oly hivatalban van, a mely hivatal az idézett t.-c. 2. pontja értelmében nem képez egyszersmind ügyvédi gyakorlatot. Az ügyvédi kamara azon határozata ellen, hogy az ügyvédi gyakorlattól felfüggesztett ügyvéd az általa lakott házról ügyvédi tábláját vegye le, jogorvoslattal nem lehet élni. A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága. (1895 ápril 27. 160 sz. a.) Dr. K. János feljelentéséből az tűnik ki egyrészt, h°gy P- János az ügyvédi gyakorlattól történt jogérvényes felfüggesztése dacára ügyvédi működést folytat s peres ügyek ellátására megbízást vállal; továbbá, hogy Z. Ferenc ügyvéd az előbb nevezett gyakorlattól felfüggesztett ügyvédnek eme tiltott eljárásban segédkezik, ennek folytán jelen följelentés hiteles alakban mindkét ügyvéddel közöltetik és a kamara fegyelmi bírósága felhívja őket hogy jelen végzés vételétől számított 15 nap alatt igazoló nyilatkozataikat nyújtsák be, mivel különben a fegyelmi eljárás fog ellenük elrendeltetni. Egyben minthogy P. János az ügyvédi gyakorlattól történt felfüggesztése dacára is közfelfogás szerint az ügyvédkedés jelzésére szolgáló «ügyvédi tábláját - az általa lakott háznak külsejéről el nem távolittatta és ez a jogkereső közönség megtévesztésére ad okot; ennek folytán a kamara választmánya ezennel fölhívja P. János ügyvéd urat, hogy az általa lakott háznak külsejéről * ügyvédi tábláját* jelen végzés vételétől számított 8 nap a: itt felfüggesztése tartamára távolítsa el, mert különben az eltávolítás iránt hivatalból fog intézkedés tétetni. A m. kir. Curia (1895 octóber 5. 283 sz. a.) a. felebbezés visszautasittatik, mert a felebbezett határozat nem tartozik azon határozatok közé, melyek ellen az 1874: XXXIV. t.-c. rendelkezése szerint jogorvoslatot lehet használni. tartozik A vámdíj lefizetésének ily esetben való megtagadása kihágást képez s 1890. évi 1. t. cikk 143. §-a- szerint büntetendő. (A m. kir. kereskedelemügyi minister l89o. év. 2/,407. sz. határozata). _ Az ember testi épségére veszélyes állatnak tartásából eredő gondatlanságból okozott könnyű testi sértés, mint ónálló cselekmény nem büntethető, hanem a testi sértés, a mennyiben az eset a kbtkv. 122. §-ába ütközik, esetleg csak mint sulyositó körülmény jöhet beszámítás alá. (A m. kir. ministertanács 1895. évi augusztus hó 26. hozott (36,435. I. M.) határozata.) Az útmesternek magánosok által kért építészeti engedély helyszíni tárgyalása alkalmából felmerült napi- és fuvardíj költségei a fél terhére — ha erre valamely törvényesen fennálló szabály a felet nem kötelezi — meg nem állapithatók. A felmerült költségek megtérítésére az útalap, melynek érdekében a kiküldetés történt, kötelezendő. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 38,498. sz. határozata.) A mezőőri teendőkkel megbízott erdöörók mezőőri jelvénynyel ellátandók. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 31,886. sz. határozata.) A községi mezőőrök javadalmazásának kivetése csakis a földadó alapján eszközölhető. (A m. kir. belügyminister 1895. évi július hó IG-án kelt 58,852. sz. határozata.) Azon községi bíró, ki mint vizsgáló biztos borsokás sertés húsát, e betegséget nem tudva, kimérni engedi, nem kihágást követ el, hanem felületes eljárásáért fegyelmi úton vonandó felelősségre, valamint azon mulasztásért is, hogy a leölt sertésről a marhalevelet be nem vonta. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 1,147. sz. határozata.) A községi pótadó kivetése tekintetében állandó és nem állandó községi lakosok között különbség nem tehető. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 38,858. sz. határozata.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha valaki az 1890. évi I. t.-c. 99. §-án alapuló vámmentességgel is bir, de a 99 §. 21. pontjában jelzett hivatalos igazolványt felmutatni nem tudja, a vámdijat megfizetni Nyilvános ünnepek alkalmával minden középületen és közintézeten, úgy minden magyar hajón is a nemzeti lobogó és azon az ország címere használandó. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 88,155. sz. határozata.) Az elöbbeni állapot fentartása csakis a közhasználatban álló utaknál mondható ki, míg oly esetekben, ha a közhasználatot az eljáró közigazgatási hatóság beigazolva nem látja, a vitás kérdés az út tekintetében való rendelkezés nélkül a rendes Inroi útra utasítandó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 59,695. sz. határozata) Kivonat a „Budapesti KÖzlöny"-böl. Csődök: Lacsán Istvánné e., aradi tszék, bej 1896 jan. 18., félsz. febr. 10., csb. Bilkei Papp Mihály, tmg. dr. Schwartz Jenő. — Grell Mihály, budapesti tvszék, bej. dec. 11., félsz. 1896 jan. 8., csb. Lauffer Gyula, tmg. dr. .Singer Gyula. — Bocsánczy János e., deési tszék, bej. dec. 30., félsz 189K jan. 27., csb. dr. Bodolla János, tmg dr. Csizér Ákos. — Angyal Ferenc e., szejzárdi tvs?ék. bej. 189(5 jan. 15., félsz. jan. 22., csb. ilj. Závody Albin, tmg. László Lajos. — Weisz Sámuel e., rimaszombati tszék, bej. dec. 27.. félsz. 1896 jan. 3., csb. Medveczky Sándor, tmg. dr. Krausz Gyula. — Csizmazia Nándor e., pozsonyi tvszék. bej. dec. 31 , félsz. 1896 jan 27.. csb. Vladár István tvszéki biró. tmg. Marcis Ferenc. — Scheiber Sámuel e., kecskeméti tszék, bej. nov. 39., félsz, dec 24 , csb. Kazinczy Lajos, tmg. Szántó Gyula. — Bodó István e., nagy-kikindai tvszék, bej. dec. 31., félsz. 1896 jan. 15., csb. dr. Schulek Kálmán tmg. dr. Szörényi Lipót. — Pojbits József e., szombathelyi tvszék, bej. dec. 14., félsz. dec. 28., esb. Mennyey László, tmg. dr. Schirling Ede. — Adler és Feuer e., nagyváradi tszék, bej. dec. 21., félsz. dec. 30., csb. Kurovszky Ferenc, tmg, dr. Kiss Dénes. — Traiber János e.. szegzárdi tszék, bej. 1896 jan. 15 , félsz. jan. 22., csb. ifj. Závody Albin, tmg. dr. Pirnitzer Béla. — Ráth Lajos e.. aradi tvszék, bej. 1896 jan. 10.. félsz. jan. 29., csb. dt. Steinitzer Károly, tmg. dr. Kell Lipót. — Kohn K. e., temesvári tvszék, bej. dec. 26., félsz. 1896 jan. 21., csb. dr. Küttel Samu. tmg. dr. Ehrenfest Mór. — Nunkovits Elek e., zala-egerszegi tvszék, bej. dec. 14., félsz. dec. 28., csb. Nagy Géza, tmg. dr. Kele Antal. — Lichtmann József e., miskolci tvszék. bej. dec. 15., félsz. 1896 jan. 11., csb. dr. Görgey Sándor, tmg. dr. Hebrony József. Pályázatok: A nyitrai tvszéknél jegyzői áll. nov. 23. — Az edelényi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 23. — A szászsebesi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 23. — A s -a.-ujhelyi jbiróságnál b i r ó i áll. nov. 23. — A mármaros-szigeti jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 24.— A szolnoki tvszéknél aljegyzői áll. nov. 24. — A homonnai jbiróságnál jegyzői áll. nov. 24. — A temesvári ítélőtábla kerületében több joggyakornoki áll. nov. 24. — A kovásznai jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 25. — A perlaszi jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 27. 8 3 PALLAS RE8ZVENYTÁRSA8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN