A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 48. szám - Ideiglenes ítéletek a házassági perben - A bűnvádi eljárás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tervezete

A JOG 449 7. §-ának negyedik bekezdésében, 12. és 46. §-aiban foglalt módosításokkal. 7. §. Az 1880. évi XXXVII. t.-cikk 7. §-ának harmadik bekezdése s a birói hatáskört szabályozó 39., 40. és 41. §-ai hatályukat vesztik. 8. §. Esküdtbiróságok előtt tartandó meg a főtárgyalás ama vádak iránt: 1. melvek az 1878. évi t.-cikk második részének X, XVIII. XX., XXI., XXII ," XXVII.. XXXVII., XXXVIII. és XXXIX. fejezeteiben meghatározott oly büntettek miatt vannak emelve, melyekre a törvény halál-, életfogytig tartó fegyház-büntetést, vagy oly ftgyház, illetőleg államfogház-büntetést állapit meg, melynek leghosszabb tartama legalább tiz év; 2. melyek nyomtatvány utján (1878. évi V. t.-c. ti3. §.) elkövetett büntettek vagy vétségek miatt vannak emelve ; kivéve a következő §-okba felvéve levő bűncselekményeket. A 2-ik pont eseteiben az 1890. évi XXV. t.-cikk alapján szervezett tizenegy kir. Ítélőtábla székhelyén levő esküdtbirósrfgok járnak el, melyek sajtóbirósági területköre a székhelyén levő kir. ítélőtábla kerületére terjed ki. 9. §. A kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak: 1. azok a büntettek, melyek a 8. §. szerint az esküdtbiróságok hatásköréhez utasítva nincsenek ; 2. a nyomtatvány utján magánszemélyek ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségei (1878. évi V. t.-c. 259., 2(51. §-ai); 3. az esküdtbíróság elmarasztaló ítéletével már sújtott elmemünek újra közlése által elkövetett büntettek és vétségek; 4. azok a vétségek, melvek a 10. §. szerint a kir. járásbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek, s az 1878. évi V. t.-cikk 258., 260., 261. és 262. §-ai szerint büntetendő vétségek amaz esetei, melyekben az eljárás a 269., 270., 271. és 272. §-ok szerint hivatalból inditandó meg. Az 1878. évi V. t.-cikk második része I.. II., III., IV. és XI. fejezetébe foglalá bűntettekre és vétségekre nézve, a 209. §. szerint büntetendő vétség kivételével, a kolozsvári és a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák területén a kolozsvári kir. törvényszék, az ország többi részeiben a budapesti kir. törvényszék van elsőfokú birói hatósággal felruházva. A budapesti kir. törvényszéknek az 1887. évi XXVI. törvénycikk 4. §-ában megállapítva levő kizárólagos hatásköre érintetlen marad.. 10. §. A királyi járásbíróságok hatásköréhez tartoznak : 1. azok a vétségek, melyek büntetését az 1878. évi V. törvénycikk egyedül pénzbüntetésben, vagv legfeljebb egy évi fogházban pénzbüntetés mellett vagy a nélkül állapítja meg : 2. az 1878. évi V. törvénycikk 370. §-a szerint büntetendő vétség amaz esetei, melyekben az orgazdaság oly dolgon voltelkövetve, mely birtokosa vagy birlalója kezéhez lopás, sikkasztás vagy jogtalan elsajátítás következtében jutott s a 418. §. szerint büntetendő vétség ; mind a kettő azonban, a mennyiben egy évi időtartamot meghaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete nem forog fenn : 3. a fennálló más törvényekben meghatározva levő vétségek, ha a törvényben megállapított fogházbüntetés tartama az egy évet meg nem haladja ; 4. az 1848. évi XVIII. törvénycikk 30., 35., 38., 40., 41. és 44. §-aiban körülirt vétségek és kihágások ; 5. azok a kihágások, melyek a. 11. §. szerint a közigazgatási hatóságokhoz utasítva nincsenek. A 2-ik pont eseteiben, a mennyiben egy évi időtartamot meghaladó fogházbüntetés mutatkozik kiszabandónak; a kir. járásbíróság az iratokat szabályszerű elintézés végett az illetékes kir. törvényszékhez köteles beterjeszteni. A kir. járásbíróság e határozata ellen felfolyamodásnak nincs helye és a kir. törvényszék, a nélkül, hogy a büntetés kiszabása tekintetében korlátozva lenne, a beterjesztett ügyben eljárni köteles. Ez a rendelkezés a bűnvádi perrendtartás 527. §-a harmadik bekezdésének szabályát nem érinti. 11. §. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak: 1. az 1879. évi XL. törvénycikk 43., 44.. 45.. 47., 49., 50., 61.. 62., 63., 64., 66., 67., 68.. 70.. 72., 73., 74., 75., 76.. 77., 78.. 80.. 81., 82., 83.. 84., 85., 86., 99.. 100.. 101., 102. 103., 104., 105.. 106., 107., 109., 110., 112., 113., 115., 116., 117., 118. 119., 120., 121., 122.. 123., 124., 125., 136., 137., 138., 141. és 142. §-ai szerint büntetendő kihágások; 2. az 1879. évi XL. törvénycikk 46. §-ában meghatározott kihágások, ha azokat közigazgatási hatóság, hivatalnok, vagy közeg ellen követték el; 3. azok a kihágások, melyek fennálló más törvényekben a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasítva vannak: 4. a ministeri rendeletben megállapított kihágások, a mennyiben kifejezetten a kir. jbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek; 5. a törvényhatósági vagy városi szabályrendeletben megállapított kihágások. 12. §. Az eddig illetékes bíróságok előtt fejezendők be a 2. §-ban körülirt ügyek közül azok, melyekben a bűnvádi perrendtartás életbelépése napján megszüntető, illetőleg abbanhagyó (1853. évi osztrák büntető perrendtartás 198. 289. §§.) vagy vád alá helyező, vagy tárgyalásra idéző határozat van hozva. Ha azonban a felsőfokú bíróság az emiitett határozat megsemmisítésével vagy feloldásával az elsőfokú bíróságot ujabb eljárásra utasítja : az ujabb eljárást annak a bíróságnak kell teljesítenie, mely erre a jelen törvény 8. 9.. 10. §-ai szerint illetékes. 13. §. Az ujrafelvétel iránt a bűnvádi perrendtartás életbelépése napján már megindítva levő ügyeket az eddig illetékes bíróságok előtt kell befejezni. 14. §. Ha lefoglalást, házkutatást, személymotozást, katonai vagy katonailag megszállott épületben a polgári bíróság hatóságának alávetve levő egyénnél kell teljesíteni, akkor az csak az épület parancsnokának értesítése után s az általa kirendelt katonai személy jelenlétében foganatosítható. 15. §. Mindenik járásbíróság mellett ügyészségi megbízott végzi a kir. ügyészség teendőit. 16. §. Az ügyészségi megbízottnak rendes fizetés nem jár, s ha tényleges állami szolgálatban áll. jutalomra nincs igénye ; más egyének megfelelő jutalomban részesitendők. 17. §. Az ügyészségi megbízottat a kir. főügyész nevezi ki, más járásbíróság mellé áthelyezi s a megbízást tőle elvonhatja. 18. §. Az ugyanazon székhelyen működő járásbíróságok mellé egy ügyészségi megbízott nevezhető ki. A mennyiben az ügymenet megengedi, több vidéki járásbíróság mellé is egy ügyészségi megbízott nevezhető ki. Ügyészségi megbízottakként az ügyészségi joggyakornokok is eljárhatnak. 19. §. Ügyészségi megbízott csak oly magyar honos lehet, a ki rovatlan jellemű, jogi tanfolyamot végzett és az állam nyelvében jártas. Az, a ki a járásbíróság birói tagjaival, mely mellett alkalmazást keres, vagy a kerületbeli kir. ügyészség tagjaival az 1891. évi XVII. t.-cikk. 41. §-ának 1 -4. pontjában felsorolt viszonyok valamelyikében áll. ügyészségi megbízottnak ugyanott nem alkalmazható. 20. §. Az ügyészségi megbízott a szolgálat megkezdésekor hivatalos esküt tesz. 21. §. Az ügyészségi megbízott rendszerint csak annak a járásbíróságnak hatáskörébe és illetékessége alá tartozó ügyekben jár el, a mely mellé kinevezve van. A bűnvádi perrendtartás 73. és 74. §-ainak rendelkezései az ügyészségi megbízottra is alkalmazandók. 22. §. Az ügyészségi megbízott közvetlenül annak a kir. ügyésznek van alárendelve, a kinek kerületében székhelye van. Az ügyészségi megbízott köteles a kir. ügyész és ennek feljebbvaló meghagyásait teljesíteni abban az esetben is, ha azok a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó, vagy más járásbíróság illetékessége alá eső ügyre vonatkoznak. A kir. főügyésznek, valamint a kir. ügyésznek is joga van a kerületében működő ügyészségi megbízottak teendőit végezni, vagy helyettesével, illetőleg kir. alügyészszel végeztetni. 23. §. A bűnügyekben nyomozó rendőri hatóságok és közegek a kir. ügyészség közvetlen rendelkezése alatt állanak. 24. §. A védelem gyakorlásában levő egyetemi vagy jogakadémiai jogtanárokra a rendfentartásról szóló ugyanazok a rendelkezések alkalmazandók, melyeket a bűnvádi perrendtartás a védő ügyvédekre nézve tesz ; az ily alkalommal elkövetett fegyelmi vétségekre nézve pedig az ügyvédek rendes fegyelmi bíróságának vannak alárendelve. A fegyelmi eljárásra annak az ügyvédi kamarának fegyelmi bírósága illetékes, melynek kerületében a fegyelmi vétség elkövetve volt. Fegyelmi vétségeik büntetése : 1. rosszalás. 2. pénzbüntetés 100 koronától 1000 koronáig. 3. eltiltás a védelem gyakorlásától. A védelem gyakorlásától való eltiltásról, az ítélet jogerőre emelkedése után, a vallás- és közoktatásüuyi ministerhez, valamint tudomás és ' az ö'szes bíróságok értesítése végett az igazságügyi ministerhez is jelentés teendő. 25. §. A bűnvádi perrendtartás rendelkezései értelmében működő , vádtanács az elnökből és két bíróból áll. Minden év november hava végén a kir. törvényszék elnöke határozza meg, hogy a következő évben a kir. törvényszék birái közül kik ' lesznek a vádtanács tagjai és ki lesz elnöke, s előre kirendel egy helyettes elnököt s egy helyettes birót, a kik szükség esetében lépnek a tanácsba. 26. §. A bűnvádi uton jogerősen elitéltekről nyilvántartó lajstrom vezetendő. Ennek módozatait az igazságügyi és a belügyi ministerek rendelet utján állapítják meg. 27. §. A jelen törvény 6 , 7., 8., 9.. 10., 14. és 24. §-ainak rendelkezései a bűnvádi perrendtartással egyidejűleg lépnek életbe. 28. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a belügyi ministerek vannak megl izva s egyszersmind felhatalmazva arra, hogy a bűnvádi perrendtartás életbelépése következtében szükséges rendeleteket és utasításokat kibocsáthassák, s illetőleg az. igazságügyi minister a célszerűnek mutatkozó módosításokat a birói ügyviteli szabályokban s a kir. ügyészség számára kiadott utasításban megtehesse. Belföld. Teljes ülés a kúrián. A királyi kúriának C z o r d a Bódog elnöklete alatt m. hó 21-én teljes ülése volt, amelyen Vavrik Béla dr. Ítélőtáblai tanácselnök, akit most a kúriához számfeletti tanácselőülövé neveztek ki, tette le a hivatalos esküt. A díszterembe összegyűlt birák az uj tanácselnököt lelkes éljenzéssel fogadták, amelynek lecsillapulta után C z o r d a Bódog olvasta fel az eskümintát. Az eskületétel után Czorda nagyszabású beszéddel üdvözölte az uj tanácselnököt. «Vavrik, úgymond, nem ismeretlenül lép be a legfőbb ítélőszék testületébe, mert mindnyájan ismerjük már az igazságszolgáltatás terén tett szolgálatait és szerzett érdemeit, a melyeket az utóbbi években azzal is gyarapított, hogy a kodifikáció és az igazságügyi adminisztráció körében nagy tevékenységet fejtett ki. Ezt a tevékenységet az igazságügyminister továbbra is igénybe veszi és ha ennélfogva a kúriánál működési körét nem is fogja egyelőre betölthetni, azért meg vagyunk győződve, hogy magát eme testület kötelékébe tartozónak fogja tekintenie Még egyszer üdvözli őt és azután bejelenti, hogy az igazságügyminister Sélley Sándor kúriai számfeletti tanácselnököt rendes tanácselnökké nevezte ki. A budapesti királyi Ítélőtáblának újonnan kinevezett tanácsI elnöke: dr. Décsey Zsigmond hivatali esküjét a kir. Ítélőtábla teljes ülésében a mai napon letette, mely alkalommal V é r t e s y Sándor a kir. Ítélőtábla elnöke az uj tanácselnököt a következő beszéddel üdvözölte: Alig 10 éve annak, hogy Méltóságod az akkor még egyeI sitve volt budapesti királyi Ítélőtáblának kebeléből kilépve, bírói I tagja lett az ország legfőbb bíróságának. Itt is ott is saját kiváló szellemi készültsége, lelkes ügybuz! galma, kitartó szorgalma, és szigorú kötelesség tudata által vonta I magára az intéző körök figyelmét és felküzdötte magát aioft d:I ,szes birói állásra, melyet eddig elfoglalt és közelisrrterés-;el sík«réí sen betöltött.