A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 52. szám - Az ügyvédi kar a milleniumi kiállításon

A J Sérelem* Alaposság a beregszászi törvényszéknél. Egy uri ember ellen a nevezett törvényszéknél csődöt kértem, azt nem panaszolom -- hogy a kassai kir. tábla háromszor feloldotta, a csődnyitási kérvényt elutasító I. bir. határozatot — negyedszer az elutasító határozatot megváltoztatta annyiban, hogy költségekben marasztalta a kérvényezettet, hanem panaszkodom azért — hogy midőn a Il-od fokú, érdemben az I-ső fokú határozatot helybenhagyó, tovább e tekintetben nem felebbezhetö határozat kézbesítése után, kérvényezett által a követelés egy részének biztosítására letett összeget felem részére 14,820/895. sz. a. kiutalványoztatni kértem, a beregszászi törvényszék kérvényemet elutasította, mert: *a kassai kir. táblának 4,779/895. sz. végzése ellen br. P. Zs. felfolyamodást adott be (megjegyzem: csak a költségek ellen!) s igy az jogerőre nem emelkedet (í :), s az összes e tárgyú ügyiratok a kir. törvényszék 14,407/895. sz. végzése értelmében, a kir. Curiához leendő felterjesztés végett a kassai kir. ítélőtáblához terjesztettek fel.» Ezen végzés kelt 1895 november 19-én, a kérvényezett 14,407'895. sz. a. költségek elleni felfolyamodását felterjesztő végzés kelt szintén november 19-én (valószínűleg egy órában isi); az elutasító végzés kézbesittetett nekem november 23- án, a kérvényezett felfolyamodását felterjesztő végzés nov. 24- én, ennek dacára mégis az mondatik: hogy az iratok felterjesztettek. Felem nem birja már a jogorvoslati kötségeket, kénytelen a nyilvánossághoz appellálni! Nálunk hitelezőnek lenni nem jó. Konkoly Jenő', ügyvéd, Békésen. * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel azért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak Felelősséget ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik, velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Irodalom. Esküdtszék, vagy schöffen-biróság. (Schwurgerichl oder Schöffengericht) Irta: Cordes A. Bremen. M. Heinsins 1895. Határozottan az esküdtszék ellen foglal szerző állást s a mellett érvel, hogy a helyett nagyobb schöffenbiróság ( 3 bíró és 6 esküdt) állitassék fel kerületenkint. ríOYítiiíi Az eskü s az igazság joga. (Der Eid und das Recht auf Wahrheit.) Berlin 1895. Irta: Ka de Károly. Szerző müvében az esküt törölni javasolja s azt az államnak igazságra való jogosultságával véli helyettesíteni, melynek megsértése épugy büntetendő lenne, mint a hamis eskü. Az eskü egy vallási aktus, melylyel bizonyos vallások érzületét az állam sérti s ha valaki megesküszik egy olyan istenre, melyben nem hisz s az illető hamis eskü miatt vádoltatik, ez igazság szerint nem volna elítélhető. Szerzőt, mint e téren úttörőt, melegen üdvözöljük. A feltételes elítélésről. (Die bedingte Verurtheilung) Köln, 1895. Irta: Bachem Gyula. .A német irodalom gazdag a monographiákban, nincs az a kérdés, miről számos iró ne értekeznék. A fenti kérdésről is ugy pro mint kontra számosan irtak. Szerző a feltételes elitélés intézményének hive, s szerinte különösen fiatal bűnösökre igen kedvező hatást fog gyakorolni. Érdeky Boldizsár ceglédi m. k. adópénztáros a pénzügyi bírósági döntvények és elvi jelentőségű határozatok tárgymutató második kiadására (1884—1895. év végéig i hirdet előfizetési felhívást. A fenti tárgymutató 1890. évben történt kiadása óta számtalan uj p. ü. bírósági határozat és döntvény hozatván, szükséges, hogy a régi kiadás ezekkel pótoltassék, nehogy az illeték kiszabással foglalkozó közegek a már is 12 elég terjedelmes kötetet minden egyes használat alkalmával forgassák és a szükséges határozatot nagy fáradsággal és időveszteséggel keressék. E tárgymutató segítségével a bélyeg-törvény minden egyes díjtételéhez vagy §-ához tartozó és arra vonatkozó bírósági határozat vagy döntvény díjtétel, §§ és betü-sorrend szerint a legalaposabban és leggyorsabban nyomban feltalálható és a kiszabásnál alkalmazható a nélkül, hogy a 12 kötetet forgatni és annakegyes tárgymutatóiban keresni és kutatni kellene. Ezen mü a nagyméltóságú m. kir. pénzügyministeriumnak 1890. évi 15, II. 122,130. számú magas rendeletével (Pénzügyi Közlöny 31/90. ; a pénzügyi hatóságok-és hivataloknak ajánltatott. nra 2 forint. OG 383 Vegyesek. Az igazságügyminister és a szaksajtó. Lapunk dec. 15-iki számában felhívtuk az igazságügyi kormányt azon visszásságra, pénz, és időpazarlásra, mely abból áll, hogy 386 kir. járásbíróság és 66 tszék, külön-külön rendeli meg vidékről a hivatalos közlönyt. Valóban meglepő gyorsan hatott ezen alapos figyelmeztetés, a miért köszönettel tartozunk. Mert az 1895 dec. 18-án kelt 50,119. I. M. számú igazságügyi ministeri rendelettel már intézkedés történt, hogy a kezelés egyszerűsítése és olcsósitása szempontjából a hivatalos lap közvetlenül fog megküldetni az összes bíróságok számára. A budapesti ügyvédi kamara választmánya felhívja a kamara tagjait, hogy szíveskedjenek az év folyamán a törvénykezés terén tett tapasztalataikat és észleleteiket vele közölni és legkésőbb 1»96 jan. 10-ig az ügyvédi kamara titkári hivatalához (VII., Kerepesi ut 8. sz.) beküldeni. Különösen kívánatos, hogy a sommás eljárás körül tett tapasztalataikat hozzák a kamara tudomására. Az 1895 október 1-én életbe lépett házassági jog és a polgári anyakönyvvezetésről szóló törvények gyakorlati keresztülvitelére szintén terjeszszék ki figyelmüket, mert a törvény életbelépésének első ideje az, melyben a végrehajtás körüli hibák leginkább orvosolhatók, mielőtt azok még megkövesednének. A kassai kir. ítélőtáblánál az 1896. évre a t könyvi vizsgáló bizottságba elnöknek: B e r n á t h Elemér kir. ítélőtáblai tanács elnök urat, rendes tagoknak: Balázsovics József és Kaczvinszky Géza; póttagoknak Oroszy Géza és Bethlenfalvy Antal kir. ítélőtáblai birák lettek kinevezve. Jövő évi tánácsbeosztás a pécsi kir. táblán. A pécsi kir. ítélőtábla tanácsai az 1896. évre következő beosztással alakultak meg: I. polgári t a n ác s. (Közpolgári, váltó, kereskedelmi, csőd és úrbéri ügyek, egyszersmind felülvizsgálati tanács.) Elnök: Blas kovich István kir. táblai elnök. Birák: Pilch Antal, a felülvizsgálati tanács állandó helyettese, T ő 11 ö s s y Béla, T o 1 n a y Anta és dr. Daempf Sándor. Tanácsjegyzők: Jobst Béla kir. albiró, a jegyzői iroda vezetője, dr. Jellachich Lajos kir. aljegyző, a jegyzői iroda vezetőjének áll. helyett. — II. polgári tanács. (Közpolgári ügyek.) Elnök: Blaskovich István kir. táblai elnök. Birák :Kissfaludy Imre, G r a f f Károly, Zsabokrszky Ferenc, Kaufm ann Nándor és C z i g 1 á n y i Béla. Tanácsjegyzők: P e i tler Imre kir. albiró, Molnár István kir. jegyző. — Büntet ő tanács. Elnök: Balog Károly kir. táblai tanácselnök. Birák: Pulcz Imre, Babics Mihály, Bo ez'Alajos, Váry Gyula és C z i g,l á n y i Béla. Tanácsjegyzők: Jobst Béla kir. albiró, Molnár István jegyző, dr. Jellachich Lajos aljegyző. A kolozsvári kir. Ítélőtáblának tanácsbeosztása az 1896. évre. I. polgári tanács. Elnök: Fekete Gábor, a kir. ítélőtábla elnöke. Az I. felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese: Ziegler Emil tan. elnök. Birák: Szentkirályi Lajos, Bocskor Mihály, Gal JenŐ, Horváth Kálmán, Hosszú László. II. polgári tanács. Elnök: Heppes Miklós, kir. ítélőtáblai tanácselnök. A II. felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese: Zigler Emil tan. eln. Birák: Müller Vilmos, Zsakó István, Gál Jenő, Szász Dénes, Kain Hugó, Mihályi Béla, Sutoris Albert. III. büntető tanács. Elnök: Ziegler Emil, kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Szentkirályi Lajos, Csányi Ferencz, Szőcs Ákos, Ádám Dénes, Horváth Kálmán, Hosszú László, Br. Rudnyánszky Béla, Mihályi Béla, Sutoris Albert. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő Felsége által Szántó Mihály osztálytanácsosnak a ministeri tanácsosi cím és jelleg díjmentesen adományoztatott; továbbá kineveztettek: Fényes Miklós és Hűvös Károly budapesti, valamint Mezei János kolozsvári Ítélőtáblai birák a curiához számfeletti bírákká. Ballay Győző ceglédi járásbirósági albiró a nyíregyházai járásbírósághoz járásbiróvá, Kletzár Lajos dárdai járásbirósági albiró a győri ügyészséghez alügyészszé és dr. Török István ceglédi gyakorló ügyvéd telekkönyvi betétszerkesztési albiróvá. Hibaigazítás. Az Tgazságügyi Közlöny* f. évi 13. számában közli, hogy a kir. Curia 60. számú döntvényének szövegébe hiba csúszott be, olyanformán, hogy az indokok harmadik bekezdéséből egy mondat leírói tévedésből kimaradt. E tévedés helyreigazításával a 60. sz. polgári teljes ülési' döntvény indokainak 3. bekezdése igy hangzik: Igaz ugyan, hogy az 187": XXII. t.-c. 11. §-a végbekezdése a 8. pontban emiitett vásári ügyeken kivül a kereskedelmi ügyeket a kisebb polgári eljárás, illetve a községi bíráskodás alól kivette: ezen az alapon azonban a 20 frtot meg nem haladó biztosítási dijak iránt indított kereseteket a községi bíróság hatásköre alól kivonni nem lehet, mert mellőzve azt, hogy az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. végbekezdése nem kereskedelmi ügyletekből felmerült keresetekről, hanem kereskedelmi ügyekről szól, ügy alatt pedig — ha e kitétel peres eljárást szabályozó törvényben használtatik — magát a pert kell érteni, a törvény meghozatalának indoka nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy itt a kisebb polgári peres ügyek, illetve a községi bíráskodás alá eső ügyek minőségének meghatározásánál tisztán perjogi szempontok vétettek irányadóul és hogy a törvény az abban szabályozott eljárás alól csakis azokat a kereskedelmi ügyeket vette ki, a melyek a kereskedelmi eljárás szabályai szerint a kereskedelmi bíróságok illetőségi körébe esnek.