A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 42. szám - Szerzetesek végrendelkezési képessége s hagyatékukban való öröklés joga. Befejező cikk

168 A JOG De mert az elsőbiróság alperest a viszonkeresettel külön perutra utasította és igy ennek tárgyában érdemlegesen nem határozott, ennélfogva ezen kir. törvényszék a viszonkeresettel érvényesített követelés felett érdemleges határozatot szintén nem hozhatott és minthogy a dolog természetéből folyik, de az 1893: XYII1. t.-c. 165. és 166. §§-aira vonatkozó törvénytervezeti indokolásból világosan ki is tűnik, hogy oly esetben, midőn a felsőbiró az instanciák számának megrövidítése nélkül nem határozhatna, az ügyet az elsőbirósághoz visszautasíthatja, ennélfogva az elsőbiróság ítélete a viszonkeresetre vonatkozó részében megváltoztatandó és az eljárt biróság ennek érdemleges tárgyalására és első fokon leendő elbírálására utasítandó volt. A felebbezés csak részben vezetvén sikerre, a felebbezési költségek az 1893: XVIII. t.-c. 168. §-a értelmében kölcsönösen megszüntetendők voltak. A végrehajthatóság kimondása ugyanezen t.-c. 169. §-áh, a felek képviselőinek felebbezési dijaira és költségeire vonatkozó intézkedés az 1868: LTV. t.-c. 242. §-án alapszik. (1895. aug. 28. D. 654.) Az ügyvédi dijra irányuló 20 frtot meg nem haladó perek a kir. járásbíróságok ellőtt inditandók meg. 21,518/895. A szegedi kir. járásbíróság dr. Sz. László ügyvéd felperesnek, D. Leó alperes ellen 11 frt 15 kr. iránti perében következő végzést hozott: a kereset visszautasittatik, mert az 1874. évi XXIV. t.-c. 58. §-nak második bekezdése meg nem állapított dijak iránti perben a perbíróságot, illetve perenkivüli ügyekből felmerült ügyvédi dijak iránti perben az ügyvéd személyes bíróságát jelenti ki ugyan illetékesnek, de a jelen keresettel érvényesíteni célzott ügyvédi dijak nem ezen biróság előtt folyt perben merültek fel és a felperesnek a személyes bírósága nemcsak ezen járásbíróság, hanem mindazon bíróságok, melyek előtt felperes lakhelyére tekintettel, perelhető lenne vagyis a szegedi kir. törvényszék, a szegedi kir. járásbíróság és a szegedi községi biróság. Minthogy pedig az 1877. évi XXII. t.-c. 14. §-a a 20 írton alóli perekben a községi biróság illetékességét állapította meg, nyilvánvaló, hogy a jelen kereset elsőfolyamodásbani elbírálására a szegedi községi biróság illetékes. (1895. évi aug. 1-én.) E. 168/95. a szegedi kir. törvényszék következő végzést hozott: a szegedi kir. járásbíróság felfolyamodással megtámadott végzésének megváltoztatásával, azon kir. járásbíróság bírói illetékessége megállapíttatik és a per érdemleges tárgyalására utasittatik. Indokok: Felperes keresetét perenkivüli ügyből származó és bíróilag meg nem állapított ügyvédi munkadíj és költség megfizetésére indította. Az 1574: XXXIV. t.-c. 58. §-a azon ügyvédi munkadijak és költségekre nézve, amelyek a biróság által még megállapítva nincsenek, per esetén két bíróságot ruházott fel bírói hatáskörrel, nevezetesen peres ügyekből felmerült ügyvédi munkadijak és költségekre nézve a perbíróságot perenkivüli ügyekben felmerült ügyvégi munkadijak ds költségekre nézve pedig az ügyvéd személyes bíróságát. Minthogy pedig az 1874: XXXIV. t.-c. 58. §-ának ez a rendelkezése hatályon kívül helyezve nem lett sem az 1877: XXII. t.-c. sem pedig az 1893: XVIII. t.-c. rendelkezései által minthogy másrészről a községi biróság illetékessége, az alperes rendes lakása által van szabályozva és 1877: XXII. t.-c. 15. §-ának kifejezett rendelkezése szerint ettől eltérésnek helye nincsen, csak abban az esetben, ha a kötelezettség teljesítésére valamely okiratban kiköttetett: nyilvánvaló, hogy a szóban forgó perre a községi biróság nem illetékes. Mindezeknél fogva tekintve, hogy felperesnek az 1874: XXXIV. t.-c. 58 §-a alapján a saját személyes bírósága jogsegélyét ebben a perben igénybe vennie joga van, minthogy felperes személyes bíróságát a szegedi kir. járásbíróság képezi, ugyanazért az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával azon biróság illetékességét megállapítani és azt a per érdemleges tárgyalására utasítani kellett. Kelt Szegeden, 1895. évi szept. hó 13-án. Ha a kereset 200 írtnál kisebb értékre szállíttatott le és ezen leszállított összeg képezte az ítélet alapját, az ez ellen beadott felülvizsgálati kérelem hivatalból visszautasítandó. (A budapesti kir. Ítélőtábla: 1895 jun. 25. G. 40.) A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Hatósági engedélyhez kötött munkálat kivitelére községi képviselőtestület jogot adni nem illetékes. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 20,885 sz. határozata.) Jogi személyek mint ilyenek kihágást el nem követhetnek s úgy nem is büntethetők. Társulat vízjogi engedélyezésre szoruló munkálatok kivitelére vízjogi engedélyt helyettesítő felhatalmazást nem adhat. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 47,370. sz. határozata.) A mezörendöri törvények 1894. évi november hó 1-én történt hatályba lépte előtt elkövetett és lopás bűntettének ismérveit magában foglaló cselekmények, ha miattuk a büntető eljárás a törvény hatályba lépte után tétetik folyamatba és az uj törvényben mezörendöri kihágásnak minősíttettek, a közigazgatási hatóságok által birálandók el. (A m. kir. ministertanács 1895. évi augusztus hó 17-én hozott határozata.) Kihágási eljárás alá nem tartozó mezei utügyekben elsöfokon nem a községi elöljáróság, Jianem a járási föszolgabirl (polgármester) illetékes eljárni. (A m. kir. földmivelésüg minister 1895. évi 49,157. sz. határozata.) Az állampolgári esküt a m. kir. belügyminister < 'Ml honosított horvát-slavonországi lakos valamely magyarorr gí fórvényhatóság első tisztviselője ''alispán, polgármester) előtt teheti csak le. ( A m. kir. belügyminister 1895. évi 76,550 sz. határozata.) Az olyan anyakönyvvezető, a ki saját területén kívül még valamely szomszédos anyakönyvi kerületre nézve is meg van bízva a házassági anyakönyv vezetésével, nem két, hanem csak egy házassági anyakönyvet vezet. A m. kir. belügyminister 1895. évi 82,809 sz. határozata.) A fókekamat-adó abban a községben írandó elő, melyben az illető adóköteles fél lakik. (A m. kir. pénzügyminister 1895. évi március hó 15-én 71.056 sz. határozata.) Abban a kérdésben, hogy mely községnél írandó elő az adó, elsöfokban a pénzügyigazgatóság, másodfokban a pénzügyministeriutn van hivatva határozni. (A m. kir. pénzügyminister 1894. évi 2,066 sz határozata.) A szesznek vendégekkel együtt való elfogyasztása a házi fogyasztás fogalmát nem lépi tul, tehát a nagyban vásárolt szesz lakodalmak, keresztelők alkalmából italmérési adótól mentesen elfogyasztható. (A m. kir. pénzügyminister 1891. évi 50,533 sz. határozata.) Annak megállapítására, hogy a mezőőrök a mezörendöri pénzbüntetéseknek hány százalékában részesittessenek, a községi képviselőtestület nem illetékes. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 59,912 sz határozata.) Vízfolyást akadályt képező építménynél a hatóságnak nem a vízfolyást akadályozó építkezés eltávolítása, hanem csak oly átalakítás iránti rendelkezés képezheti feladatát, mely átalakítás a rendszeres lefolyás érdekében szükséges. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1894. évi 39,812. sz. határozata.) Az 1885. évi XVIII. t.-c 40. §-ában részletezett kötelezettség hivatalból állapítandó meg; minden oly esetben tehát, midőn ezen kötelezettség még végrehajtásra alkalmas alakban kif ejezve nincs: a kötelezettség alanyainak s kiviteli módozatainak tüzetes meghatározása hatóságilag állapítandó meg. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 51,266 sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti KöziÖny"-böl. Csődök : Odescalchy Gyula e., budapesti tvszék, bej. nov. 8., félsz. nov. 27., csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Nagv Dezső. — Farkas Lövi e., nagyváradi tszék, bzj. nov. 12., félsz nov. 26.. csb. Kurovszky Ferenc, tmg. Réthy Kálmán. — Schvarcz József e., debreceni tvszék, bej. nov. 20., félsz. dec. 2., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Weisz Bernát. Szenszky és Welkovics e., debreceni tvszék. bej. nov. 25„ félsz, dec. 9., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Bakonyi Samu — Laufer és Grunblatt e., budapesti keresk. és váltótvszék, bei. nov 20., félsz, dec 19.. csb. dr. Perczel János, tmg. Neumann Márton — Krebs József e , szegedi tvszék, bej. dec. 10., félsz. 1896 jan. 7., csb. Steingasner Akos, tmg. Kelemen István. A Pf1TÍva,t1°^ : ^ misko>czi tszéknél jegyzői áll. okt. 27. A szeged. ítélőtábla kerületében 11 (tizenegy) j o g g y a k o r n o ki áll. okt 25 - A dees. tszéknél aljegyzői áll. ofct 27. - A zombori tszéknél jegyzői áll. okt. 27. PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN