A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 52. szám - Az ügyvédi kar a milleniumi kiállításon

208 A JOu vagy ártalmas szert másnak beadja. — A méreg «bevettnek> tekintetik akkor is, ha a sértett a mérgezett anyagot a szájába vette, de rögtön kiköpte. (A m. kir. Curia 1895 október 31. 9,610. sz. a.) Ha nincs igazolva, hogy a fizetésképtelenné lett, de csődbe vagyonhiány miatt nem került kereskedő könyveket abból a szándékból nem vezetett, hogy hitelezőit megkárosítsa. A szegszárdi kir. törvényszék 1894. évi április hó 10-én 802/B. szám alatt csalás büntette miatt vádolt K. L. elleni bűnügyben következően itélt: K. L. a Btk. 387. §-ába ütköző csalás bűntettében bűnösnek mondatik ki s ezért a Btk. 383. és 388. §-ai alapján az ítélet foganatba vételétől számítandó 8 havi börtönre stb. Ítéltetik. Indokok: P. A. bécsi kereskedő cég csalás miatt emelt panaszt K. L. kereskedő ellen, mert ez, dacára hogy 9,092 frt 91 kr aktiv vagyonával szemben 15,220 frt 36 kr tartozása állt fenn, s dacára, hogy 1892. február 24-én L. S. és fiai, ugy M. M. és fiai cégek javára 669 frt, március hó 4-én ugyancsak M. M. és fiai cég javára 354 frt, március hó 10-én K. L.-né javára 3,000 frt, március hó 11-én S. B. javára 428 frt, március hó 16-án pedig P. S. javára 1,110 frt, összesen 5,561 frt erejéig ellene kielégítési végrehajtás foganatosíttatott, mégis a helyett, hogy maga ellen csődöt kért volna, üzletét tovább folytatta; vagyoni állapotának ily módon eltitkolása által a nevezett céget tévedésbe ejtette; vádlott tőle akkor, midőn már végrehajtás alatt állt s fizetésképtelen volt, hitelben nagyobb mennyiségű árukat rendelt és vett át; egyes hitelezői, nevezetesen K. L. cég javára 338 frt, H. M. javára pedig 350 frt erejéig zálogjogot engedélyezett, őket kedvezményben részesítette, a minek következtében panaszos cég követelése fedezet nélkül maradván, 568 frt 36 kr erejéig megkárosodott. A vizsgálat és végtárgyalás adatai alapján kiderittetett, hogy vádlott üzlete 6—10,000 frt évi forgalommal birt, a kisipar körét túlhaladta s mégis vádlott saját beismerése szerint a keresk. törvény által rendelt cégbejegyzést elmulasztotta, rendes kereskedői könyveket nem vezetett, vagyonát évenként nem leltároztatta s ennek következtében anélkül, hogy vagyoni állapotáról meggyőződést szerzett volna, aktiv vagyonát jóval meghaladó hitelt vett igénybe, ellene a csőd vagyon hiánya miatt elrendelhető nem volt. Minthogy pedig vádlottnak ezen cselekménye a Btk. 387. §-ában foglalt csalásnak alapfeltételét képező s a Btk. 414. § 3. és 4. pontjaiban körülirt ismérveit foglalja magában, tekintve, hogy ennek következtében a káros cég 568 frt 36 kr és jár. erejéig megkárosodott, vádlottat a fent körülirt csalá« bűntettében bűnösnek kimondani s az Ítélet rendelkező részében meghatározott büntetéssel kellett büntetni stb. A pécsi kir. Ítélőtábla (1894. évi május hó 26-én 1,631/B. szám alatt) következően itélt: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és vádlottat a Btk. 387. §-a alapján csalás büntette miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Habár kétségtelen az, hogy vádlott, kinek üzlete a kisipar körét túlhaladta, kereskedelmi könyveket nem vezetett, s hogy akkor, midőn ellene több rendbeli végrehajtás már foganatosítva lett, még ujabb hitelbeli megrendeléseket tett, sőt engedte, hogy ezután is egyes hitelezők ellene végrehajtási zálogjogot nyerjenek a nélkül, hogy fizetésképtelensége tudatában maga ellen azonnal csődöt kért volna; mindazonáltal, tekintve, hogy arra nézve, hogy a kereskedelmi könyvek vezetését abból a szándékból mulasztotta volna el, hogy az által hitelezőit megkárosítsa, a vizsgálat semmi adatot nem szolgáltatott; tekintve, hogy a kárositási szándék fenforgása és megállapítása nélkül a most jelzett körülmény nem a Btk. 414. § 4. pontjában körülirt, hanem a Btk. 416. § b. pontjába ütköző bűncselekmény jelenségeit tünteti fel; tekintve, hogy a vádlott H. M. és K. L. cég hitelezői javára a zálogjogot nem önként engedélyezte, hanem azok az eljárás folyamán is kétségbe nem vont követeléseik fedezésére a végrehajtási zálogjogot ellene bírói uton foganatosították s vádlott ezt, az által, hogy csődöt nem kért, csak eltűrte, mely körülmény szintén csak a Btk. 416. § 4. pontjába ütköző bűncselekmény alkatelemeit foglalja magában; tekintve, hogy a Btk. 387. §-ba ütköző ( salás bűncselekményét a csődnok az ezen §-ban megjelölt körülmények miatt ki nem mondása esetében, nem a Btk. 416. §-ában felsorolt, hanem a Btk. 414. §-ában körülirt jelenségek fenforgása állapítja meg, ez utóbbiak pedig a vádlott ellenében nem bizonyíthatók: vádlottat az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. A m. kir. Curia (1895. évi dec. hó 4-én 9838/B. 1894. szám alatt) következő ítéletet hozott: A másodfokú bíróság ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az árvaszékek által a hagyatékok annál a kir. adóhivatalnál jelentendök be, mely az illeték megszabására illetékes. (A m. kir. pénzügyministernek 1891. évi 3414. sz. határozata.) Mesterséges borok készítése és forgalomba hozatala miatt indított eljárásnál a gyanúsaknak talált borokat tartalmazó hordók nem pecsételcndök le, hanem a tulajdonos szabad rendelkezésére hagyandók s az illető csak arra figyelmeztetendő, hogy az esetleg elárusított bormennyiségért szavatolni tartozik. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 52,697. sz. határozata.) Az általános jövedelmi pótadó a kereskedelmi és iparkamarai illeték kivetésének alapjául nem szolgálhat. (A m. kir. pénzügyministernek 1895. évi 66,838. sz. határozata.) | I Vizek partján levő ültetvények eltávolítása előtt megvizsgálandó azon körülmény, vájjon ezen ültetvények eltávolítása folytán a part megtámadásnak és alámosásnak nem lesz-e kitéve. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 22,092. sz. határozata.) A házassági kihirdetés aluli felmentést kérő házasulóktól arról, hogy közöttük házassági akadály nem forog fenn, a felmentő hatóság esküt nem vesz ki. A felmentvény bélyegmentes. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 85,694. sz. határozata.) Születés és haláleset anyakönyvi bejegyzését illetőleg magyar honosok és külföldiek ugyanazon szabályok alá esnek. A házassági kihirdetés alóli felmentésre egy időben, illetőleg több alispán között a felek szabadon választhatnak. A születési bizonyítások felmutatása alól az anyakönyvvezető a házasulókat esetleg felmentheti. A lezárási záradék rávezetése az anyakönyvi első- és másodpéldányra. Az alispán mint polgári tisztviselő akkor is saját hivatalos helyiségében működik közre a házasságkötésnél, ha hivatalos helyisége fórvényhatósági joggal felruházott város területén van. (A m. kir; belügyminister 1895. ávi október hó 3-án 85,604. sz. alatt hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl Csődök: Spiegel Gyula e., szolnoki tszék, bej. 1896 jan. 31. félsz. febr. 28., csb. Hubay Kálmán, tmg. Dósa Endre. —- Teich Ignácz e., sátoralja-ujhelyi tszék, bej. 1896 jan. 31., félsz. febr. 12., csb. Emödy Béla tmg. dr. Tátray Dezső. Bernhard Ferencz, e., újvidéki tszék, bej. 1896 jan. 28. íelsz. febr. 18. — Matolcsi István, e., debreceni tsíék, bej. dec. 10. félsz. dec. 18. csb. dr. Vass Antal, tmg. Simonffy István. — Müller Miksa, e., kaposvári tszék. bej. 1896 febr. 5., félsz. febr. i., csb. Perczel Ákos, tmg. Poór Sándor. — Flórián Ágoston, e., pancsovai tszék, bej. 1896 jan. 2., félsz.jan. 31., csb. Parlovics Ábrahám, tmg. dr. Korsós Elemér. — Tyroler Gyula, e., kolozsvári tszék, bej. 1896 feb. 15., félsz. febr. 20., csb, Becsek Lajos, tmg. Kővári Mihály. — Gr. Károlyi Gábor, e., bpesti tszék, bej. 1896 jan. 23.. félsz. febr. 5., csb. Hajdú Imre. tmg. Körmendy Imre. — Singer Fülöp, e., debreceni tszék. bej. 1896 febr. ő., félsz. febr. 12., csb. dr. Vass Antal. tmg. Belováry Lajos. — Bottyán Gábor, e., m.-szigeti tszék, bej. 1896 jan. 31., félsz. febr. 10., csb. Breznay Lajos, tmg. Vider Antal. Pályázatok: A dárdai jbiróságnál aljegyzői áll. 1896 jan. 5. — A pécskai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. 1896 j m. 5. — Az akna rahói jbiróságnál aljegyzői áll. 1895 jan. 5. — A szentendrei jbiróságnál aljegyzői áll. 1K96 jan. 5. A zirci jbiróságnál aljegyzői áll. 1896 jan. 5. — A szerencsi jbróságnál albirói áll. 1896 jan. 5. — A lugosi jbiróságnál aljegyzői áll. 1896 jan. 6. — A breznóbányai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. 1896 jan. 6. — A kiskőrösi jbiróságnál albirói áll. 1896 jan. 6. — A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. 1896 jan. 6. — A szabadkai ügyészségnél al ügyészi áll. 1896 jan. 6. — A késmárki jbiróságnál albirói áll. 1896 jan. 8. — A beregszászi tszéknél albirói áll. 1896 jan. 9. PÁLLAS RÉSZVÉT /TÁRSASAD NYOMDÁJA BUDAPESTEN.