A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 4. szám - Kihallgatható-e mindkét fél eskü alatt? 2. [r.]

A J jelzálogilag biztosított követelésének behajtása végett fizetési meghagyás kibocsátását kérelmezi, olyannak tekintendő, mintha ugyanazon követelés behajtása végett a bíróság segedelmét kereset indításával vette volna igénybe. A jogi hatály azonban még sem azonos; mert mig a jelzálogos hitelező a követelés behajtása iránt indított kereset igazolása mellett a perfeljegyzés elrendelését kérelmezheti a jelzálog tlkvi hatóságiinál s a fennálló törvényes joggyakorlat szerint meg is kell kapnia, ily módon tehát követelésének kielégítését a jelzálogul szolgáló ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben a kereset megindítása által biztosithatja, addig azon másik jelzálogos hitelező, a ki talán adósa iránti figyelemből a sokkal olcsóbb fizetési meghagyás iránti eljárást választja — az egyenlő rangú magánjogi hatály dacára hátrányosabb helyzetbe jut, mert az ezen eljárás megindítása iránt tett lépéseit — még ez idő szerint, a mikor a tlkkvi rendelet és tlkkvi joggyakorlat legalább a «fizetési meghagyási eljárás tlkvi feljegyzését)) nem, hanem csak a per feljegyzését ismeri, — a telekkvi hatóság által fel sem jegyeztetheti. Még különösebb helyzetbe jut a hitelező, ha a telekkvi hatóság az 18«1 : LXi t.-c. 230. §-át az 1893: XIX. t-e, 10. $-a alapján elrendelt végrehajtással szemben szószerinti értelemben alkalmazza, s javára csupán a «zálogjog előjegyzését)) rendeli el. Megtörténhetik ugyanis, hogy azon idő alatt, mig a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság a 30 napi ellentmondást határidő lejárta után az adós ellen a végrehajtási eljárásnak korlátlan folytatását rendeli el, s a telekkvi hatóságot az előjegyzés bekebelezése, a végrehajtási jog feljegyzése s a végrehajtási zálogjog bekebelezése végett megkeresi, azon idő alatt az adós — talán rossz szándék nélkül — túladott ingatlanán, a jelzálognak ttj tulajdonosa van, a ki ellen a végrehajtás korlátlan folytatása el nem rendeltetett, miért is a végrehajtási jog feljegyzése vagy bejegyzése a telekkvi hatóság által megtagadtatik s a figyelmes hitelező kénytelen a jelzálog ujabb tulajdonosa ellen hosszadalmas és költséges uj eljárást lebonyolítani. Szerény nézetem tehát oda irányul, hogy minekutána uj törvényeink különben is az eljárás lehető egyszerűsítését, a kibontakozás elősegítését célozzák, miután az 1893 : XIX. t.-cikk a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek — a kereset megindításával egyenlő joghatályt tulajdonit, — miután ezek szerint a fizetési meghagyásért folyamodó fél nem kevesebb jogsegélyt igényelhet annál, ki e helyett keresetet indit, s miután végül nem csekély hátráltatás okoztatnék azon fél számára, a kinek az 1893 : XIX. t.-c. 10. t?-a esetében — a mostani végrehajtási eljárás szó szerinti alkalmazásával — a ((végrehajtási jogn telekkvi bejegyzése helyett csupán ((zálogjogi előjegyzés» engedtetnék, és ily módon követelésének tulajdonképeni biztosítása az esetleges birtokváltozás miatt elhalasztatnék vagy kétségessé tétetnék, egyedül azért, mert kereset helyett az evvel egy joghatálylyal biró fizetési meghagyáshoz folyamodott, — mindezeknél fogva az 1893 : XIX. t.-c. intentióinak az felelhet meg, ha a hivatkozott törvény 10. £ a esetében a telekkvi hatóság a végrehajtási jog feljegyzését s a végrehajtási zálogjog bekebelezését rendeli el. Önként értetődik, hogy az 1881 : LX. t. c. 144. ij ának megfelelő módosítást kell sz nvednie, s a végrehajtótól megkívánandó, hogy a végrehajtás korlátlan folytatásához nyert jogát az árverés kérésekor hitelt érdemlőleg igazolja. Mindezt a napirenden levő vitához célszeríínek véltem elmondani, szívesen gondolván arra, hogy a kérdés tisztázásához — ha csekély részben is — hozzájárulhatok. Bálás Elemér, kir. albiró Félegyházán. II. E lapok mult évi 45-ik számában azon szerény kérdést kockáztattam volt, hogy mit tevő legyen a telekkönyvi hatóság, a fizetési meghagyás alapján ingatlanokra korlátozás mellett kielégítési végrehajtást rendelő végzéssel ? Mig erre S e r 1 y Antal törvényszéki biró úr a 47-ik számban a törvényes rendelkezés hiányát constatálja, R u 11kay albiró úr csak «szííkkeblű» intézkedésekkel szemben látja magát, de ennek dacára tagadhatatlan tény, hogy e tárgyban — mint ezt Dr. I m 1 i n g Konrád curiai biró úr a «Jogt. Közí.» 51. számában is említi — minden törvényes intézkedés hiányzik, úgy hogy nem is marad egyéb hátra, mint hogy e hiány minél előbb novelláris úton pótoltassék. Természetes, hogy ily körülmények közepette az egyikmásik oldalról ajánlott temediumok, kölönösen az okból, hogy egészen új, eddigi jogrendszerünkbe nem illő institutiórol van szó, legfeljebb de lege ferenda discutálhatók. OO . 31 Tanúságot teszen erről a fent tisztelt két felszólalás, mely egyaránt egészen alapos, egymást kölcsönösen czáfoló is. Hát hiszen igaz, hogy a német perrend ide vonatkozó 640. t?-ában sincsen bővebb rendelkezés annál, hogy: «Der Vollstreckungsbefehl steht einem für vorláufig vollstreckbar erklarten, auf Versaumniss erlassenen Endurtheile gleich», csak hogy a mi codificatorunk figyelmét kikerülte, hogy Némethonban a perrend a végrehajtási rendszabályokkal egy törvénybe foglaltatott, és hogy azon fölötte érdekes a Prot. 328. és k. ]., továbbá a 412 és 413 lapjain olvasható vita folyamán dr. B a h r által indítványozott és a törvénybe átment 658. §-ban a következő olvasható: «Ist auf Bewirkung einer Eintragung im Grund- oder Hypothekenbuche erkannt, so darf das für vorláufig vollstreckbar erklárte Urtheil nur inder Weise vollzogen w érden, dass die Eintragung in der zurSicherstellung eines Anspruches auf Eintragung vorgeschriebenen Form (Vormerkung, Protestation, arrestatorische Verfügung, Dispositionsbeschránkung u. s. vv ) erfolgt.)) Azaz a bejegyzésnek az «ideiglenesség)) jellegét kell tartalmaznia, ennek módját az egyes országok törvényei határozzák meg. Jobb tájékoztatásul szabadjon még a porosz «Gesetz betrefffend die Zvvangsvollstreckung in das unbewegliche Vermögen vom 13. Juli 1883» 7. i?-át ide iktatnom: «Ist die Forderung nur vorláufig oder nur gegen Sicherheitsleistung vollstreckbar, so wird nur eine Vormerkung eingetragen. Dieselbe wird auf Antrag des Glaubigers nach Vorlegung einer unbeschrankt vollstreckbaren Ausfertigung des Schuldtitels in eine Hypothek umgeschrieben.)) Ez irányban is a német «Mahnverfahren» nyomdokait követve, az 1893 : XIX. t.-c. 13. ilyképen volna kiegészítendő : s ezért — — szavak után beékelendő : ((ingatlanokra a végrehajtási zálogjog csak előjegyzendő, ingóságokra pedig» — — az 1881. évi LX. t.-c. 104. §. eseteit kivéve stb. A második kikezdés pedig igy hangzana : «e korlátozás ingóságokra vezetendő, nemkülönben helyettesíthető dolgok vagy értékpapírok átadása iránt elrendelt végrehajtás esetében már a végrehajtást elrendelő végzésben kimondandó. A 3-ik kikezdésben : a bíróság hivatalból kimondja, hogy — szavak utan — «az előjegyzett végrehajtási zálogjog igazolása bejegyzendő — — — —» és e pont végén, illetőleg a végrehajtást foganatosító bíróságot — után : «minek a telekkönyvi hatóság is tekintendő)) szavak volnának közbeszúrandók. Ezekre való figyelemmel volna a 12. §. is különösen oly értelemben módosítandó, hogy az ellentmondás a végrehajtási zálogjog előjegyzését tartalmazó telekkönyvi végzésnek az adós (nem «részére». a mint a törvény mondja, de határozottan) wsaját kezeihez» történt kézbesítés alkalmával és ettől számítandó 30 nap alatt a telekkönyvi hatóságnál is előterjeszthető. E reform életbeléptetéséig telekkönyvi rendtartásunk 54., 64. és 68. §§ aira hivatkozva, minden telekkönyvi hatóság, ingatlanokra korlátozás mellett elrendelt kielégítési végrehajtást tartalmazó végzés alapján, mindennemű bejegyzést — szeiény nézetem szerint — megtagadhat, mert avval valamely ingatlan jószágra a bejegyzendő jog sem meg nem engedtetik, sem oda nem ítéltetik. Dr. Hexner Gyula liptószentmiklósi ügyvéd. Vegyesek. Az ügyvédi naplójegyzék szerkesztőihez becses lapjuk 3-ik számában intézett panaszt egész halommal lehetne tetézni, melyek közül én csak egyet emelek ki, hogy alig van ügyvédi napló, mely csak megközelítőleg is helyesen közölné a különböző helységekben létező ügyvédek névsorát. Itt van például dr. Pajor Rezső kollega naplója, mely egyes helyeken oly ügyvédek neveit veszi fel a névsorba, kik évek( esetleg évtizedek előtt eltávoztak már ottani lakhelyükről, vagy időközben elhunytak (Zomborban: Reiter Nándor, Bartal József; Apáti nb a n : Boldizsár Pál, dr. Eisler Ignác ; K u 1 á n : Springer Lajos, dr. Révay Ede); mig sok helyen fel sem tünteti a 2—3 év előtt jött ügyvédek neveit. Hogy sürgős ügyvédi megkeresések esetén mily kellemetlenségek, sőt pótolhatlan károk származhatnak ezekből, azt felesleges hangsúlyozni. Pedig e hibákat könnyen el lehetne kerülni, ha a naplók t. szerkesztői közvetlen a névsorok összeállítása előtt az ügyvédi kamarákhoz fordulnának az időközi változásokról értesítést szerezni. Teljes tisztelettel dr. Bruck Mór ügyvéd Apatinban. Helyreigazítás. Lapunk utolsó számában »Bevált« cimü cikk szerzőjeként, nyomtatási hiba folytán, dr. Szivessy László helyett dr. S z i \ v á s s y lett kiszedve, a mit ezennel helyreigazítunk.