A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 48. szám - Ideiglenes ítéletek a házassági perben - A bűnvádi eljárás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tervezete

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 48. számához. Budapest, 1895 december hó 1-én. Köztörvényi ügyekben. Ha az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben határozottan kiköttetett az, hogy eladó a vevőnek a vétel tárgyát képező birtokot tehermentesen adja át, ez eladónak azt a szerződésbeli kötelezettségét állapítja meg, hogy a vevőnek eladott ingatlant a bejegyzett terhektől tegye mentessé. A kassai kir. törvényszék (1894. évi február 21. 1,378. sz. a.) Stekker Károly ügyvéd által képviselt R. Mihály felperesnek, Szalay László ügyvéd által képviselt J. Manó alperes ellen ingatlan tehermentesítése iránt indított perében a következő' Ítéletet hozta: Ha alperes pótesküt tesz arra, hogy az A) alatti szerződés kiállítása alkalmával felperes előtt kijelentve lőn alperes részéről, hogy özv. J. Andrásné élelmezési és ellátási jogának az A) alatti szerződés tárgyát képezett ingatlanságról való kitörlése egyelőre eszközölhető nem lesz, ez esetben felperes keresetével elutasittatik; ellenkező esetben köteles lesz alperes a kassai 4,089. sz. tjkvben felperes nevén álló ingatlanságot özv. J. Andrásné javára bekebelezett élelmezési és ellátási jogtól tehermentesíteni, vagy 2,000 frt tőkét bírói letétbe helyezni stb. Indokok: Cs. Dezső hit alatt kihallgatott tanú határozottan vallotta, hogy az A) alatti szerződés kiállítása alkalmával felperes alperes részéről figyelmeztetve lőn arra, hogy az eladás és illetve vétel tárgyát képezett ingatlanságról a J. Andrásné javára bekebelezett élelmezési és ellátási jog egyelőre törölhető nem lesz. E körülmény az ügy lényegére nézve perdöntő jelentőséggel bir; mert ha áll és való az, hogy felperes a szerződés kiállítása alkalmával ekképen figyelmeztetve lett és a szerződést mégis elfogadta és aláirta, ügy beleegyezettnek veendő arra nézve, hogy az általa alperestől vásárolt ingatlanságot az özvegy J. Andrásné bekebelezett joga bizonytalan időig terhelje. Ennek következménye pedig az, hogy felperes az ingatlanságnak ezen jogtól való tehermentesítése iránt alperes ellen kereseti joggal addig nem bir, a míg nem igazolja, hogy az özv. J. Andrásné javára bekebelezett személyes szolgalmi jog kitörlésének lehetősége alperesre nézve beállott, mit felperes jelen perben nem is állit, annál kevésbé bizonyít. És felperesnek a kérdéses szolgalmi jog bekebelezéséből reá háramolható károk megtérítése tekintetéből biztosításhoz nincs joga, a fennebbi körülmény teljes beigazolása esetén; mert ily biztosítási jogot a maga javára kifejezetten ki nem kötött, hanem a szerződés 5. pontja szerint megelégedett alperes akként szabályozott szavatolási kötelezettségével, hogy felperesnek mindazt megtéríteni köteles lesz, a mit felperes bekebelezett terhekre netalán fizetni fogna. Nem áll felperesnek az az érvelése, hogy a szerződésnek ama határozott tartalmával szemben, mely szerint az eladás és vétel tehermentesen történt, a kérdéses körülmény mint ellenkező szóbeli megállapodás figyelembe nem jöhet, mert a tehermentes vétel és eladás megállapítja ugyan felperesre nézve a jogot és alperesre nézve kötelezettséget a tekintetben, hogy a szerződés tárgya felperes tehermentes tulajdonát képezze, de nem zárja ki jelen esetben oly szóbeli egyidejüleges megállapodásnak az érvényét, hogy bizonyos tehertétel bizonytalan ideig bekebelezve maradjon, mert az itt kérdéses tehertétel oly személyes jogot tárgyaz, a mely csakis az illető személy halálával szűnik meg és mert a szóbeli megállapodásnak felperesre nézve valami káros következményeire magában az írásbeli szerződésben s különösen annak 5. pontjában provideálva is lőn. Azonban feltétlenül elutasítani a keresetet nem lehetett azért, jmert a szerződés 5. pontja magában véve a szerződés első pontában kifejezetten megállapított tehermentes eladással szemben nem szolgálhat alapül arra, hogy felperes, ki a meghatározott vételárat teljesen kifizette és így szerződésbeli kötelezettségének eleget tett, tulajdonán az alperes ellen kieszközölt zálogjogok iennállását határozatlan időig tűrni tartozik stb. A kassai kir. ítélőtábla (1894 szept. 17. 1,983. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1895 szept. 20. 11,060. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik s alperes feltétlenül köteleztetik arra, hogy a kassai 4,089, sz. tjkvben A+l sor- és 1,144. hr. sz. birtokrészietet az özv. J. Andrásné javára bebebelezett elétfogytiglani élelmezési és ellátási jogtól tehermentesítse vagy 2,000 frt tőkét birói letétbe helyezzen stb. Indokok: Az A) alatti adásvevési szerződésnek az 1. pontban foglalt az a rendelkezése, hogy alperes felperesnek a kérdésesbeltelki birtokrészietet tehermentesen adja el, alperesnek azt a szerződésbeli kötelezettségét állapítja meg, hogy a felperesnek eladott ingatlant a bejegyzett terhektől tegye mentessé. S minthogy a szerződés szövege szerint az alperes által átvállalt e tehermentesítési kötelezettségnek teljesítése sem feltételtől függővé, téve sem időhöz kötve nincsen s ennélfogva C Dezső tanúnak az alperes részéről valódinak elismert szerződi tartalmával ellentétes vallomása figyelembe nem jöhet; minthogy továbbá az alperesnek az adásvevési szerződé teljesítését tárgyazó azon tehermentesítési kötelezettségét semn tekintetben sem érinti a szerződés 5. pontjában foglalt rendelkc zés, a mely az alperesnek szavatossági kötelezettségét szabályozz arra az esetre, ha a vevő kénytelen volna a bekebelezett terhekí sajátjából fizetni, mert a szerződés első pontja szerint feltétle joga van ahhoz, hogy ennek az eshetőségnek hátrányától a tehe törlésével egyszer s mindenkorra szabaduljon: felperes keresetének feltétlenül helyt adni kellett stb. A halászati jog az úrbéri viszonyok fennállása idejében ki zárólag a földesúr jogát képezte és soha sem volt a volt ui béresekkel közösen gyakorolt jog, miért is annak megszerzésé a földes úrral szemben bizonyítani kell. A szombathelyi kir. törvényszék (1,894 nov. 17-én 9,624. s: a.) dr. Stirling J. ügyvéd által képviselt G. Ferenc felperesne! Markovits József ügyvéd által védett B. Zsigmond megyés püspöl mint herceg E. Miklós juniornak zárgondnoka alperes ellen halá szati jog iránt indított perében a következő Ítéletet hozta:. A kir. törvényszék megállapítja, hogy a rőti 57. sz tjkbe: felvett 262. hr. sz. ingatlan mellett levő vízterületre a halászat jog ezen ingatlan tartozéka és hogy ezen ingatlan partja hosszá ban a Gyöngyös folyó medrének közepéig a halászati jog tulajdonjogilag kizárólag felperest illeti stb. A győri kir. ítélőtábla (1895 márc. 5-én 6,944. sz. a. i a első bíróság ítéletét a per főtárgyára vonatkozó részében hely ben hagyta stb. A m. kir. Curia (1895 okt. 16-án 4,279. sz. a.) mindkét alsc bíróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetéve lelutasittatik stb Indokolás: Felperes mint a Gyöngyös folyó partjái 57. sz. tjkben 262. hr. sz. a. felvett úrbéri ingatlan birtok tulajdonosa azt követeli, hogy a partnak megfelelő víz medrében kizá rólag halászati joggal bírónak mondassék ki annak ellenében, hog' az illető közigazgatási hatóság által ebbeli igényével elutasittatott Felperes e részben való keresetével elutasítandó volt, mer a halászati jog az úrbéri viszonyok fenállása idejében földesúr jogot képezett és e jog az 1836: VI. t.-c. 8. §-ának megfelelőéi az 1853: márc. 2-ki urbérinyiltparancs 24. § szerint nyilván fen tartatott. Ugyanazért tekintve, hogy az 1888: XIX. t.-c. 1. §-ánal az az intézkedése, hogy a halászat joga a földtulajdonnak elválaszt hatlan tartozékát képezi, csak általános szabály, melynek ellenébei ugyané törvény értelmében azoknak, kiket a halászat joga eddij is megilletett, joguk volt ezt a közigazgatási hatóságnál való be jelentéssel fentartani, s tekintve, hogy az 1885: XXIII. t.-c. 4. § mely szerint a parti birtokos tulajdonát a megfelelő meder i képezi, korlátozva van ugyané törvény 22. §-nak azon rendelke zésével, hogy a halászatra nézve a fennálló jogszabályok irányadók ezeknélfogva alperesnek, mint az illető községbeli földesúri jogo sitottnak halászati joga kétségbe nem vonható még azért sem mert felperes ezek ellenében nem bizonyította azt, hogy akár ( maga, akár az illető községbeli úrbéresek összesége alperestől ; halászat jogát megszerezte volna. Mivel pedig a halászat joga ; volt úrbéresekkel közösen gyakorolt jogot soha sem képezett : ennélfogva ez az úrbéri per avagy rendezésnek tárgyát nem képezte az a körülmény nem hozható fel alperes jogosultsága ellen, hog} ő erre vonatkozó jogát fenn nem tartotta, mivel erre szükséj nem volt. A magyar váltótörvény 3. és illetőleg 5. §-ában előirt kel lékekkel ellátott váltók, mint adóslevelek az adós ellen bizonyi tékul szolgálhatnak, s így azokra az előjegyzés elrendelhető. Az aláírás hitelesítése külföldi okiratoknál a tlkvi rend tartás 82. §-a értelmében csak is a bekeblezésre, de nem az ele jegyzésre is feltétlenül szükséges. A gyulafehérvári kir. törvényszék mint bányatelekkönyv hatóság (1893 dec. 4-én 10,257. sz. a.) P. Steward, londoni keres kedőcégnek W. W. Miksa örökösei ellen 117,150 németbirodalm márkáról kiállított váltókövetelésnek zálog- és alzálogjogi bekébe lezése iránti kérését a bkv. II. k. 1., 3., 8. és 15. lapján W. YV Miksa hagyatéka 3/5-rész bejegyzett bányabirtok jutalékára é 225,944 frt tőke és jár. iránti jelzálogi követelésére való feljegyzé mellett megtagadja. A zálogjog és alzálogjog előjegyzésének alapjául szolgáló é: Londonban 1887 jul. 30-án 20,400 és 20,500 márkáról, tovább; Londonban 1887. évi aug. 15-én 10,250 és 20,500 márkáról, vala mint Londonban 1887. évi szept. 15-én 20,500 és 25,000 márká