A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 40. szám - Az igazságügyi költségvetés

160 A JOG hogy a fiu kezében a fegyver el nem sülvén, annak csövébe akart fújni és ez alkalommal sült el a fegyver és ez által okoztatott halála. Miután ezek által megállapítottan vádlottnak nem közvetlen ténykedése okozta a gyermek halálát, hanem az a követett eljárása, illetve gondatlansága, hogy egy 12 éves fiúnak töltött fegyvert adott kezébe, holott tudta, mert mint 33 éves ember tudnia is kellett, hogy ezzel való elbánás egy tapasztalatlan és éretlen gyermek kezében könnyen veszélyt okozó, ennélfogva az a ténykörülmény, hogy a fiu magát öngyilkos szándékból lőtte meg, avagy, pedig a fegyver kezei között véletlenül elsülvén, halálát okozta, jelen eset elbírálásánál teljesen közömbös; miért is vádlottat a történt szerencsétlenségért nagymérvű és fentebb körvonalazott gondatlanság és ennek alapján büntetőjogi teljes felelősség terhelvén: vádlottat a B. T. K. 290. §-ába ütköző emberölés vétségében bűnösnek kellett kimondani. Vádlott kiszabott büntetésénél figyelembe vétetett nem büntetlen élete és a gondatlanság nagyobb mérve, mint sulyositó, viszont némileg ittas állapota, mint enyhítő körülmény. (1891. január 29-én, 17,517. sz.) A nagyváradi kir. itélő tábla: A kir. törvényszéknek a végtárgyalás folyama alatt hozott végzését helybenhagyja; G. Bertalan panaszos által bejelentett felebbezést visszautasítja és az ügyet a vádlott és a kir. ügyész felebbezésére vévén felülvizsgálat alá, a kir. törvényszék ítéletét a büntetés mértékére nézve megváltoztatja, a vádlottra elsőbiróságilag kiszabott fogházbüntetés tartamát három hónapra leszállítja; ezzel a változtatással azonban a kir. törvényszék ítéletét egyebekre nézve helybenhagyja. Indokok: Vádlott csupán gondatlansága által okozott cselekménynyel vádoltatván, ennélfogva az a körülmény, hogy G. Sándor magát öngyilkos szándékból lőtte meg, avagy pedig a Flaubert-fegyver kezei között véletlenül elsülvén, halálát okozta, jelen esetben teljesen közömbös lévén, a végtárgyalás folyama alatt hozott végzés helybenhagyandó volt. Minthogy továbbá a törvénykezési gyakorlat és az eljárási szabályok szerint is a sértett felet a büntetés szigorítása végett a felebbezés joga nem illeti meg, ennélfogva G. Bertalan bejelentett felebbezését visszautasítani kellett, Ezek előrebocsátása után, habár tény, hogy vádlott akkor, mikor G. Bertalan 12 éves Sándor nevü fiának egy löveggel megtöltött fegyvert adott át, gondatlanságot követett el; de mert vádlottat a fenforgó körülmények között a kellő gondosság hiányának kisebb foka terheli és igy cselekménye enyhébb beszámítás alá esvén, a tulszigoru büntetése mérséklendő, egyéb tekintetben azonban a kir. törvényszék Ítélete vonatkozó indokainál fogva helybenhagyandó volt. (1894. március 12-én, 641. sz.) A kir. Curia: A másodfokú bíróság ítélete az abban felhozott és elfogadott indokokból helybenhagyatik. (1895. május 15-én, 1894. évi 5,810. sz. Az új sommás eljárás a gyakorlatban. Templomajtó elzárása a misére jövő pap elől, nem képez vallási vétséget. (Btk. 190. §.) (M. kir. Curia 1895. évi ápril 23. 2,840. sz. a.) 50 frtot meg nem haladó ügyekben a törvényszék végzése ellen nincs helye a felfolyamodásnak. A budapesti kir. Ítélőtábla (mint felülvizsg. bíróság): A felfolyamodás visszautasittatik. Indokok: Jóllehet az 1893: XVIII. t.-cikk 214. §-ának 2. bekezdése értelmében a kir. törvényszéknek a felebbezési eljárás során hozott végzései az 1881: LIX. t.-c. 59. §-ában felsorolt esetek kivételével az elsőbirósági végzésekkel egyenlő tekintet alá esnek, ebből folyólag az 1881: LIX. t.-c. 51. §-ában foglalt általános szabály szerint az elsőbirósági végzések ellen a most idézett t.-c. 52. és 53. §-aiban felsoroltak kivételével egyfokú felfolyamodásnak van helye; tekintettel azonban arra, hogy ezen általános szabály alól az 1893: XVIII. t.-c. 214. §-ának negyedik bekezdése értelmében kivételnek van helye azokban az ügyekben, a melyekben ugyanezen t.-c. 126. §-a értelmében a járásbíróság ítélete ellen a felebbezés sincs megengedve, minthogy pedig a törvényszék mint felebbezési bíróságnak felfolyamodással megtámadott végzése oly peres ügyben hozatott, a melyben a most idézett 126. §. szerint felebbezésnek nincs helye: ez okból alperes felfolyamodását vissza kellett utasítani. (1895 május 28. II. H. 1. sz.) Ha az eredetileg 200 frtot meghaladó kereset 200 frton aluli összegre lett leszállítva, felülvizsgálatnak nincs helye. Birság. A budapesti kir. ítélőtábla (mint felülvizsg. bíróság): Alperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja és dr. Sz. G. ügyvédet arra kötelezi, hogy a m. kir. kincstárnak 8 nap alatt végrehajtás terhével 10 frt bírságot fizessen. Indokok: Felperes keresetlevelét 342 frt megfizetése iránt nyújtotta ugyan be, de keresetét még az ellenbeszéd előterjesztése előtt 80 frtra, később pedig a per során 70 frtra szállította le. Minthogy e szerint a leszállított kereseti tárgy értéke a 200 forintot meg nem haladja, az ilyen perekben pedig az 1893: XVIII. t.-c. 181. §-a szerint felülvizsgálatnak nincs helye: ennek következtében a felülvizsgálati kérelmet visszautasítani s az azt ellenjegyző ügyvédet, az idéz. törv. 205. §-a alapján pénzbírsággal büntetni kellett. (1895 július 25. I. G. 53. sz.) • A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Külhatárban való építkezés engedélyezésének feltételét a birtok nagysága nem képezheti. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1895. évi 25,096. sz. határozata.) Bár az orvvadászat a vadászterület tulajdonosa, illetve bérlőjének panaszára indítandó kihágást képez, a vádlottakra kiszabott pénzbüntetések fele része non nevezetteket, hanem a feljelentöt illeti meg. (A m. kir. belügyminister 18í'5. évi 1,359. sz. határozata.) Jogerős kihágási Ítélettel kiszabott pénzbüntetésnek elzárásra átváltoztatása iránt előterjesztett kérelem felett az eljárt elsőfokú hatóság illetékes határozni és a vármegye alispánja csak felebbezés esetén jogosult másodfokban eljárni. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 1,736. sz. határozata.) Ha a gyám és a gyámolt között a gyámi jutalomdíj megállapítása iránt egyezség nem jött létre és időközben az utóbbi férjhezmenése folytán önjoguságát elérte, az emiitett jutalomdíj bírói úton érvényesítendő. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 40,441. sz. határozata.) A nem önsegélyezési célra, hanem nyereményre alakult szövetkezetek üzletkönyvei, valamint részjegyei bélyegmentességben nem részesülnek. (A m. kir. pénzügyminister 1892. évi 80 299. sz. határozata.) A föld felületén a bányamüvelés következtében önként előállott rongálásokért a bányavállalkozó a földtulajdonosnak kártérítéssel tartozik; míg a banyavállalathoz szükséges idegen földterületeknek kisajátítás nélkül, önhatalmúlag történt megrongálása a btkv. 421. §-ába ütközik. (A m. kir. belügyminister 1895. évi 1,091. sz. határozata.) Engedély nélkül emelt gátnak tovább fennállása csakis úgy engedhető meg, ha a törvényes jogalap megszereztetik s a fentartás módozatai az 1885. évi XXIII. t.-cikk szelleméből kifolyólag az összérdekek kívánalmaihoz képest megállapittatnak. (A. m. kir. földmivelésügyi minister 1894. évi 70,637. sz. határozata ) Védgáton levő út, ha a törvényes feltételek megvannak, a községi közlekedési {vicinális) közutak hálózatába felvehető. Ily esetekben az érdekeltség csakis az út kiépítésével és fenntartásával járó költségek viselésére kötelezhető, mig a gát fentartása továbbra az illető ármentesitö társulat kötelezettsége marad. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1895. évi 40,064. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Czaich Gyula e., győri tvszék, bej. nov. 1., félsz, nov. 29., csb. Sipos László, tmg. dr. Németh Károly. — Lang Adolfé., komáromi tszék, bej. okt. 19., félsz. okt. 26., csb. Skoday László, tmg. dr. Dombosi Mór. — Handl Bernát e., székesfehérvári tszék, bej. dec. 1., félsz, dec 24. csb. Sohár Béla, tmg. Hajós Rezső. — Krausz Hermann e., debreceni tszék, bej. nov. 24., félsz, dec 2., csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Buday József. — Rosenfeld Lipót e., szegzárdi tvszék, bej. okt. 21., félsz. nov. 9., csb. iíj. Závodi Albin, tmg. dr. Kiss Ernő. — Kalla Lajos e , nyíregyházai tvszék, bej. nov. 22., félsz. dec. 18., csb. Virágk Kálmán, tmg. dr. Zinner Samu. — Weiss Adolf e , varasdi tszék, bej. okt. 5.. félsz. —, csb. , tmg. dr. Gruber György. — Weingoldner Jakab e, pécsi tszék, bej. okt. 31., félsz. nov. 20., csb. Geiger Dezső, tmg. Troli Ferenc. — Fassl Sándor e., budapesti tszék, bej. okt. 31.. félsz. nov. 20., csb. Hajdú Imre, tmg. Nagy János. — Füleki János .e., szolnoki tszék, bej. nov. 9., félsz. dec. 6. csb. Lázár Sándor, tmg. Pólya Béla. — Káhán Sára e., mármaros-szigeti tszék, bej. okt. 15., félsz. okt. 21., csb. Breznay Lajos, tmg. dr. Grünwald Zsigmond. — Blumenthal Zsigmond e , budapesti keresk. és váltótszék, bej. nov. ó., félsz. dec. 5., csb. dr. IstvánrTy Lajos, tmg. dr. Pártos Béla. Pályázatok: A perlaszi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 13. Az ahbunán jbiróságnál aljegyzői állás okt. 13. — A szabadkai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 14. — A perlassi jbiróságnál albirói áll. okt. 14. — A battonyai jbiróságnál albirói áll. okt. 15. — A pécsi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 13. - A kis-czelli jbiróságnál al bírói all okt. 16. — A szinyérváraljai jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 17. — A marosvásárhelyi Ítélőtábla kerületében 12 ioeevakorn o k 1 áll. ' 6 8 3 PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN