A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 32. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok. Folytatás

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 32. számához. Köztörvényi ügyekben. ítélkezési gyakorlatunk szerint az ingatlanok tehermentesítésére irányzott kereseti kérelemből önkényt folyik, hogy marasztalás esetében a tehermentesítésre kötelezett fél arra az esetre, ha a zálogjog törlését a megszabott határidő alatt nem eszközölne, külön kérelem nélkül is itéletileg köteleztessék a törlendő jelzálogos követelést fedező összegnek birói letétbe helyezésére. Marasztalt alperes az Ítéletben elrendelt törlés eszközlésére, illetőleg tehermentesítés kivitelére az 1881. évi LX. t.-c. 222. §-a értelmében pénzbírság títján is kényszeríthető. Az eperjesi kir. törvényszék (1893 szcpt 20. 5891. sz. a.) Toppiczer György ügyvéd által képviselt G. András felperesnek dr. Róth Leó ügyvéd által képviselt R. Benjámin alperes ellen zálogjog törlése iránt indított perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében azt kéri, hogy alperes itéletileg köteleztessék arra, miszerint a décsői 56. sz. tjkben kk. R. Ignácz, Léni, Samu, Hermán és Róza gyermekei javára 398 frt 33Vi kr erejéig bekebelezett zálogjogot törölje; ezen kereseti kérelmét még válasziratában is fentartotta és azon nézetének adott kifejezést, hogy a marasztalás azon felül még azon birói kijelentést is tartalmazza, hogy a mennyiben alperes a törlést nem eszközölné, köteleztessék azon összegnek 14 nap és végrehajtás terhe melletti kifizetésére. A mennviben alperes felperesnek kereseti zárkérelméhez képest marasztaltatnék, az itélet végrehajthatlan, már pedig a pts. 256. §. szerint minden itélet ügy szerkesztendő', hogy az végrehajtható is legyen; minélfogva felperes keresetével a kért bizonyítási eljárás mellőzésével elutasítandó vrjlt. Hogy az itélet rendelkező része miként szerkesztessék, az a bíróság feladatához, de a kereseti kérelem figyelembevélele mellett tartozik; ennélfogva felperesnek azon nézete, hogy alperes a törlés nem eszközöltetése esetén az összeg megfizetésében marasztaltassék, figyelembe egyáltalán nem jöhet, felperesnek ezen jogi nézete azonban téves alapon nyugszik, mert valakit fizetésre kötelezni csak arra jogosult van felruházva, felperesnek azonban ehhez joga jelen körülmények között nincsen és legfeljebb azt kérhette, hogy az ingatlant terhelő zálogösszeg birói letétbe helyeztessék; ily kérelem azonban előjegyezve nem lett stb. A kassai kir. ítélőtábla 11894-. évi március 29. 6,816. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperes keresetét érdemben elbirálhatónak mondja ki, egyszersmind a kir. törvényszéket utasítja, hogy a netán szükségesnek mutatkozó bizonyítás eszközlése után hozzon a per érdemében határozatot stb. Indokok: Felperes keresetében alperest az utóbbitól megvett és a décsői 56. sz. tjkvben foglalt fekvöségre K. Ignác és társai javára 398 frt 33V2 kr. erejéig bekebelezett zálogjognak töröltetésére, tehát nyilván ingatlan tehermentesítésére kéri kötelezni. Tekintve, hogy felperesnek mint telekkönyvi tulajdonosnak abbeli joga, hogy ingatlanának tehermentesítését per úton is szorgalmazhassák, kétségbe nem vonható, úgy tekintve, hogy abban az esetben, ha alperes a kereseti kérelem értelmében a törlés eszközlésére, illetőleg a tehermentesítés teljesítésére köteleztetnék, az itélet végrehajtása akadályokba nem ütközhetik, a mennyiben marasztalt alperes az Ítéletben elrendelt tehermentesítés kivitelére az 188Í: évi LX. t.-c. 222. §. értelmében esetleg pénzbírság útján kényszeríthető; tekintve, hogy e szerint felperes keresete abból az indokból, hogy annak értelmében, végrehajtható itélet nem hozható, egyáltalában el nem utasítható, mindezeknél fogva stb. A m. kir. Curia (1895 május 8. 6777. sz. a.) kir. Ítélőtábla ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert Ítélkezési gyakorlatunk szerint az ingatlanok tehermentesítésére irányzott kereseti kérelemből önként folyik, hogy marasztalás esetében a tehermentesítésre kötelezett fél arra az esetre, ha a zálogjog törlését a megszabott határidő alatt nem eszközölné, külön kérelem nélkül is itéletileg köteleztessék, a törlendő jelzálogos követelést fedező összegnek birói letétbe helyezése. Valamely ló iránt létrejött adásvételi ügyletnek egyik szükséges kelléke az is, hogy az eladott lóra vonatkozó járlat a vevőnek átadassék. Eladó a járlatot vevőnek át nem adván, utóbbitól a szerződés teljesítését nem is követelheti. A mezőkövesdi kir. járásbíróság Í1893. ápril 30. 1299. sz. a.) | Kozma Elek ügyvéd által képviselt F. Hermán felperesnek Róth | Budapest, 1895 augusztus hó 11-én. Dezső ügyvéd által képviselt B. .ábrahám alperes ellen 78 frt és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: Alperes köteles felperesnek 50 frt tőkét stb. megfizetni. Felperes keresetének többi részével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetét 1 frttal leszállítván, e részben további intézkedés szüksége fenn nem forog. A személyesen megjelent alperes pedig maga azt adja elő, hogy ő felperesnek a ló vételára fejében 50 frttal adós maradt és azt f. évi ápril hó közepén megfizetni kötelezte s hogy felperes a visszatartott lójárlatokot a fizetéssel szemben és egyidejűleg tartozott kiszolgáltatni. Miután alperes maga elismeri, hogy ezen 50 frtot meg nem fizette, miután a járlatoknak utánvétel melletti küldésére irányuló kérelem fizetéssel egyetértelmünek nem tekinthető, alperest ezen 50 frt megfizetésében marasztalni kellett. Alperes a felperestől megvett lovat R. Imre állatorvos nyilatkozata alapján kehesnek jelzetté, de miután ezen kehesség a felperes által eszközölt állatvizsgálat által megcáfoltatott, alperes ezen ujabb állatorvosi véleményben megnyugodott, a mit bizonyít azon körülmény is, hogy a ló visszavételét többé nem sürgette és a lovat birtokában tartván, elismerte, hogy az szavatossági hibában nem szenved. Miután a ló orvosi megvizsgálására ekként a maga alperes által alaptalannak elismert felszólalása szolgáltatott okot és miután ily körülmények között a lovat megvizsgáltatni felperesnek nemcsak joga, hanem kötelessége is volt: alperest a megvizsgálásnak 5 frtban bíróilag megállapított költségében is elmarasztalni kellett. De a megvizsgálás körüli felszámítás egyéb részeivel felperest el kellett utasítani, mert felperesnek csak ahhoz volt joga, hogy alperest felhívja, miszerint ez a kérdéses lovat a szavatossági hiba megállapítása végett lak- és eladási helyére Miskolczra orvosi megvizsgálás végett állítsa be, de nem egyszersmind arra, hogy annak eszközlése végett állatorvossal alperes lakhelyére utazzék és ez által ennek a ló értékével arányban nem álló kiadásokat okozzon. A kassai kir. ítélőtábla (1893. évi dec. 20. 3469. sz. a.) az első bíróság ítéletének azt a részét, mely szerint felperes a lóvizsgálati költség címén támasztott 27 frt követelésnek 5 frtot meghaladó részével elutasította, felebbezés hiányában nem érinti, alperes által felebbezett egyéb részét azonban megváltoztatja és alperest csak azon esetre kötelezi 50 frt tőke és 5 frt lóvizsgálati költség megfizetésére, ha felperes főesküt tesz arra, hogy közte és alperes közt oly megállapodás nem jött létre, miszerint alperes a kereseti 50 frt vételárhátralékot csak akkor köteles lefizetni, ha ő (felperes) az 1893. évi március 25-én Miskolczon alperesnek eladott két sárga lóra vonatkozó járlatokat alperesnek kezéhez adja; ellen esetben felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A jelen per elbírálásánál döntő körülményként az is szerepel, vájjon peres felek közt létrejött-e az alperes által vitatott az a megállapodás, mely szerint alperes a lóvételár hátralék címén keresetbe vett 50 frtot csak akkor tartozik lefizetni, ha felperes a járulékot alperes kezéhez adja. Alperes a fenti ténykörülményre más bizonyíték hiányában felperest a főesküvel kínálta meg, felperes pedig azt elfogadta; ennélfogva stb. A m. kir. Curia (1895 május 16. 1956. sz. a.) a kassai kir. ítélőtábla ítélete részben megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben oly kiegészítéssel, hogy alperes az 50 frt vételárhátralékot a lójárlatok egyidejű átadásával szemben köteles felperesnek megfizetni stb. Indokok: Valamely ló iránt létrejött adásvételi ügyletnek egyik szükséges kelléke az is, hogy az eladott lóra vonatkozó járlat a vevőnek átadassék és miután felperes alperes határozott tagadásával szemben nem bizonyította, hogy az alperesnek el- és átadott lovakra vonatkozó járlatokat átadta volna és miután felperes az adásvételi szerződésnek teljesítését csak akkor követelheti, ha ő maga is a szerződést egész terjedelmében teljesiti; mindezeknél fogva a másodbiróság által megítélt főeskünek, mint az itélet szerint már nem lényegesnek mellőzésével az elsőbiróságnak ítélete hagyatott helyben az itélet rendelkező részében tett kiegészítéssel az abban felhozott indokoknál fogva. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Nem mentesiti az ajánlattevőt fizetési kötelezettsége alól az a kifogása, hogy az ajánlat általános feltételeiben kiköttetett, hogy a biztosítási ügylet csak az első díjrészlet megfizetésével és a szabályszerűen kiállított biztosítási kötvénynek a biztosító részéről történt átadásával lép érvénybe, hogy tehát — miután az ajánlattevő az első díjrészletet meg nem fizette, a biztosító pedig az ajánlat minden feltételét magában foglaló kötvényt ki