A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 48. szám - Ideiglenes ítéletek a házassági perben - A bűnvádi eljárás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tervezete

A JOG 451 Vegyesek Házasságfelbontás kérése, a férj által elkövetett házasságtörés miatt. Egész a legújabb időkig kánonjog szerint a házasság telbonthatása csak a nő által elkövetett házasságtörés esetén volt kérhető. Az 1894. évi XXXI. t.-c. szabályozó magyar házassági jog már nem ilyen egyoldalú, mert a 76. §-a kimondja, hogy a házasság felbontása kérhető az esetben, ha a házasfelek bármelyike házasságtörést követett el. Az alábbi eset mutatja, hogy ezen elv Németországban is érvényben van. Egy zsidó nő válópert indított férje házasságtörése miatt, alperes azon kifogással élt, hogy neje a mással való elhálást megengedte. Ezen kifogás elfogadtatván felperes kérelmével elutasittatott. a következő indokoknál fogva: Igaz, hogy a zsidó házastársak válópereiben a talmud által kifejtett szabályok irányadók, s ezen jog szerint válási okot képez a házasságtörés az esetben is, ha ez a férj részéről követtetett el. A helyszinén való eljárásról telelekkönyvi helyesbítési ügyekben. A kir. igazságügyministernek tudomására hozatott, hogy bizonyos járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál a tényleges birtokos tulajdonjogának telekjegyzőkönyvbe bejegyzése és a telekjégyzőkönyvek helyesbítése végett a 1892: XXIX. t.-c. 2. §. a) pontjában biztosított jogkedvezmény elég gyakran azért nem vétetik igénybe, mert az illető járásbíróság az említett töryényszakaszra és pontra alapított legegyszerűbb ügyben is birót és telekkönyvvezetőt küld ki a helyszínére és ezek részére minden esetben egész napidijat állapit meg, a| miből folyólag a telekkönyvi állás helyesbitésejsokszor aránytalanul nagy költségbe kerül. Az igazságügyminiszter a törvényszéki elnökhöz intézett rendeletében kijelentette, hogy a mi a napidíj összegét illeti, a birák és bírósági hivatalnokok oly esetben, a mikor a kiküldetés magánfél kérelmére vagy érdekében történik és a kiküldetés költségei ugyancsak a magánfelet vagy ellenfelét terhelik, mindig egész napidij felszámítására vannak jogosítva, habár az illető hivatalos eljárás egész napnál rövidebb időt vett igénybe. Feltétlenül egész napidij illeti tehát a telekkönyvi hatóság kiküldöttjét, a ki az 1893. évi 24-,366. számú igazságügyministeri rendelet 115. §-hoz képest az eljárást telekkönyvi hatóság székhelyén kivül a helyszínén végzi. Másrészt azonban ugy a közszolgálat mint az 1892. évi XXIX. t.-c. jogkedvezményeit igénybe vevő magánfelek igényei szigorúan azt követelik, hogy a telekkönyvi hatóság az idézett törvény toganatositásánál helyszíni eljárást csak akkor és annyiban rendeljen, a mikor és a mennyiben ezt a törvény és az ennek végrehajtása tárgyában 1893. évi 24,366. sz. a. kiadott rendelet határozottan megkívánja. E tekintetben különösen utalt a rendelet 124. §-ára, melynek értelmében a törvény 2. §. 2. a) pontja esetében a kérvényező a helyszíni eljárás mellőzését indítványozhatja és ha ezt indítványozta a telekkönyvi hatóság helyszíni eljárást nem rendelhet, hanem a mennyiben ezt mellőzhetlennek tartja, a kérelemnek helyt nem ad és a helyszinén foganatosítandó eljárást csak ujabb kérelemre rendeli el. Utalt továbbá a rendelet 121. §-ára, melynek eseteiben a helyszíni eljárás okvetlenül mellőzendő. Végre utalt a rendelet 20. és 21. §-aira, melyek szerint ha a helyszíni eljárás szükségesnek is találtatik, a törvény 2. §. 2. a) pontjának eseteiben kiküldöttként a közhivatali viszonyba álló személyek közül rendszerint nem birót vagy albirót, hanem bíróság' jegyzőt vagy bírói minősitéssel bíró aljegyzőt kell kiküldeni, a kiküldött mellé pedig telekkönyvvezetőt, telekkönyvi vizsgát tett Írnokot vagy telekkönyvvezetői minősitéssel biró dijnokot csak kivételesen akkor kell kirendelni, a mikor az ügy bonyolult voltánál fogva a helyszinén előreláthatólag olyan teendők szüksége fog felmerülni, a melyek a telekkönyvvezetői szakközeg közreműködését kívánatossá teszik, vagy a mikor a helyszíni eljárás előreláthatólag hosszabb időt fog igénybe venni és annak siettetése tekintetéből ily szakközeg közreműködése szükségesnek mutatkozik. Az igazságügyminiszter felhívta a törvényszéki elnököt, hogy a rendeletről a vezetése alatti törvényszék területén levő összes járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok vezetőit értesítse és utasította, hogy felügyeleti hatáskörében, főleg a járásbíróságok ügyvitelének és ügykezelésének megvizsgálása alkalmával a rendelet megtartását szigorúan ellenőrizze. (33,710/1895. I. M. sz. a.) Egy kir. alügyész ellen fegyelmi panaszt emelt egy ügyvéd, mert az alügyész egy a panaszló ellen folyamatban levő bűnügyben megtartott végtárgyaláson közvádlói tisztében megtartott vádbeszédében a köteles vádbeszéd helyett, meggyalázó, lealacsonyító becsületsértő és folyton rágalmazó oratiot tartott. A budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága a fegyelmi eljárás megindítását mellőzte. Tekintve, hogy a bűnügyi végtárgyalás vezetése s annak higgadt és tárgyilagos lefolyása feletti őrködés a végtárgyalási elnök joga és kötelessége s az ott netán használt <bárkire» nézve sértő kifejezések fenforgása esetén akár saját intentiójából kifolyólag, akár a sértett vagy képviselője felszólalása folytán az elnök teszi meg a megtorló intézkedést; minthogy panaszos nem is állítja, hogy a végtárgyalási elnök eme jogával élni szükségesnek találta volna, vagy hogy panaszos vagy képviselője ez iránt a végtárgyalás során felszólalt volna és sérelmeinek orvoslását ott kérelmezte; az a körülmény pedig, hogy a közvádat képviselő kir. alügyész beszéde hevében esetleg erősebb kifejezéseket használt volna, ezzel nem követett el oly cselekményt panaszos ellen, a mely fegyelmi vétség megállapítására alkalmas volna. A m. kir. C u r i a az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatát indokainál fogva helybenhagyta, f1895. okt. 26. 484.) Az anarchismus elnyomása céljából az 1894. év folyamán Olaszország is számos intézkedést tett. Külön, és pedig igen szigorú törvényeket hozott a robbanó anyagokkal elkövetett büncselekvényekre és a büntettek elkövetésére való felhívásra, természetesen mindig ugy, hogy az olasz büntetőjogból kizárva levő halálbüntetés e büncselekvényekre sem alkalmaztatik. Külön törvényt hozott továbbá azon közbiztonsági intézkedésekre vonatkozólag, a melyek az anarchista mozgalmak ellen szükségesnek látszottak. Ennek intézkedései közt legfontosabb a kényszertartózkodás kijelölése, a mit három és bizonyos esetekben őt évi időtartamra egy a törvényszéki elnökből, a kir. ügyészségből és egy közigazgatási hivatalnokból alakított bizottság mond ki. Ennek határozatai ellen a felebbezés egy hasonló módon összeállított bizottsághoz, innen a belügyministerhez megy. Az elsőfokú bizottság fontos indokokból az előzetes letartóztatást is kimondhatja. A kényszertartózkodás, — a melynek részletesebb szabályozása rendeletileg történt, — az elitélt lakhelyétől különböző helyen vagy egy gyarmatban töltetik ki. A felügyeletet az elitélt felett a törvényszéki elnök és a királyi ügyész gyakorolják. Ezen kérdések nálunk, a hol az anarchismus veszélyeitől nem félnek, nem actuálisak. De nézetünk szerint érdekesek ezek nemcsak az anarchismus elleni küzdelem, hanem az általános büntetőjogi védelem szempontjából is. Nézetünk szerint kétségtelen, hogy a büntető rendszerek fejlődése mindinkább az előleges védelmi intézkedések keresztül vitele felé fog vinni. Mindenütt és nálunk épugy, mint másutt, vannak állandóan veszélyes egyének, a kiknek veszélyességét elég biztonsággal lehet constatálni arra, hogy ellenük bizonyos védelmi intézkedések tétele igazolva legyen. Az ismert tolvajok és csalók mindenütt nagy számát viszik véghez a büncselekvényeknek és ha módot lehet találni arra, «hogy ezek előre ártalmatlanokká tétessenek*,a veszedelmes büncselekvények száma nagy mérvben apadni fog. A nehezen megoldható kérdést itt csak az képezi, hogy miként lehet hatályos védelmi intézkedéseket keresztülvinni a mellett, hogy az egyéni szabadság nagy elvét is tiszteletben tartsuk. E kérdést csupán az anthropologikus büntetőjogi iskola tárgyalta a maga fontossága szerint, és az uralkodó büntető rendszerek azt egészen elhanyagolták. Ez az oka annak, hogy a büntető rendszerek egy oly nyilvánvaló veszedelem ellen, a minő az anarchismus, mindenütt elégtelennek bizonyulnak, és hogy az anarchismus ellen Európában mindenfelé speciális törvények keletkeznek. Hogy e speciális törvények az egyéni szabadság követelményeit nem mindig veszik eléggé tekintetbe, az sajnos, de természetes következménye azon viszonyoknak, a melyek közt keletkeznek. De nézetünk szerint mindenesetre azon jó következménynyel fognak járni, hogy a büntettek elleni előzetes védelemnek egy kidolgozott rendszere fejlődik ki belőlük, mely alkalmas lesz arra, hogy a szokásszerű bűntettesek állandó veszedelme ellen komoly védelmül szolgáljon. A sárospataki ev. ref. Akadémia. Pályakérdések az akadémiai hallgatók számára. 1. A Vay-féle kettős dijra (25 frt 20 kr. és 16 frt 80 kr.). Egyházi beszéd írandó Péld. XII: 27. következő helye felett: «Az igazságnak utában vagyon élet és az ő ösvényének úta halhatatlan*. 2. A Vay-féle nagyobb dijra (mult évi 33 frt 60 kr.). Az ó-szövetségi monotheisticus vallásban miféle maradványai fedezhetők fel az általános sémi polytheismusnak ? 3. A Vay-féle nagyobb dijra (ez évi 33 frt 60 kr.). Ki volt Husz János, mit tanított; működése és halála minő hatással volt hazájára ? 4. A Péczely-dijra (harmadévi 42 frt). Fejtessék ki nagy vonásokban a történelmi kézikönyvek és részben az eredeti művek alapján az u. n. naturalisticus iskola paedagogiai reformelmélete a XVI. és XVII. században, vagyis tárgyaltassék Montaigne, Rabelais és Locke nézete az emberről és annak , neveléséről a kor rajzával kapcsolatban. 5. A Péczely-dijra (mult évi 42 frt). Mi tartotta fenn itt a magyart ezer évig? (Történelmi értekezés). 6. A Tóth-Fischer-dijra (ez évi 30 frt). Kívántatik a Mózes búcsuénekének tartalom- és alakhü fordítása, a magyar bibliai fordítások e nemű részletének különösebb méltatásával. 7. A Kazinczydijra (10 arany). Kazinczy Ferenc gyermek- és ifjúkora, különös tekintettel sárospataki tanulói pályájára. 8. A Péczely-dijra (ez évi 42 frt). Adassék elő a jog és erkölcs fogalmának eredete, lényege, célja és jelentősége; fejtessék ki a két fogalom egymáshoz való viszonya, történeti fejlődése és a jelen állapot szerint; adassanak elő kritikailag az ide vonatkozó kiválóbb elméletek, különös tekintettel a természet- és észjogi iskola, valamint a legújabb kor jogbölcsészeti Íróinak tanaira. 9. A Tóth-Fischer-dijra (mult évi 30 frt). Adassék elő a vallásszabadságnak, mint polgári jognak múltja és jelene a magyar államjogban. 10. A Kövy-Okolicsányi-dijra (ez évi 24 frt). A szándék a büntetőjogban. 11. KövyOkolicsányi-dijra (mult évi 24 frt). Miben áll hazánkban a mezőgazdaság jelentősége; mit tett 1790-től kezdve az állam és társadalom a mezőgazdaság fejlesztése érdekében; mik akadályozzák fejlődését a jelen korban s mit kell tenniök az illetékes tényezőknek, hogy közgazdaságunk eme legfontosabb ága felvirágozzék ? 12. Kövy-Okolicsányi-dijra (harmadévi 24 frt). Fejtessék ki — folytonos tekintettel a történeti fejlődésre — a hagyomány (legatum) és hitbizomány (fideicommissum") fogalma, jogi jelentősége és egymáshoz való viszonya.