A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 43. szám - Szabad lyceum

306 A JOG eleje és helyeztetik át tanusitott kiválóságának jutalmaképen Budapestre; semmintha a budapesti albirói állások monopóliumként a budapesti törvényszéknél alkalmazott jegyzők részére foglaltatnak le és a választási kör megszorításával arra rendszerint azok neveztetnek ki. Helyesebb és célszerűbb az albiráknak Budapestre áthelyezése azért, mert itt a kiváló birói minőség felismerésének sokkal biztosabb garanciái találhatók, semmint a tszéki jegyzők kinevezése esetén. Azt hiszszük. azzal az eljárással, ha a budapesti albirói állásokra rendszerint a budapesti törvényszékeknél alkalmazott jegyzők neveztetnének ki, a budapesti bíróságok kiválóságát biztosítani, «minta-biróság» jellegét megóvni nem lehetne; ellenkezőleg elkerülhetetlen lenne, hogy annak tagjai sorába közepes vagy esetleg még a közepesen alól álló egyén is bejusson; mivelhogy Dudapesti törvényszéki jegyző, a törvény ezt az állást magasabb rangú gyakornoki állásnak tekintvén, a tehetségre való minden különös tekintet nélkül elvégre is mindenki lehet, a ki joggyakornoki éveit véletlenül Budapesten töltötte és a szükséges qualificatió birtokában elegendő türelemmel rendelkezett, hogy egy jegyzői állásc kivárjon. Ennek az eljárásnak végeredménye kikerülhetetlenül az lenne, hogy a budapesti bíróságok szellemi nivója nagyot hanyatlanék. Mindez okoknál fogva ellentétben V e r i d i c u s sal, részünkről a legteljesebb elismerésünket nyilvánítjuk a nagyméltóságú ministerium intéző köreinek s ezek között a budapesti bíróságoknál a sommás eljárás felügyeletével megbízott ministeri tanácsos úrnak, — a ki, mellesleg megjegyezve, maga is vidéki bíróból emelkedett igen rövid idő alatt erre a magas állásra — a miért szakítva a helytelennek felismert kiböjtölési rendszerrel, a helyes igazságügyi politikát azáltal törekszik megvalósítani, hogy a budapesti illustris birói testületbe a gyakorlatban kiválóaknak bizonyult albirákat helyez át vidékről a fővárosba. Elég gyakran előfordul az az eset is, hogy az ilykép vidékről behelyezett albirák, mielőtt albirák lettek volna, Budapesten voltak tvszéki jegyzők. Még csak azt kivánom megjegyezni, miszerint tökéletesen egyetértek V e r i d i c u s sal abban, hogy nemcsak a fővárosnak, hanem a vidéknek is szüksége van kiváló erőkre, ugyanazért egyenes felhívást intézek V e r i d i c u s hoz és a budapesti törvényszékeknél alkalmazott jegyzői karhoz, legyen bennük annyi ambitió és hazafias jóakarat, hogy magasabb szak- és tökéletesebb, mert kiválóbb erők mellett szerzett gyakorlati képzettségük áldásaiban részesítsék azt a szegény lenézett, de rettegett vidéket. Valóban, mikor azt látom mindenfelé az országban, hogy a vidéki törvényszéki jegyzői állásokra hirdetett pályázatok meddők maradnak, mikor azt kell tapasztalnom, hogy ez okból a vidéki törvényszékeknél a jegyzői állásokat megszüntetik, azok helyett aljegyzői állásokat rendszeresítenek és ezeket az új ! állásokat a közszolgálatnak nem kis hátrányára, az iskolaport még jóformán le sem rázott, a gyakorlatban alig hat ((>) hónap óta működő zöld emberekkel töltik be; igazán gondolkodóba esem, nem volna-e célszerű: minden ilyen esetben a közszolgálat érdekében egy budapesti törvényszéki jegyzőt hasonló minőségben a vidékre hivatalból áthelyezni, a Budapesten ennek következtében megüresedő jegyzői állást pedig nyilvános pályázat útján — a melynek meddőségétől tartani nem lehet — betölteni. Általában véve pedig úgy vélem, felette helyes és célszerű intézkedés volna mindenkit, a ki mint jegyző a budapesti törvényszékeknél már legalább öt (5) évig működött és onnan vidéki albirói állásra távozni nem akar, vidéki törvényszékhez hasonló minőségben hivatalból áthelyezni. Módfelett kívánatos volna az ilyen eljárás azért, hogy a fővárosban szerzett nagyobb szakképzettségből a vidéknek is jusson valami; másfelől pedig, hogy a budapesti jegyzői állásokban nagyobb mozgalom létesittetvén, a fővárosi magasabb gyakorlati kiképzés előnyeiben minél több fiatal ember legyen részesíthető. Azért teljes jóakarattal azt ajánlom V e r i d i c u s úrnak és budapesti társainak : «Ne tessék elkeseredni, ne tessék a munkakedvet elveszíteni és legfőképpen ne tessék oly görcsösen ragaszkodni Budapesthez, mivelhogy a hazának nemcsak Budapesten, hanem mint V e r i d i c u s maga állítja, a vidéken is szüksége van jeles és kiváló erőkre. Azért — ha már a magas ministerium igen fontos okokból nem honorálja ujabban a kiböjtölési rendszert: tessék felismerni az idők jelét és tessék felhagyni azzal. Fel tehát, ki a vidékre albirónak, tisztelt budapesti jegyző urak! Ne tessék félni! Ha kiválóaknak fognak bizonyulni a birói székben künn a vidéken, vissza lehet jönni egy áthelyezéssel Budapestre ; ha pedig nem igy lenne : érdemükhöz képest ott rekednek a vidéken és nem disqualifikálják a budapesti minta-biróságok jó hírnevét. A ki pedig nem érez magában elég erőt erre a kísérletre, a ki nem érez annyi ambitiót és kötelességérzetet, hogy ily csekély áldozatra : pár évi vidéki albiráskodásra rászánja magát, az ne vágyjék a birói székbe, az ne lépjen arra a pályára, a hol az egyidejűleg letett tisztességi és szegénységi fogadalom mellett csak a magasabb szempontokból levont nemes ambitió és az ezzel járó fokozott kötelességérzet adnak erőt a hivatással járó többféle nehézségek legyőzésére. TÁRCA. X Szabad lyceum. Irta: dr. RÓNAI SÁNDOR bpesti tszéki jegyző. V A «Jog» eredeti tárcája. Már harmadik éve, hogy működik a szabad lyceum nevű egyesület a cultura szolgálatában s mégis igen sokan vannak, kik ezen egyesület létezése s feladatáról mit sem tudnak. Ugy véljük tehát, hogy nem lesz hiába való, ha ezen egyesület tulajdonképeni célja iránt tájékoztatjuk az érdeklődőket. A sz. lyceum egy olyan egyesület, melynek célja az alapszabályai szerint: elméleti s gyakorlati sorozatos előadások rendezésével, esetleg ezek kinyomatásával, a közönség érdeklődését a szellemi munka és haladás iránt felkelteni és alkalmat adni arra, hogy ismereteit a gyakorlati élet, a tudomány s művészet terén mindenki gazdagíthassa, tudásának körét szélesbithesse. A tudás és ismeretek terjesztése s ezeknek minél szélesebb rétegekre való kiterjesztése, valamint a hiányzó s hézagos ismeretek pótlását célozza tehát ezen egyesület. Valljuk meg őszintén, hogy bizony erre nagy szükség van. Akárhányszor tapasztalhatjuk, hogy pl. orvosok vagy tanároknak a legelemibb jogi dolgokról fogalmuk sincs, vagy tegyük a kezünket szivünkre s mondjuk őszintén, hogy mi jogászok vajmi keveset konyítunk az elektromosság ujabb vívmányához; ha tehát a sz. lyceum módot s alkalmat nyújt arra, hogy hiányzó vagy elmosódott ismereteinket pótoljuk s tudásunkat gyarapitsuk, ezt nagyon üdvös s pártolásra méltó egyesületnek tartjuk. Különben az eszme nem uj, a müveit nyugati s északi államokban már régóta fenn állnak hasonló célra alakult egyesületek, >gy Angliában az «university extension> Svédországban és Dániában a «Folkhöjskole» név alatt működő társulatok feladata szintén a felnőttek oktatása s az általános műveltség terjesztése. A szabad lyceumnak négy osztálya van u. m. a) irodalom, történet s mivelödéstörténeti; b) természettudományi; c) orvos és egészségügyi; d) j o g s társadalom-tudományi osztálya. Mindegyik osztály élén elnök s titkár áll, a sz. lyceum t. elnöke Wekerle Sándor az érdemekben gazdag s nagytehetségű volt ministerelnök és elnöke J o a n n o v i t s^György nyug. államtitkár, ki ritka ügybuzgóságot s tevékenységet fejt ki az egyesület érdekében. A jogügyi osztály elnöke dr. Plósz Sándor igazságügyi államtitkár, ki a hazai jogtudománynak magas színvonalon álló jogi müveivel a külföldön is elismerést szerzett. Mindegyik osztály változatos s érdekes programmot állított össze ez idényre is, mely f. évi nov. 4-én kezdődik s melynek sorozata hetenként falragaszok utján lesz közzétéve. A jogi szakosztályban ez évben következő előadások tartatnak: Matlekovics Sándor a bankügyről. Dr. Fodor A. tszéki bíró: a házassági jogról. Dr. Balogh J ügyvéd: az örökösödési jogról. Dr. Ma ndello Gy.egyetemi m. tanár: A társadalom feladatáról. Dr. Márkus Dezső tszéki biró: a parlamentarismusról. Dr. Rónai S. tszéki jegyző: a hivatalok hatásköre s illetékességéről. Ezenkívül Wekerle Sándor és dr. Schvartz Gusztáv urak is megígérték, hogy előadást fognak tartani. Bár nem a jogi osztályba tartozik, mégis felemlítjük, hogy dr. Alexander Bernát egyetemi tanár már a mult évben is oly élvezetes s tanulságos előadásokat tartott a psychologia köréből hogy valóban sajnálhatják azok, kik ennek meghallgatását elmulasztották, ezen előadásokat ez évben dr. Alexander folytatja. Az előadások az esteli órákban tartatnak, ezen időben igen sokan vannak, kik ráérnek. Ugy ezeknek, mint a hölgyek figyelmébe melegen ajánljuk ezen érdekes s tanulságos előadások meghallgatását. & 5