A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 44. szám - Kamatláb és árverési feltételek (Felelet.)

174 A JOG szerződésileg elvállalt kötelezettségét jogszerzés tekintetéből ők teljesítsék, hogy pedig alperesek ezt tették volna, nem is állították. (1894 jun. 11-én 1,678. sz.) Ha a szerződéshez hü fél a megállapított kötbér iránt pert indított, ugy nincs joga a kötbért meghaladó kárösszeg iránt ujabb pert indítani, habár erre nézve jogát fentartotta, mert a keresk. törv. 273. i;-a nem engedi meg, hogy a jogosított külön követelhesse a kötbért és külön az ezt meghaladó kárnak a megtérítését, söt megadja a jogosaltnak a választást, hogy vagy elégedjék meg az összegre nézve további bizonyítást nem igénylő kötbérrel, vagy az ezt meghaladó összegre terjedő kárát bizonyítsa. (M. kir. Curia 1895 április 23. 1,025. sz. a.) A közszerzeményi jog nem egyes tárgyakra, hanem a házasság kötésekor és annak megszűntekor létezett vagyoni állapotnak kimutatása mellett a két vagyon között mutatkozó feleslegre érvényesíthető csak. iM. kir. Curia 1895 ápril 24. 8,295. sz. a.) Az elsőbiróság azon nézetével szemben, hogy ezen kereset megindítására a férj halála után csak az ő szükségörökösei vagy végrendeleti örökösei volnának jogosítva, a felsőbíróságok kimondják, hogy ez a jog átszáll a férjnek bármily örököseire. Az örökösök azonban ilyen keresetet csak akkor indíthatnak, ha bebizonyittatik, hogy a férjnek a gyermek születéséről tudomása nem volt, vagy hogy ő a per megindításában gátolva volt. (M. kir. Curia 1895 márc. 21-én 4,552/894. sz.) A félnek eskü alatt való kihallgatása, az újított perben mint uj bizonyíték elfogadandó; tehát ennek a bizonyítéknak uj bizonyítékul való elfogadása jogszabály megsértést nem képez. (A debreceni kir. Ítélőtábla 1895 július 17. G. 24.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Valamely hajóra vonatkozó több időre szóló szállítmányi biztosításnál, ha a biztosítási kötvény egyik cikke szerint a biztosított a be nem jelentett szállítmányok után is megfizetni tartozik a biztosítási diját, akkor a kötvényben foglalt ama másik kikötés, hogy a biztosítás tárgyát képező, de be nem jelentett áruk tekintetében a biztosító a kockázatot nem viseli, hatálylyal bírónak nem tekinthető. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság (1893 július 2. 67,518. sz. a.) dr. Zerkovitz Imre ügyvéd által képviselt *Bádeni hajózási biztosító-társaság magyarországi vezérképviselősége* cég felperesnek dr. Sámuel Lázár ügyvéd által képviselt E. József alperes 1 ellen 150 frt 70 kr tőke és jár. iránti perében a következő Ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: A C. alatt csatolt biztosítási kötvény bekezdése értelmében felperes a gabonából és egyéb terményekből álló mindama szállítmányok biztosítását, melyek az alperes, mint biztosított tulajdonát képező «Száva» nevü hajóval a Dunán és hajózható mellékfolyóin szállíttatnak, elvállalta és a biztosítás kezdete és vége tekintetében a hivatkozott kötvény XI. cikke s a kötvényhez fűzött biztosító levél (police) 3. §-ának 3. bekezdése, a biztosítási dij iránt pedig a kötvény XVI. cikke határozottan intézkedik; alperesnek az a kifogása tehát, hogy a biztosítási ügylet azért, mert a kötvény a ker. törv. 469. §-ának 2., 5. és 6. pontjaiban előirt kellékeknek meg nem felel, a hivatkozott törvény 465. §-a értelmében hatálytalan lenne s hogy a C. alatt csatolt kötvény végleges biztosítási szerződést nem képezne, alappal nem bír. Épen ugy alaptalan alperesnek az a további kifogása is, mely szerint a W. Zsigmond által aláirt, hivatkozott kötvényből ő reá kötelezettség nem származnék, mert felperes amaz állításának valóságát, hogy részére felperes az ellenkötvényt az F. alatt csatolt levéllel megküldte, alperes kétségbe nem vonta, sőt maga is kifejezetten beismerte, hogy a tulajdonát képező «Száva» hajóval eszközölt bizonyos szállítások alkalmával az illető szállítmányokat a C. alatt csatolt kötvény alapján biztosítás végett felperesnek bejelentette, s ebből kifolyólag a biztosítási dijakat felperesnek megfizette; ily körülmények között tehát, vagyis szemben azzal, hogy alperes a C. alatt csatolt kötvényben foglalt biztosítási szerződéshez fentebb hivatkozott tényei által hozzájárult, azt a kifogást, hogy W. Zsigmond az ő részéről a biztosítási szerződés megkötésére meghatalmazva nem volt, sikerrel nem érvényesíthető. Azonban mindennek dacára és habár az alperes által vitatott s a biztosítási szerződés megkötésekor létrejöttnek állított szóbeli megállapodás a C. alatti Írásbeli szerződés tartalmával és a ker. törv. 472. §-ának rendelkezésével szemben figyelembe nem vehető s habár a ker. törvény 471. §-ában foglalt határozatok figyelembe vétele mellett nem fogadható el alperesnek a 2'/. alattiból kifolyó érvelése, sem alperest a felperes által követelt biztosítási dijak megfizetésére kötelezni nem lehet. Felperes ugyanis a kereset s illetve az ahhoz A. alatt csatolt díjjegyzék szerint a «Száva» nevü hajón 1892. évi Augusztus havában Zentárói ugyancsak Budapestre vontatott 3,500 illetve 3,490 métermázsa buzaszállitmány biztosítási dijját követeli alperestől. ^ Alperes védekezésének előterjesztése után mindazonáltal felperes beismerte, hogy az A. alatt csatolt díjjegyzékben 1892. évi augusztus haváról feltüntetett 3,500 métermázsa buzaszállitmány nem Belgrádból, hanem Babotáról érkezett Budapestre, ennélfogva keresetét megfelelöleg kijavítottnak kérte tekinteni. Minthogy azonban felperes keresetének a jelzett irányban kijavítása a kereseti kérelem jogalapjának megváltoztatásátképezi; ennek pedig a pts. 68. §-a értelmében helye nem lehet, felperest keresetének 83 frt 83 krnyi részével már ez okból elutasítani kellett. De el kellett utasítani felperest biztosítási dij iránt támasztott keresetével különösen azért, mert beismerte, hogy alperes azokat a szállítmányokat, melyeknek biztosítási dija követeltetik, biztosítás végett felperesnek be nem jelentette s hogy ennek következtében ő (felperes) a biztosítási kötvény VII. cikkének 2. bekezdése értelmében a kérdéses szállítmányokat érhető károk tekintetében a kockázatot nem viselte; már pedig a biztosítási dij ellenértékét a biztosító által viselt kockázot képezvén (ker. törv. 463. §.), alperes a követelt biztosítási dijakat, melyek fejében felperes ellenértéket nem nyújtott, megfizetni nem tartozik. A budapesti kir. ítélőtábla (1894 március 1. 3,764. sz. a.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy felperesnek 150 frt 70 kr tőkét fizessen stb. Indokok: A C. alatt csatolt biztosítási kötvény VII. cikk első bekezdése szerint alperes a szállítás alá kerülő összes árukat biztosításra bejelenteni, az ugyanazon cikk második bekezdése szerint pedig felperes az összes szállítás alá kerülő árukban esetleg beállott kárt megtéríteni köteles. Az a körülmény tehát, hogy alperes az A. alattiban részletezett árukat biztosításra be nem jelentette, ezen szállított áruk után járó biztosítási dij fizetése alól alperest fel nem menti, mivel felperes a felhozottak szerint a kockázatot azok után is viselte. Minthogy pedig alperesnek az a kifogása, hogy a C. alatt csatolt kötvény a K. T. 469. §. 2., 5. és 6. pontjaiban előirt kellékekkel nem bir, továbbá az a kifogása, hogy a W. Zsigmond által aláirt C. alatti kötvényből ő reá kötelezettség nem származik, az első bíróságnak ez irányban felhozott helyes indokai szerint figyelembe nem vehető; minthogy alperesnek az a további kifogása, hogy felperes a kereseti kérelemtől eltérőleg nem Belgrádból, hanem Babotától Budapestre szállított árukért követel 83 frt 83 kr biztosítási dijat, e követelés elutasítására szintén nem szolgálhat indokul, mert sommás eljárásnál, hol a tárgyaló bírónak a pts. 117. §-a értelmében kötelessége a tényállást tisztába hozni, a jogalap változtatása iránti kifogás sikerrel nem érvényesíthető és végre minthogy a biztosítási dij fejében követelt kereseti összeg mennyiségileg kifogásolva nem lett, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával alperest a kereseti tőkének és kamatának fizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia (1890 október 9. 866. sz. a.) a másodfokú bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A C. alatti biztosítási kötvény VII. cikke értelmében a biztosított a be nem jelentett szállítmányok után is feltétlenül tartozik biztosítási dijat fizetni. A kötvények eme rendelkezésén nem változtat semmit a kötvénynek ama másik rendelkezése, mely szerint a biztosítás tárgyát képező, de be nem jelentett áruk tekintetében a biztosító kockázatot nem vállal, mert ez az utóbbi rendelkezés a biztosítási szerződés természeténél fogva, mely szerint kockázat nélkül, díjfizetési kötelezettség fenn nem állhat, hatálylyal bírónak nem tekinthető. A szerződés magyarázatára nézve tehát ezekből az indokokból, a perben felmerült többi kérdésekre nézve pedig a benne felhozott egyéb indokokból helyben kellett hagynia a másodfokú bíróság ítéletét. Kereskedőtől vásárolt áruk vételára után a vevő csak külön kikötés esetén tartozik kamatot fizetni. Ha a perelt számlának a tételei egymással összefüggő egészet nem képeznek, ugy az Ítéletben ki kell mondani, hogy az azok tekintetében megítélt főeskü az egyes tételekre is letehető. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság: Alperest felperes főesküjétől feltételezetten marasztalta. (1882 nov. 30. 25,769. sz. a.) A budapesti kir. ítélőtábla: (Alperes felebbezése folytán) az elsőbiróság ítéletét azon részében, melylyel alperes a felperesnek megítélt főeskü letétele esetére 144 frt 35 kr. tőkében, ennek 1889 szept. 1-től járó 6 °/n kamataiban és 33 frt 80 kr. perköltségben elmarasztaltatott, helybenhagyta azzal a részbeni változtatással, hogy a kamatok 1892. évi szeptember 1-től kezdve lesznek számitandók és a felperesnek megítélt főeskü szövegének azzal a kiigazításával, hogy felperes az elsőbiróság Ítéletében meghatározott következmény terhe alatt a főesküt arra tartozik letenni: hogy az A. a. számlában 1—26. tételek alatt kitüntetett árukat és munkákat alperes megrendelte és átvette és hogy azok árai, a számlában kitüntetett összegekben lettek alperes beleegyezése mellett megállapítva. Indokok: A kamatokat csak a kereset beadása napjától lehetett megítélni, mert felperes nem is állította, hogy a hitelben adott áruk hátralékos vételárára nézve alperes kamatfizetési kötelezettséget vállalt volna. (1893 nov. 16. 13,980. sz. a.) , . , ,A m: kir> Curia: (Felperes felebbezése folytán) a másodbiroság ítélete helybenhagyatik, azonban a főesküre vonatkozólag